Cegléd, 1945. március-június (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-06-17 / 18. szám
1945. június 17. CEGLÉD HÖLGYEIM! Az idő pénz! Ne kössenek otthon ! Hozott fonalból bébi, lányka, gyermek, felnőtt kötött kabátját, kesztyűjeit gyorsan, olcsón és divatosan megköti. Dobos kötöttáru különlegességeket gyártó üzeme, Nyúl u.la. 3. oldal* Az elhagyott javak bejelentéséről szóló 2490.—1945. M. E. számú rendelet és az elhagyott javak kormánybiztosának 471.-1945. számú utasítása a rendelet végrehajtása tárgyában 1.§. 1. A 727—1945. M. E. sz. rendelet alá eső elhagyott javakat a jelen rendelet hatálybalépésétől harminc nap alatt az elhagyott javak kormánybiztosánál be kell jelenteni. Tracific • 1. A 727—1945. M. E. számú, a 2490—1945 M. E. sz. rendelet (a következőkben : rendelet) és a jelen utasítás szempontjából elhagyott javaknak kell tekinteni általában mindazokat a javakat, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonos birtokából, vagy ellenőrzése alól. 2. Elhagyott javaknak minősülnek különösen azok a javak, amelyek a háborús viszonyok következtében az 1944. évi március hó 19. napja után az addigi tulajdonos eltávozása folytán kerültek a jelenleg rendelkezésre jogosult személy birtokába vagy bírlalatába, kivéve, ha a jelenleg rendelkezésre jogosult személy az eltávozottnak egyenesági rokona vagy házastársa. 3. Nem lehet elhagyottaknak tekinteni azokat a javakat, amelyeknek tulajdonosa az ország területén ismert helyen tartózkodik, kivéve, ha a rendelkezési jogának gyakorlásában politikai magatartása miatt van akadályozva. 2. A bejelentést a polgármesternél (Városháza, 4. sz. szoba) írásban kell megtenni. 3. §. 1. A bejelentési kötelezettség az elhagyott javak birtokosát, bizlalóját vagy az azok felett bármilyen címen rendelkező természetes vagy jogi személyt terheli. Ilyennek tekintendők a hatóságilag kirendelt gondnokok, a vállalatvezetők, az üzemi bizottságok és általában mindazok a szervek és személyek, aki idegen javakat hatósági megbízás alapján őriznek vagy kezelnek. Utasítás: Minden bejelentésre kötelezett természetes vagy jogi személy és hatóság, amelynek kezelésében elhagyott javak vannak, köteles a kezelésre vonatkozó elszámolást a bejelentéshez csatolni és az egyenlegként, illetőleg feleslegként mutatkozó készpénzösszeget, annak elhelyezését is feltüntetve, bejelenteni. Követelések tekintetében bejelentési kötelezettség terheli az adóst is (így a pénzintézeteket, a biztosító társulatokat stb.), ha az adósnak tudomása van vagy lehet arról, hogy a követelés a hitelezőkre tekintettel az elhagyott javak fogalma alá esik. A szolgálati viszonyokból eredő követeléseket, amelyek a munkavállaló személyére tekintettel, elhagyott javaknak minősítendők, a munkaadó is köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség kiterjed az olyan elhagyott javakra is, amelyeket a birtokos, illetőleg a bízlaló a jelen rendelet hatálybalépése előtt már elidegenített; ebben az esetben az elidegenítés okát, annak összes körülményeit, különösen a szerző fél nevét és lakhelyét, valamint az elidegenített javak ellenértékét is be kell jelenteni. A fentiek szerint kötelezetteken kívül bárki jogosult bejentést tenni, akinek elhagyott javakról tudomása van, 4.§. 1. A bejentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, foglalkozását, lakhelyét. Amennyiben a bejentő nem azonos a bírlalóval, akkor az utóbbiak nevét, foglalkozását és lakhelyét is be kell jelenteni. Be kell jelenteni továbbá azt is, hogy a bejelentőnek, illetőleg a birtokosnak vagy bírlalónak az elhagyott jószág milyen címen van birtokában vagy bírlalatában. 2. Részletesen fel kell sorolni az elhagyott javakat, a használhatóságukra, esetleges hiányaikra és hibáikra vonatkozó adatokkal együtt. 3. A bejelentésben elő kell adni az elhagyott vagyontárgy tulajdonosának személyére vonatkozó adatokat. Ha akár a vagyontárgy tulajdonosa, akár birtokosa vagy bírálója külföldi állampolgár, ezt a bejelentésben külön meg kell jelölni. 4. Ha a bejelentett javak tulajdonjoga tekintetében az 1944. évi március hó 19. napja óta változás állott be,a bejelentésben elő kell adni az erre vonatkozó részletes adatokat is. 5. A bejelentett javakra esetleg támasztott igényeket a bejelentésben szintén fel kell tüntetni. Utasítás: 1. Az egyéb igényeken felül a bejelentésben kell előadni— az igazolások csatolása mellett — az elhagyott javakra fordított kiadások megtérítésére vonatkozó igényeket is. 2. Aki a bejelentett vagyontárgyat kezelni vagy bármilyen módon hasznosítani szándékozik, bejelentésében előadhatja erre vonatkozó részletes ajánlatát is. Ez esetben az ajánlati feltételek közlésén kívül ismertetni kell az ajánlattevő személyi alkalmasságára, az erkölcsi, politikai és anyagi megbízhatóságára vonatkozó részletes adatokat is. 5. §. 1. Az ingatlanra vonatkozó bejelentésekben meg kell jelölni az ingatlan fekvésének helyét (dűlő, utca, házszám), továbbá lehetőleg az ingatlan helyrajzi számát és a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) számát, valamint az ingatlan területét. Fel kell tüntetni, hogy az ingatlan vagy annak valamely része be van-e építve. 2. Épület és más felülépítmény tekintetében be kell jelenteni, hogy az milyen célt szolgál és fel kell tüntetni a nagyságára és anyagára vonatkozó tájékoztató adatokat is. 3. Földbirtokra nézve be kell jelenteni a művelési ágat, valamint a birtokhoz tartozó élő és holt felszerelést is. 4. A bejelentésben elő kell adni, hogy az ingatlan a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló 660/1945. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny 10. szám) rendelkezései alá esik-e és ha igen, be kell jelenteni az erre vonatkozó adatokat és a már eddig tett ezirányú intézkedéseket is. 6. §. 1. az ipari és kereskedelmi vállalatokra vonatkozólag be kell jelenteni a vállalat cégét és székhelyét, továbbá az üzletkörre és az iparjogosítványra vonatkozó adatot.________________ _ 3. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vállalatra vonatkozó leltári adatokat és a vállalat részletes leírását is. 4. Amennyiben a bejelentést harmadik személy teszi, elegendő, ha a bejelentés a vállalat megjelölését és azt tartalmazza, hogy mely okból tekintendő a vállalat elhagyottnak. 7. §. 1. Az ingóságra vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell az ingóságok részletes leírását, az őrzés helyének megjelölésével. 2. A festményekre, rajzokra, metszetekre, szobrokra és egyéb műtárgyakra vonatkozó bejelentésben lehetőleg fel kell tüntetni a mű alkotóját (szerzőjét), a műalkotás leírását, valamint a műtárgy anyagát is. 3. A nyomdai termékek (könyvek, hírlapok, folyóiratok, plakátok, kották), kéziratok, levelek, levéltári dokumentumok stb. bejelentésénél elő kell adni a szerzőre, a műre, a kiadóra, a példányszámra vonatkozó adatokat. A bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha az elhagyott nyomdai termékeket stb. valamely könyvtár, közgyűjtemény vagy általában közület vette is át. 4. A követelések tekintetében be kell jelenteni a hitelező és adós nevét, lakhelyét, a követelés összegét, jogcímét és lejáratát, valamint a követelésre vonatkozó bizonyítékokat (okiratokat) is. 5. A szolgálati viszonyból eredő követelések bejelentésénél mind a munkavállalóra, mint a munkaadóra vonatkozó adatokat elő kell adni. Fel kell tüntetni a munkaviszonyra vonatkozó összes lényeges körülményeket, különösen a munkakörre, szolgálati jogviszony tartamára, a megszűnés időpontjára és okára vonatkozó pontos adatokat. A követelés összegszerűségének bejelentésénél a kiszámítás módját is elő kell adni. 6. Szabadalmi jogok, valamint egyéb eszmei jogok bejelentésénél részletesen elő kell adni a jogok tárgyára, a jogosított vagy engedélyes személyére és a jogvédelem tartamára vonatkozó adatokat. 7. Az értékpapírok tekintetében be kell jelenteni az értékpapír nemét, a kibocsátó nevét és az értékpapír névértékét. 8. §. A bejelentési kötelezettség alá eső vagyontárgy jogtalan megszerzéséért vagy eltulajdonításáért lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság vagy tulajdon elleni kihágás miatt nem lehet büntető eljárást indítani oly személy ellen, aki bejelentési kötelezettségének a jelen rendelet értelmében eleget tesz. ________ ______ 9. §. 1. A sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő, aki a jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget vagy aki a bejelentési kötelezettség alá eső vagyontárgyat elidegeníti, megterheli vagy a kormánybiztos rendelkezése alól bármely más módon elvonja. 2. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntethető, aki bejelentési kötelezettségének nem a megszokott módon tesz eleget vagy aki a kormánybiztosnak a jelen rendelet alapján tett rendelkezését megszegi. A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengő. 3. A jelen rendelet megszegőivel szemben minden esetben közigazgatási (internálási) eljárásnak is helye van. 10. §. A jelen rendelettel szabályozott bejelentést már a 34—1945. M. E. (Magyar Közlöny 4. sz.), a 1 528—1945. M. E. Magyar Közlöny 9 sz.), vagy a 16652—19445. P. M. (Magyar Közlöny 18. szám) számú rendeletek vagy bármely más jogszabály alapján is megtették. 11. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyéniség és nevelés a demokráciában A Pedgógusok Szabad Szakszervezetének ceglédi csoportjában előadta: Petró Sándor Nemcsak a nevelők, de a közönség is elismeri, hogy a tekintély a neveléshez elengedhetetlenül szükséges legalább is a gyermek nevelésnél, ahol a nevelés az erkölcsi értelemben vett helyes elvek elsajátíttatását és az erkölcsi jóra való szoktatását jelenti. Azt régebben is megengedték, hogy az öntudatosodás hajnalán, a serdülés évei múltával, amikor a nevelendő ifjút már értelmi beállítottságán keresztül irányítjuk a jóra, a nevelő tekintélyénél jelentősebb a nevelő egyénisége. Nem kétséges, hogy a nemzet életétében bekövetkezett politikai változás társadalmi változást eredményezett, helyesebben elindított egy változási folyamatot, amely a rendi társadalomnak egészen napjainkig ható elemeit végképen kilúgozza a társadalom életéből. A társadalmi változás gyökeresebb, mélyebbre ható és épen azért lassabb is a politikainál. Az állami és a közéletben már közel egyszázada, legalább is elvben, senki sem vonja kétségbe, hogy az osztályok, rendek és a foglalkozások valami egészen sajátos és magából a státusból, állásból való megbecsülést nem jelentenek. A társadalom életében azonban a közelmúltig tartotta magát ez a — ha nem is elvi — de gyakorlati álláspont. Ma már a társadalom életében is ez az elv van kialakulóban: mindenki annyit ér, amennyit az egyénisége és a munkája jelent a köznek és akkora Demokratikus Nők alakuló gyűlése, a Szabadság-mozgóban június 17-én.