Californiai Magyarság, 2006 (84. évfolyam, 3-44. szám)

2006-01-20 / 3. szám

Established / Alapítva 1922 The oldest Hungarian weekly newspaper in the USA under the same name Az eredeti néven a legrégibb és legnagyobb magyar emigrációs hetilap az USA-barv— Volume/Évfolyam: 84 Issue/Szám: 3 Publication date: 20 January/Január 2006 (ZasíromícU Magyarság Hungarians^# A Hungarian-American Weekly Newspaper Published in the Hungarian Language Magyar nyelvű Amerikai-Magyar Hetilap *** Megjelenik minden Pénteken Postai cím: 2841 Woodflower Street., Thousand Oaks, CA 91362 * Ph: 805-523-0111 * Fax: 310-317-7170 E-mail cím: editor@californiaimagyarsag.com *** Honlap: http://www.californiaimagyarsag.com Hetilapunkat az INTERNET-en is olvashatják: “http://www.californiaimagyarsag.com” STIRLING GYÖRGY: VILÁGHELYZET LEHET-E NAPJAINKBAN KOMMUNISTA VESZÉLYRŐL BESZÉLNI? Ú­jsághír: Hugo Chavez venezuelai köztársasági elnök üdvözölte Evo Moralest, a bolíviai elnökválasztás győztesét, aki ugyanúgy Fidel Castrot tekinti példa­képének, mint ő. A címben feltett kérdés értelmetlennek tűnik, ha az ember nem sajnálja a fáradságot arra, hogy szemügyre vegyen egy földgömböt, és megkeresse azon a még létező kommunista országokat. Azt fogja látni, hogy a múlt század hetvenes évei táján kétségtelenül ijesztő mértékben vörösödő kontinensek Délkelet-Ázsia kivételével teljesen kifehéredtek, és ma már sem Európában, sem Afrikában nem lehet felfedezni a kommunista térhódítás nyomait. A kommunizmus nem terjedőben, hanem mindenütt visszaszorulóban van, és miután a marxi-lenini tanok legfőbb exportőre, a Szovjetunió is csak egy rossz emlék, megállapíthatjuk, hogy az ideológia felett eljárt az idő, s az már nem jelenthet veszélyt a világra. Ha azonban nagyítóval vizsgáljuk a térképet, a nyugati hemiszférában azért észrevehetünk egy egészen apró piros pöttyöt, Kubát, ahol még tartja magát a kommunizmus. A 46 éve uralmon lévő szakállas diktátor, Fidel Castro nem akarja tudomásul venni, hogy az eszme, melynek jegyében ő boldogíta­ni akarja a jobb sorsra érdemes kubai népet, már bebizonyította használhatlanságát, és konokul ragaszkodik a másik szakállas, Marx Károly tanaihoz. Mindennek szenvedő alanya a szegény kubai nép, amely — főleg a szovjet segélyek elmaradása 1990 óta,­­ példátlan nyomorban él. De Castro minderről nem vesz tudomást, mert számára csak a hatalom megtartása fontos és mivel ő saját rögeszméje foglya, haláláig nem is remélhetnek változást a szerencsétlen kubaiak. Noha a kubai diktátor, ez a sztálinista kövület ma már nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra (mint jelentett például 1962-ben, a rakétaválság idején), mégis vannak aggasztó jelensé­gek — és éppen Dél-Amerikában — amelyekre érdemes odafi­gyelni, s ezek fényében mégsem látszik egészen indokolatlannak a címben feltett kérdés. Míg a világban a kommunizmus napja leáldozóban van, érdekes módon Dél-Amerikában a fejlődés irányával ellentétes folyamatnak lehetünk tanúi. A latin-amerikai országokban, az utóbbi években egymás után bukkantak fel szélsőbaloldali elveket valló és hirdető elnökök, akik közül a legveszedelmesebb az 1998. óta hatalmon lévő venezuelai elnök, Hugo Chavez. Ő nemcsak azért érdemel különös figyelmet, mert Castro barátjának és szövetségesének mondja magát, hanem mert a kubai forradalom mintájára meghirdette a maga sajátos „bolivári forradalmát” és egyre nyíltabban hangoztatja kommunista meggyőződését. Chavez — kubai példaképét követve — a parlament megkerülésével mind diktatórikusabb eszközökkel kormányoz, és kíméletlenül elnyomja az ellenzéket. Hogy pedig Venezuelában mi történik, azt komolyan kell venni. Nemcsak azért, mert ez a 25 milliós ország igen közel fekszik az Egyesült Államokhoz, hanem mert a földjében óriási olajtartalékok rejtőznek. Venezuela a világ nyersolajtermelőinek sorában a nyolcadik helyet foglalja el. Érthető ezek után, hogy Washington sokkal nagyobb figyel­met szentel a számára létfontosságú nyersanyag fölött rendelkező és ereje teljében lévő Chaveznek, mint a kiöregedett kubai diktátornak. Chavez egy meghiúsult puccskísérlet után 1998-ban viszonylag tiszta választással került hatalomba, és azzal alapozta meg népszerűségét, hogy az ország hatalmas olajbevételéből ki­terjesztette a szociális gondoskodást a túlnyomó többségében na­gyon alacsony életszínvonalon élő nép legszegényebb rétegeire. Ennek köszönhetően, azóta már kétszer újraválasztották, és miu­tán az alkotmány értelmében nem lehet többször megválasztani, most egyre leplezetlenebbül igyekszik kiépíteni egyszemélyi hatalmát. Kommunista elveivel összhangban minden ellenzéki hang elfojtásával egypártrendszer megvalósítására tör és esz­közeiben nem válogatós. Chavez katonai múltjának megfelelően a hadseregre támaszkodik, és a civil életben is olyan intézményrendszert épített ki, amely csak diktatúrákban létezik. kubai tanácsadói (Folytatás a 2. oldalon) elítélnek a kommunizmus rémtetteit A kommunista diktatúrák által elkövetett jogsértéseket elítélő határozatról szavaznak szerdán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. A hétfőn kezdődött és péntekig tartó strasbourgi ülésszak harmadik napján döntésre bocsátandó tervezetet a testület illetékes bizottsága már jóváhagyta. A dokumentum szövege szerint a „Közép- és Kelet-Európában uralkodott, illetve a világ egyes országaiban jelenleg is hatalmon lévő totalitárius kommunista rezsimek kivétel nélkül mind súlyosan megsértették az emberi jogokat. A társadalom ismeretei e tekintetben mégis rendkívül szegényesek". Éppen ezért (a tervezet szerint) „az Európa Tanács határozottan elítéli az emberi jogok megsértését, s arra hívja fel a tagországaiban működő összes kommunista és posztkommunista pártot, hogy gondolják át saját múltjukat, az elkövetett bűnöket pedig maguk is egyértelműen ítéljék el". A Miniszterek Tanácsa emellett sürgeti független szakértőkből álló bizottság felállítását azzal a céllal, hogy összegyűjtsék és feldolgozzák a diktatúrák alatti jogsértések eseteit. A szöveg szerint a testület parlamenti közgyűlése felhívja az Európa Tanács egykor kommunista uralom alatt állt tagországait, hogy vezessenek be emléknapot az áldozatok számára, és alapítsanak múzeumokat, hogy mindenki megismerhesse, milyen bűnöket követtek el egykor. A tervezet többek között kitér az áldozatok feltételezett számára is. Ezek szerint Kínában 65, az egykori Szovjetunióban 20, Észak-Koreában, Kambodzsában 2-2, Afrikában 1,7, Afganisztánban 1,5, Kelet- Európában 1, Vietnamban szintén 1 millió, Latin-Amerikában pedig százötvenezer áldozatot szedett a kommunizmus. Az ügy raportőre a politikai kérdések bizottsága részéről egy svéd néppárti képviselő, Göran Lindblad. Az ülésen várhatóan felszólal Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is. A közgyűlésen emellett szó lesz többek között a menedékjogot kérvényezőkre vonatkozó politikáról, a vízkezelés javításáról, Grúzia, Csecsenföld és Fehéroroszország helyzetéről, a náci ideológia újraéledése elleni harcról, a titkos fogva tartásokról, a „nemzet" fogalmának tisztázásáról, valamint Kína gazdasági fellendülésének következményeiről. *** NAGY-BRITANNIA TOVÁBBRA IS AZ ENSZ BT ELÉ VINNÉ IRÁN ÜGYÉT Nagy-Britannia továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarja vinni az iráni atomprogram ügyét, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy azonnal büntető­intézkedéseket vezessenek be a perzsa állam ellen. Erről a brit külügyminisztérium egyik, nevének mellőzését kérő tisztségviselője beszélt Londonban. Az orosz külügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a szankciók bevezetése nem a legjobb megoldás az iráni atomvita rendezésére. Szergej Lavrov úgy véli, hogy a több éves nemzetközi szankciók Irak esetében sem váltak be Szaddam Husszein uralma idején. Oroszország eddig nem értett egyet az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vigyék a teheráni nukleáris program kérdését. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn azonban célzott arra, hogy Moszkva kezdi elveszteni a türelmét Iránnal szemben, miután Teherán felújította atomprogramját. Közben Kína felszólította Iránt: térjen vissza a három európai országgal megkezdett tárgyalásokhoz, és egyezzen meg velük a teheráni atomprogramról. Az Európai Unió hétfőn a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsának összehívását kezdeményezte. Nagy- Britannia, Franciaország és Németország azt várja a testülettől, hogy döntsön arról: a Biztonsági Tanács elé viszi-e az ügyet. A volt amerikai külügyminiszter szerint is első lépésként mindenképpen az ENSZ BT elé kell terjeszteni az iráni atomprogram felújításának ügyét. Colin Powell hétfőn este a BBC hírtelevízió Newsnight című műsorában azt mondta, hogy a testületnek szankciókat kell elrendelnie Teherán ellen, ha az továbbra is hajthatatlan marad. A volt amerikai külügyminiszter kiemelte, hogy egyelőre senkiben sem merül fel a katonai beavatkozás, azt azonban sosem lehet kizárni. Colin Powell bízik abban, hogy diplomáciai úton rendezni lehet az iráni atomprogram kérdését. *** ÚJABB HÁBORÚRA KÉSZÜL AZ USA? Német lapértesülések szerint akár már 2006-ban elképzelhető egy Irán elleni akció az Egyesült Államok részéről. A Spiegel című tekintélyes német folyóirat cikke szerint, a CIA igazgatója nemrég Törökországban járt, és könnyen elképzelhető, hogy Erdogan miniszterelnökkel tárgyalt a törökországi katonai bázisok használatáról is, egy Irán elleni esetleges légi csapás esetén. Emellett az utóbbi időben egyre több magasrangú amerikai diplomata és katonai vezető látogatott Törökországba, ami szintén elképzelhető, hogy egy Törökországból kiinduló katonai akciót előkészítésének a része. Bush elnök soha nem zárta ki az Irán elleni katonai akció lehetőségét, és gyakran elmondta, hogy jelen pillanatban Irán a legveszélyesebb tényező a világpolitikában. Növelheti az amerikaiak aggályait, hogy úgy tűnik Irán nem hajlandó lemondani— állításuk szerint békés célú — atomprogramjáról sem. *** frf......................................... , Mailed from Van Nuys, CA^ • >18 January 2006< MAILCARRIER ATTENTION !!! Weekly Newspaper and TV guide Please deliver on time Z~O>L0 rt Oc o S _io cn < C3c I-* CJO w ^ X <—r S go n u 7T QJ O00 VO oLU I—L oCO #******* ■ * * 1 * * > c H O * Mr > o >On osj ovO VO HÍREK a nyugtalan világból EGYMILLIÁRD DOLLÁR ÉS NEM LESZ MADÁRINFLUENZA? Indonéziában újabb gyer­mek halt meg, valószínűleg a kór miatt. A világméretű járvány megakadályozásához­­ majd­nem másfél milliárd dollárra van szükség — hangzott el a Pekingben kedden megnyílt madárinfluenza elleni védekezést elősegítő kon­ferencián. A Világbank 500 millió dolláros hitelkeretet hagyott jóvá, az Európai Unió pedig 100 millió dolláros segélyt kínált fel. *** ARANYVONAT: MEGKEZDTÉK A KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ELBÍRÁLÁSÁT Budapesten megkezdték az Aranyvonattal kapcsolatos kártérítési igények elbírálását. Az illetékes bizottság első ülésén harmincöt igényről döntöttek a Mazsihisz székházában. Az amerikai kormány ősszel, peren kívüli egyezségben vállalta, hogy 25 és fél millió dollár kártérítést fizet a magyar zsidók javaiért: az összegből 21 millió 200 ezer dollárt szánnak szociális célokra. A pénzt nem a károsultak kapják, hanem szétosztják a magyar holocaust túlélőkről gondoskodó, különböző országokban működő karitatív szervezetek között. *** SZOBROK MÁRTON ÁRON ÉS '56 ERDÉLYI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE Két műalkotással is gyara­podhat az idén a magyar vonatkozású kolozsvári emlék­művek száma, Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspöknek és az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére terveznek szobrot állítani. *** EHETI (Keddi) DEVIZA ÁRFOLYAMOK 1 USD = 206.44 HUF 1 CAD = 178.09 HUF 1 EUR = 249.96 HUF

Next