Californiai Magyarság, 1989 (67. évfolyam, 32. szám)
1989-08-25 / 32. szám
CALIFORNIA! (CALIFORNIA HUNGARIANS) (USPS 084-440) m ~ August 25, 1989 Phone: (213)463-3473 Newspaper in Hungarian Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, CA 90004 — Answering or FAX (213) 384-7642 TELEFAX (213) 384-7642 ES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada so cents VOLUME-66.-No.-32. Single copy in the US bU cents ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi 67. ÉVFOLYAM STIRLING GYÖRGY: VILÁGHELYZET Korunk világképéhez tartozik a menekülők áradata. A második világháború alatt és főleg utána indult meg ez az áradat: emberek milliói, családok százezrei kerekedtek fel, hogy hátrahagyva otthonukat, hazájukat, egy másik országban, másik kontinensen keressenek nyugalmat, biztonságot. Valami elől menekültek ezek az emberek, valami kiűzte őket a nagyvilágba, mert inkább vállalták a bizonytalanságot, mint szülőföldjükön maradtak volna. Fájdalmas elhatározás kell ehhez, amire csak megfélemlített, végsőkig elkeseredett ember képes. A menekülések a háború utáni évtizedekben, a hidegháború idején szünet nélkül tartottak. Mindig adódtak rendkívüli események - helyi háborúk, politikai feszültségek —, amelyek nyomán újabb menekülthullámok vágtak neki a vakvilágnak és Európában, Ázsiában, Afrikában újabb tömegek lepték el az országutakat, töltötték meg a menekülttáborok amúgy is zsúfolt barakkjait. Napjainkban is milliók tengődnek lágerekben etiópiai, palesztinai, afganisztáni, vietnámi, európai országokból származó menekültek, de korunk e szomorú jelenségével szemben már elfásult a világ. Néha figyel csak fel, ha valamilyen különleges menekülés híre tűnik fel a sajtóban. Mert akik egyszer elszánják magukat a menekülésre, nagyon találékonyak. Házilag összeeszkábált repülőgépeken, ballonokkal, rozoga hajókon, földalatti aknákon át, néha óriási kerülőkkel, mindenféle ravasz furfang felhasználásával éri el néha a mindenre elszánt menekült célját és némelyik menekülés története kész krimi. A szabadságra áhítozók gyakran óriási leleményességgel játsszák ki rabtartóikat, s mire azok észbekapnak, már sokaknak sikerül a szökés. Aztán ezt az utat is lezárják és ismét kezdődik előlről a macska-egér harc, aminek — úgy tűnik — soha nem lesz vége. Ilyen új szökési szisztémával lepték meg legutóbb a világot a Kelet-Németország még ma is fallal, drótsövénnyel és vérebekkel őrzött határai mögül szabad földre áhítozók. Erről szól a Washington Post legutóbb közzétett és Közép-Európa térképével illusztrál hosszú cikke, a New Route to Freedom. A Bécsből keltezett tudósítás a keletnémet állampolgárok legújabb menekülési útvonalát mutatja be, amely akkor nyílt meg számukra, amikor Ausztria és Magyarország között megkezdték a műszaki határzár szétszedését, a szögesdrótkerítés lebontását. Az amerikai riporter leírja, hogy néhány hónap óta reggelente kialvatlan, fáradt és gyűrött ruhájú, kisebb-nagyobb csomagokat cipelő emberek bizakodó csoportja várakozik a bécsi nyugatnémet konzulátus kapuja előtt, hogy útiokmányokat kérjenek Nyugat-Németországba való továbbutazásukhoz. Kelet-németországi menekültek ők, akiknek csak Magyarországig szólt az utazási engedélyük és a vasútjegyük, de nem sok időt töltöttek a Balaton mellett, hanem igyekeztek mielőbb elérni a nyugati határt, amelyen át illegálisan Ausztriába szöktek. Mióta megszűnt a „vasfüggöny”, ez nem jár kockázattal: a határt csak formálisan őrzik (mint nyugaton mindenütt) és egy keletnémet menekült elmondta az újságírónak, hogy kétórás éjszakai menetelésük közben egyetlen határőrrel se találkoztak, se magyarral, se osztrákkal. Egy másik menekült - megdeburgi pincér - arról beszélt, hogy amikor otthon meghallották, milyen változások történtek az osztrák-magyar határon, több barátjával együtt rögtön elhatározták: megpróbálkoznak ezzel az útvonallal. A kerülő nagy — mondta —, de megéri, mert még mindig kisebb a kockázat, mint a két Németország közti határon, nem szólva a berlini falról. . . Kelet-Németországból vízum se kell Magyarországra és a tervet pontosan kidolgozták: cél a Balaton, onnét Sopron, ahol már „zöld út” van a határon, aztán Bécs. Az irány végül Frankfurt, amely mellett a giesseni menekülttáborban intézik az újonnan jöttek ügyeit „Velünk nincs gond - magyarázta a megdeburgi pincér - mert Bonn hivatalosan soha sem ismerte el, hogy két Németország van és rögtön megkapjuk a nyugatnémet állampolgárságot. Meg az útlevelet és szabad a világ. Persze semmi se tart örökké. Amikor már többszáz menekülőnek sikerült ezt az utat megjárnia, a keletnémet hatóságok felfigyeltek és Budapesthez fordultak, hogy szigorítsa meg az ellenőzést a nyugati határon. A Washington Post Folytatás a 2. oldalon PIKNIKRŐL A SZABAD VILÁGBA A múlt vasárnap magyar részről Pozsgay Imre vezetésével, az Ausztriai Páneurópai Unió, az Európai Parlament ny.német tagja Habsburgh Ottó főherceg védnöksége alatt közös pikniket rendeztek, melynek célja a kelet-nyugat közötti feszültség enyhítése volt. Ez alkalomból megnyitották a határsorompót. A keletnémet vendégek és Magyarországon nyaralók, amikor észrevették, hogy szabad az út, felkerekedtek, s tömegesen átgyalogoltak. A magyar határőrök egyáltalán nem akadályozták őket. A kb. 500- 600 keletnémet meg sem állt a bécsi ny. német követségig, ahol vasúti jegyet kaptak Bonnba, ott pedig zsúfolt táborok ugyan, de azonnal ny. német hivatalos papírok és útlevél várta őket, mely automatikusan jár nekik. Egyébként is, az utóbbi hetekben többezer keletnémet távozott Magyarországon keresztül nyugatra. Amiért nagyon dühös a keletnémet kormány. A ny. németek kijelentették, hogy ők nem biztatták menekülésre a k.németeket, de ha már mégis menekülnek az egyre romló gazdasági és politikai helyzet miatt, védelmet nyújtanak nekik. Bomlik a lengyel pártkoalíció Lengyelországban felbomlóban van az a koalíció, amelyet az uralkodó kommunista párt 40 évvel ezelőtt hozott létre a Parasztpárttal és a Demokrata Párttal. Persze mindenki előtt világos volt, hogy ez csak fikció és arra szolgál, hogy a kommunisták hivatkozhassanak a többpárti kormányzásra, sem a Par®«?*^1'*., cPrr, a demokraták nem szólhattak bele az ügyekbe és képviselőik a kormányban éppúgy nem voltak, mint a parlamentben. Most, hogy új szelek fújnak, ők is követelik jogaikat. Mindkét párt bejelentette, hogy ki akarnak lépni a koalícióból és önállóan fognak politizálni. Ez esetben a kommunisták kisebbségben maradnának a parlamentben is, mert a két párt mindig együtt szavazna a Szolidaritással. Sztrájkok Észtországban Észtországban sok nagyüzemben sztrájkolnak a munkások, tiltakozásul a most készülő törvények ellen, amelyek — számukra — diszkriminációt jelentenek. A sztrájkolók ugyanis nem az államalkotó nép, az észtek közül kerülnek ki, hanem azokban az üzemekben állt le a munka, amelyekben bevándorolt oroszok dolgoznak. Tudni kell ehhez, hogy az elmúlt évtizedekben Moszkva tervszerűen irányított minél több orosz munkást a balti államokba, hogy eloroszosítsa azokat. Az öntudatra ébredt és gazdasági önállóságot nyert balti népek — elsősorban Észtországban — most olyan törvényeket akarnak hozni, amelyekkel a munkavállalásnál előnyben tudják részesíteni saját honfitársaikat. Például megkövetelik az észt nyelv ismeretét, amivel eddig senki se törődött és a bevándorlóknak eszébe se jutott megtanulni. Ez ellen tiltakoznak most az orosz „vendégmunkások", noha joguk aligha van rá. Annál kevésbé lehet kétségbe vonni az észtek jogát arra, hogy saját országukban olyan törvényeket hozzanak, amelyek az ő érdekeiket vézzik. Haszon a vasfüggönyből Trendcontrol néven vegyesvállalat alakult egy bécsi cég és több magyar üzem részvételével, arra a célra, hogy a két ország közti határon lebontott „vasfüggöny”, anyagából emléktárgyakat készítsen. Az új vállalat eddig 50 kilométernyit kapott meg a 260 kilométers szenesdrót-rendszerből. Az ebből készült rózsákat 5-7 dollárért adják majd át a kereskedelemnek, a díszdobozba csomagolt kerítésdarabot (ilyen volt Bush elnöknek átnyújtott ajándék is) pedig 13-16 dolláros áron dobják majd piacra. Minden darabhoz nemzetiszínű szalaggal díszített tanúsítványt mellékelnek az eredetiség igazolására. Példamutató üzleti érzékről tanúskodik ez a morbid ötlet: vajon legközelebb majd az '56 után kivégzett mártírok akasztófájának darabjait fogják árulni dollárért? .... HÍREK a nyugtalan világból A LENGYEL SZENÁTUS nyilatkozatot adott ki, melyben elítélte az 1968-as szovjet inváziót Csehszlovákia ellen. Varsói politikai körök attól tartanak, hogy ez negatívan fogja befolyásolni a szovjet-lengyel kapcsolatokat. A NICARAGUAI KONTRÁK kilenc vezető embere menedékjogot kért az Egyesült Államoktól, mert nem látja értelmét a további kormányellenes szabadságharcnak. Ennek ellenére hondurasi táborokban tovább folyik a szabadságharcosok kiképzése. EGY ÓRÁS TILTAKOZÓ sztrájkot tartottak a lengyel munkások a két balti-tengeri kikötővárosban, Gdanskban és Gdyniában az élelmiszerárak újabb emelése miatt. A SZOVJETUNIÓ külügyminisztériuma figyelmeztető jegyzéket intézett Ausztria kormányához, mert az osztrákok belépését az Európai Gazdasági Közösségbe ellentétesnek látja az államszerződésben vállalt semlegességgel. Ausztria csatlakozása az EGK-hez küszöbön áll. (Az EGK tagjai — Írország kivételével — egyben beletartoznak a NATO szervezetébe is.) A MÉG RÉGEBBEN kötött amerikai-szovjet megegyezés értelmében a közeljövőben amerikai tudósok olyan megfigyelőállomásokat létesítenek a Szovjetunió területén, amelyek jelzik a kísérleti atomrobbantásokat A szovjet félnek is joga lesz ilyen állomásokat felállítani Amerikában. KÉT AMERIKAI kongresszusi képviselő — Christopher Smith és Frank Wolf (mindkettő republikánus) — engedélyt kapott a moszkvai hatóságoktól, hogy meglátogathasson egy szovjet kényszermunka tábort és beszélhessen az elítéltekkel. A két amerikai képviselő a Perm-35 elelnevezésű szibériai táborban járt és 23 ottlévővel beszélt. Ezek valamennyien politikai foglyoknak mondták magukat, noha Gorbacsov legutóbb kijelentette: a Szovjetunióban senkit se tartanak fogva politikai, vagy vallási meggyőződése miatt. A kényszermunkások főleg a külvilággal való kapcsolat — levelezés, látogatás — hiányára panaszkodtak. Az amerikai vendégek érkezése előtt szemmel láthatólag rendbehozták a tábort. Még virágokat is ültettek a barakkok közé. . . 12 ÉVI FEGYHÁZRA ítélt a pekingi bíróság egy kínai diákot, mert tüntetések idején festékkel bemázolta Mao több méter magas képét, ami a Nagy Népi Gyűlés palotájának bejáratát díszíti.