Californiai Magyarság, 1984. január-december (61-63. évfolyam, 1-50. szám)

1984-10-26 / 41. szám

CALIFORNIAI , ilAGYARSAG (CALIFOkNIA HUNGARI ANSI C”* *3 3 O'° S (UPS 084-440) October26,1984 o a *< O' " 1 ■ ■—■■■■........ t— > ** o Jrican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca. 90004. Ph: 384 7642, 463-3473 Singie copy in the US 40 cents ES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents. — VOLUME 62. No. — 41 1 THE OLDEST Hungárián Weekly Newspaper West of ESTABLISHED in 1922 the Mississippi 63 ÉVFOLYAM ENDRE: VILÁGHELYZET A nyugati újságírók egy csokorra­­való véleményt gyűjtöttek össze a vas­függöny mögötti fiatalokról, a felet­tük uralkodó kommunista rendsze­rekről. Főleg a lengyel fiatalok elé­gedetlenek, mondják a híradások -s eféleképp jellemzik a kommunizmust: „Mi egy szocialista nevű államban élünk, de az igazat megvallva, nem tudjuk mi „ez” a szocializmus. Amit mi látunk és láthatunk az „egy deformált arc egy ferde tükörben” . . . „Amikor mi szocia­lizmusra gondolunk, egy mély szakadékot látunk az ideoló­gia és annak megvalósítása között”. . . „Ez a szocializmus csak egy üres szó megtöltve keserűséggel és szomorúsággal”. „A szovjet csapatok elmulasztották kézbesíteni a szociális igazságot és a gazdasági jólétet. . . de még a hitet is a jobb jö­vőbe”. . .„A nép elvesztette hitét, hogy valaha is beleszólhat sorsa irányításába”. . . A magyar Hankiss Elemér így nyilat­kozott a nyugati újságírók beszámolója szerint: „Az ország­nak alvajáró karaktere van. Nem tudjuk honnan jöttünk, merre megyünk és mik kötelezettségeink. Magyar (szín-ma­gyar) kultúránk szintje alacsony. A párt és kormány so­kat tett, hogy a nép öntudatát korlátozza”. . . A negyven éves kommunista uralom még mindig csak az ígérgetésnél tart, de újabban még azzal is fukarkodik, mert nincs mit ígér­jen. A keleti blokkban még a hivatalos szovjet sem tagadhat­ja: - enyhén szólva - „stagnáció” (pangás, tespedés) van és ez elsősorban a fiatalokat érinti, életüket teszi keserűvé, jö­vőjüket reménytelenné. A Solidarity a fiatalok szüleménye. A szabadság legértékesebbjét akarták (vagy akarják), munká­juk ügyében a szabad szervezkedést, tehát a munkások sza­bad összefogását. Ezt az egész vasfüggöny - annak minden helytartója - a rendszer pillére elleni támadásnak véli, mert a világ proletár­jai a jelenben (67 év óta) nemcsak hogy nem egyesülhetnek,­­ Lenin jóslatának megfelelően,­­ de semmi szavuk nincs és nem lehet saját ügyükben. A nyugat vonzódásban élen jár Magyarország. Ez a vonzás gazdasági jellegű (miután a politi­kai vonalat a szovjet 1956-ban durván felszámolta). A gazda­sági vonzalom valamiféle gazdasági szabadságot kívánna biz­tosítani, mert a Marx-Lenin-Sztálin-féle rend „hamu alá se­perte a többre és jobbravágyó emberi ösztönöket”. A há­ború végén születettek is elhagyták már 40. életévüket, azaz 40 évet próbálgattak a kommunizmusban. Ennek a közel fél évszázadnak (mely egyeseknek az életkor javát­ jelentette) az önfeláldozása a jövőre vetítve nulla, azaz gyermekeik szá­mára semmilyen biztonságot nem mutat, így hát a proletár internacionalizmust nehezen tudja eredményesként meghir­detni, még a kommunista igehirdetésből jól élő pártfunkci­­onárius sem. Ez vonatkozik valamennyi csatlós államra, ahol is a jólét rangsora: Kelet-Németország (de a lakosok ennek ellenére özönlenek Nyugat-Németországba), Magyarország, (de még a gazdasági mechanizmust is fel kellett fokozni újabb gazdasági nyugat-orientációval), Csehszlovákia (ahol Husak zsákutcába parancsolja ezt az ipari országot), Lengyel­ország (mely borotvaélen politizál), Románia és Bulgária (mely évszázadokon át balkáni rendszerben élt és él). Kelet-Németországban mindenki a nyugat-németországi TV-t fogja. A magyarok is — ha lehet — Ausztria adását ve­szik (egy kis antenna-igazítással), így mindenki látja (utazá­sai során is) a nyugati életet.Lassan már minden vasfüggöny­mögötti nyugati TV néző (és nyugatra utazó) levonja a lá­­­tottakból a „kapitalista túlzásokat”. Ismeri az aranyalma nélküli almafákat és „betájolja” ábrándjait. Senkinek az áb­rándjai közé nem tartozik az állandó fegyverkezés, az üres propaganda, az ideológiai bla-bla hozsonnázás, az oktalan gyűlölet-szítás, az egyfolytában való szervezkedés „valami­re” stb. A politikai­ és gazdasági „elemek” mások voltak a szovjet birodalom (Roosevelt és Churchill segítségével tör­tént) alapításakor 1945-ben. Ezeknek az elemeknek a legna­gyobb része ma már nem áll fenn, de fenáll az, hogy a Sztá­linnak „szánt” birodalmat utódai nem tudják a Marx-Lenin-i ideológiával normál gazdasági- és ennek kö-Folytatás a 2. oldalon! A ROMÁN DIKTÁTOR NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN A vasfüggöny mögül az egyetlen „dacos ” szovjet­ ügynök Ceausescu, aki feltűnésvágyból ellátogatott Bonnba. Ismeretes, hogy hetekkel ez­előtt a szovjet lerendelte a keletnémet főnök, Honecker és a bulgár kommunista vezér, Zsivkov Nyugat-Németországba tervezett látogatá­sát. Ceausescu misztikus hátterű „csak azért is” játéka a szovjettel többirányú következtetésre készteti a nyugati politikát. Alig lehet vi­tás, hogy a szovjet árnyékában (bár Románia földjén nincs szovjet ka­tona) nem lehet szovjet érdek­ellenes politikát folytatni, így Ceausescu valamiféle titokzatos engedéllyel ügyködik s téveszti meg a nyugati politikát. Nyugat szívesen fogadja, mint féldisszidenset s el is hiszi, hogy Ceausescu valami efféle, holott ezzel a szemfényvesztő külpoli­­tizálással fedezi belpolitikai félrefogásait, s igyekszik nyugatnak meg­szolgálni óriási kölcsöneit, melyeket nem tud törleszteni. A román kommunista király mit sem törődik népe, különösen az erdélyi ma­gyar nép nyomorával, kommunista-királyi külpolitizálást folytat, mi­közben népe éhezik. Most is igyekszik ezen útjával nyugati kereskedel­mét fejleszteni s közben be-bedobja a mézes madzagot: „a két nagyha­talom közeledését nekünk (benne neki) kell előmozditani”. NYUGAT-NÉMETORSZÁG új államelnöke Richard von Weizsacker. Weizsacker Berlin polgármestere volt, keresztényde­mokrata, a Kelet-Berlinnel való kapcsolat megteremtője és ápoló­ja. CSAK 1984 ELSŐ felében 19,000 személy kért politikai menedékjogot Amerikában. 228 ügyet bíráltak el kedvezően, 68- at elutasítottak (eddig). A Uj Legfelsőbb Bíróság legújabb ha­tározata szerint nem elég csak általánosságban „politikai ve­szélyre" utalni, hanem konrétan bizonyítani kell annak a kérel­mezőre alkalmazottságát. NÉPI KÍNÁBAN a polgárok személyileg — vagyonilag— gya­­rapszanak, de a kommunista ál­lamháztartás gyengül, az elmúlt költségvetési év 2 billiós defici­tet mutat. Oka a gazdasági re­form, mely nem az államot, ha­nem a polgárok kasszáját növel­te. — + — NIGÉRIA 500 korrupt politi­kust bebörtönzött. Nigériában mindent csak pénzért lehetett el­intézni s a korrupció a csőd szé­lére juttatta az olajgazdag orszá­got. Minél magasabb volt valaki­nek a hivatala, annál magasabb volt a taksa. KEDVES OLVASÓINK! Ne feledjék el órájukat egy órával visszaállí­tani vasárnapra virradó hajnali kettőkor. HÍREK a nyugtalan világból INDIÁBAN nagy a nyugtalan­ság. A hinduk és mozlemok kö­zött soha nem volt egyetértés, Közel- és Távol-Keleten a „val­lásba oltott" gyűlölködés és an­nak forradalmi kitörése minden­napi. Most a sikh szekta lázado­zik és gyilkol. A Pápa latin felszabadítási dogmatikája A pápa jelen spanyolországi útja során meglátogatta a Dominikai Köztársaságot is és itt meghirdette a katolikus „social liberation” (a szociális felszabadítási) teóriát. Ezt az országot, mint szegény latin or­szágot találta a pápa alkalmasnak arra, hogy a latin-amerikai püspökök konferenciáján nyilatkozzék az ügyben. A latin országokban műkö­dő katolikus papok egy része ugyanis türelmetlenül követeli, hogy a latin néppel szembeni igazságtalanságokat haladéktalanul orvosolni kell, s nem egy akadt közöttük, aki a marxi tanok alkalmazását köve­telte és csatlakozott a forradalmakhoz. A pápa alaposan kidolgozta idevonatkozó tanulmányát. 1492-ben kb. 500 éve jelent meg, a törté­nelem feljegyzései szerint, a Kolumbusz a kontinens partjain. Ettől az időtől fogva, - mondotta a pápa szózata,­­ az egyház elválaszthatat­lan része és letéteményese a kontinens históriájának, a latin történe­lemnek feltétlen. Ezt a történelmi vonalat kell szolgálni a papságnak. Azok, akik a marxi igéket, az atheizmust és a gyakorlati materializ­must keverik a biblikus tényekkel, vagy a katolikus teológiával, nem az ügyet és nem a nép ügyét szolgálják: járatlanok a világpolitikában: nem ismerik, hogy mit jelentenek a marxi igék a gyakorlatban: nem él­tek marxi uralom alatt: nem tudják, hogy a felszabadítás marxi álarca alatt a gyakorlatban mi van: nézzék meg az ú.n. felszabadított orszá­gok népének a sorsát, a vasfüggöny rabországait, mielőtt efféle propa­gandának felülnek. A latin papok Krisztus misszionáriusai legyenek, ne Marxé. Mindazonáltal a pápa alaposan ráolvasott a szuperkapitaliz­mus szuperpolitikájára s idézte azokat a kötelességeket, melyeket a gazdag saját érdekében is köteles beváltani a szegénnyel szemben. Pont­ról-pontra vázolta gyakorlati programját a latin szegénység eliminálása vagy a részbeni kialakulás ügyében. Ez keresztény hadüzenet is volt, a szegénység hadüzenete a gazdagok felé. A spirituális mobilizációt a latin püspökök megszívlelték és az egyszerű papság nagy része is. A pápából az a tapasztalt politikus is beszélt, aki nemcsak ismeri, de át is élte a marxizmus alkalmazását lengyel földön. Hol áll Mexikó? Az „Arizona Republic" magazin a Mexikói Öbölben állomásozó egyik Észak-koreai hajó személyzetével folytatott beszélgetést. En­nek kiértékeléseképp közli a magazin, hogy a Transglobal News Serv­ice jelentése is megerősíti, hogy négy hatalmas észak-koreai hajó „ügy­ködik" az amerikai partokon. Ügyködésük célja aligha lehet kétséges, hogy a szovjet, illetve vazallusai javára tevékenykednek, illetve kém­kednek. A továbbiakban azt is rögzíti a magazin, hogy Mexikóban több ezer észak-koreai (és egyéb) terroristát képeznek ki, akiket Me­xikó turistaként tart nyílván. Számtalan félhivatalos kútfő foglalko­zott és foglalkozik Mexikó politikai státusával. A kútfők egy része azt bizonygatja, hogy a legnagyobb déli forradalmi előkészület éppen Mexikóban van, féligmeddig a vezetőség tudtával. Az új elnök, de la Madrid mindezt tagadja, de úgy állítja be a latin politikai- társadalmi­ és gazdasági helyzetet, mely kiérlelte a forradalom-szerű változást s ez csak egy olyan folyamat, mely „nem veszélyes", de tudomásul kell venni. Van olyan kútfő, amelyik azt sürgeti, hogy a US szeme legyen Mexikón, mert ez a valódi veszélyzóna. Közben de la Madrid munka­nélküliéit milliószámra ide küldi. (De la Madrid legújabb nyilatkoza­ta harcot igér a felforgató elemek ellen). A HOLLANDOK LEGALI­ZÁLJÁK a pornográfiát. Kort­­hals Altes igazságügyminiszter benyújtotta a vonatkozó törvény­javaslatot. A SUNDAY TIMES londoni ri­portja szerint a francia kormány lépéseket tett Moszkvában, hogy a még mindig a szibériai táborok­ban (Gulag­okban) lévő franciá­kat azonnal helyezzék szabadláb­ra. Egy kicsempészett levél indí­totta be a folyamatot. — + — ZIMBABWE (RHODÉZIA)­ban, a hajdan gazdag angol ér­dekeltségű országban nyomor van, két párt öldösi egymást, a fehér ember menekül.

Next