Cegléd és Környéke, 1947 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-05 / 1. szám

CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE z 1946. év zárszámadása Az elmúlt év kezdetén már bene voltunk az inflációban. Orvoságnak jött a pénzdézsma és a felülbélyegzés. De csak injekciónak hiányult, a betegséget nem szüntette meg. Az infláció hátrányait mindenoglalkozású becsületes ember szenvedte. Sok értékes árúért kapott pénzált máról-holnapra értéktelenné aakosság kezén. Állandó értékű vautává lett a bor, azért lehetett venni sok mindent, de a forint megjelenésével a borvaluta is megszűnt. A mezőgazdasági termelésre is egyik legrosszabb esztendő volt, az 1946. Emberemlékezet óta nem volt határunkban ilyen kevés szem-, kukorica- és krumplitermésünk, amely- nek a hiányát érezni fogjuk egy újabb és egy jobb termésig. Nagy szerencsénk, hogy a határunkban lévő sok szőlő révén idei jó borterméssel sok szőlőbirtokos át tudja vészelni az 1946. év hátrányait. A forint behozatalával az árszabások az ipari készítményeknél olyan magasak lettek, amelyet a lakosság többsége nem tud megfizetni. Így a ruházkodás hiánya soha nem tapasztalt mértéket ölt, valamint a mezőgazdasági felszerelések és állathiány pótlása is csak évek múlva lesz elérhető. Azért jó néhány évig valami átlagos rekordtermésről ne is ábrándozzunk. A politikai viszonyok a múlt évben sem változtak a mi városunkban sem. A beígért községi választások elmaradása miatt a helyi közigazgatás nagyrészben a kisebbségi pártok kezén van. De azért a hiányoknak, vagy bármi kifogás alá eső dolognak a mi pártunk az oka, ami kedvező a városunkra, az pedig kimondottan az ő érdemük. A földosztás ügye pedig még ma, — közel 2 év óta való vajúdás után— is befejezetlen a nagyobbik részben. Ennek oka pedig az, hogy nem csak a vallásalapi és egyházi nagy-birtokokat osztották fel, hanem olyanokat is, amelyeket a rendelet szerint nem is lett volna szabad felosztani. A felosztás kapcsán sok törekvő, szorgalmas bérlő lett eltávolítva a bérletéről, akik már előbb is bizonyították a föld iránti szeretetüket és, hogy biztosítani tudjuk a termelés folytonosságát. És elvették néhány törzsökös ceglédi gazdától az ősi földet, melyet az ősei mint jobbágyok, talán évszázadokon át művettek és robotoltak tőle és arra kényszerítették, hogy más vidékre települjenek. Tehát összefoglalva, a 46-os évre nem sok jót mondhatunk még így , dióhéjban sem, csak azt, hogy ilyen másik évtől mentse meg a magyarok Istene a mi országunkat és nemzetünket a jövő évben. A közkórház 1946. évi drogforgalma. Ápolás alatt állott összesen 3.700 fekvőbeteg és 591 újszülött. Osztályonként a következőképen oszlik meg: Bel osztályon 1.110, sebésseten 1.245, női osztályon 1.946, ebből 1.355 felnőtt és 591 újszülött. Járóbetegrendelésen jelentkezett, és kezelésben részesült összesen 4661 új beteg, belosztályon 1.004, sebészeten 2.703, női osztályon 854. Az ápolt laknak 65%-a ceglédi és 35%-a viidéki. HIRDESSEN a Cegléd és Környéké-hi! Ultimátum. A számunkra oly szerencsétlen második világháború tönkretette népünk színe-világát. Közvetlen pusztításait még most is láthatjuk szó- cinkben egy-egy ágyúállás, páncélos gyalogút, bombagödör képében. Nagyon örültünk volna, ha ennyivel megússzuk ezt az emberzivatart. Sajnos, a rajvonalak mögött, a páncélosok és repülők nyomában sokkal konokabb és veszedelmesebb ellenség fejlődött fel, a kártevők ármádiája. A hadviselők számára lassan elkészítik a békét, ez az istenverés pedig most készül az utolsó rohamra. Ebben a nagy támadásban számánál és pusztításánál fogva a legkomolyabb szerepet a pajzstetű (kaliforniai) viszi. Ahogy szokás mondani, olyan, mint a cigánygyerek: igénytelen, nem válogatós, az éghajlati szélsőségeket jobban bírja, mint őshonos testvérei. Átvészelte 1929 telét, 1946 nyarát, a vizes éveket. Annyira nem válogatós, hogy tömegesen található almán és körtén kívül szilván, megygyen, cseresznyén, fűzőn, nyárfán, vadpiszkebokron, sőt még a szőlővenyigén is. A kétkedők és hozzá nem értők számára közlöm itt — hogy a veszély nagyságát jellemezzem — a Földművelésügyi Minisztérium adatait: 1945-ben az almástermésűek 17%-a, 1946-ban pedig 29%-a pusztult ki. Cegléd gyümölcstermesztése országos viszonylatban az első vonalban van, mégis két kezemen megszámlálom a még többékevésbbé érintetlen gyümölcsösöket. Hajmeresztő, hogy nyáron a piacon, csak pirospettyes almát árultak, még a haladóbb gazdák is. Jövőre egyenesen siralom lesz az árusok között végigmenni, 1948. századik évfordulóját pedig azzal fogjuk méltóképen megünnepelni, hogy fejsze alá veszszük a még addigra itt-ott átvészelt fákat is és azok tüzénél égetjük el az „Újabb ezredév“ álmát. Csillagászati számnak tűnik, de valóság, hogy egyetlen tetű egynyári nemzetsége kétmillió (egy közepes almafa kevés a számukra). Az ultimátumot ezennel megüzenjük. Nem a kártevőknek, mert azoknak nincs választani valójuk , feltétel nélkül megsemmisítendők, hanem a gyümölcstermelő közönségnek. A határidő kikeletig szól, addigra vagy elvégzi minden gazda a szükséges védekezést — de kivétel nélkül — vagy kiírtjuk Kert-Magyarország fogalmát szótárunkból és Nyomorországra változtatjuk híres kis Magyarországunk nevét. Még csak annyit, hogy az egységes védelemre az állam 20 millió forintos „Pajzstetű akciót“ indított. Az ország összes szakembereit, védekezőanyaggyárait és hegyközségeit sorompóba állította. Cegléd az elsővonalban részesül az akció előnyeiben. A továbbiakban rendszeres és részletes közleményekben számolunk be a teendőkről és a lehetőségekről. Nyújtó Ferenc hegybíró A lelketlen anya meg akarta ölni kétéves gyermekét A múlt vasárnap a Rákóczi út 66. számú házban gyermeksivalkodásra lettek figyelmesek a szomszédok. A hosszantartó sivalkodásra többen átmentek a sikoltozás helyére, ahol rettenetes kép tárult a szomszédok elé. Pap Mária 32 éves nő feldúlt állapotban kétéves László nevű gyermekét akarta megfojtani. A kisgyermek lábait megkötözte és zsineget hurkolt a nyakára s így akarta ártatlan gyermekét megölni. A szomszédok természetesen megakadályozták bestiális tettének kivitelében. A lelketlen nő a rendőrségre került, ahol kihallgatása során derült ki, hogy a minden emberi érzéséből kivetkőzött nő néhány nappal előbb bicskával akarta gyermekét megölni. Ezek a puszta tények. Mit és miről lehetne még itt írni ? Anyáról ? Az itt nincs. A kétéves kisgyermekről ? Igen, róla még írhatunk annyit, hogy az Isten szerette és szereti, mert megmentette az életét. A lelketlen nő csak nőudott lenni — édesanya nem és az igazságszolgáltatás mint mn felett fog majd ítélkezni. Borzalmas lelet a nyársapáti szőlőkben Még karácsony első napján történt, hogy a nyársapáti szőlőkben a kutyák egy emberfejet és lábszárat marcangoltak. A szemtanúk az esetet a rendőrségnél bejelentették és megindult a nyomozás. Ez év első napján Nyársapát alatt az egyik kútban ugyancsak borzalmas leletre bukkantak. A kútban ugyanis felfedeztek egy fej, végtag és belek nélküli hullarészt s igen nagy a valószínűsége annak, hogy ehhez a hullarészhez tartozik a régebben talált emberfej és lábszár. A talált hullarészek egy borzalmas bűnténynek a következményei. A rendőrség által megindított széles- körű nyomozás minden bizonnyal világosságot derít majd erre a nem mindennapos bűntényre is. Amint értesülünk, már eddig is igen értékes adatok jutottak a rendőrség tudomására és az áldozat személyazonossága is ismeretes, ami azonban a nyomozás érdekében még nem közölhető. Újabb népbírósági tárgyalás Cegléden A kecskeméti népbíróság dr. Endrédy tanácsa dec. 30-án, hétfőn tárgyalta a városháza közgyűlési termében Krecsányi Jenő detektív népellenes ügyét és Hörömpő Károly üvegkereskedő perújrafelvételi ügyét Zsúfolt hallgatóság előtt folyt a tárgyalás. A vád és védelem egyaránt felsorakoztatta tanúit, de Krecsányi Jenő ügyében nem született döntés, mert a népbíróság úgy határozott, hogy a budapesti ügyészségtől beszerez bizonyos iratokat bizonyítás kiegészítés céljából, így a főtárgyalást elnapolták. Hörömpő Károly perújrafelvételi kérelmét, akinek halálos ítéletét a NOT 10 évi kényszermunkára változtatta, a népbíróság alapos tanulmányozás után elutasította. Tűzoltóink és mentőink 1946. évi tevékenysége Itt fekszik előttünk egy kimutatást, amelyből kitűnik a városi tűzoltóság és mentőállomásának egyévi munkássága. Derék tűzoltóink — hál’ Istennek — úgyszólván minden mással többet foglalkoznak, mint tűzoltással. A múlt év folyamán 14 alkalommal vonultak ki tűzhöz s mindenütt eredményes munkát végeztek. Mint tűzoltók a moziban, színházban, cirkuszban és a sportpályán teljesítenek tűzoltói és mentői szolgálatot. Mint mentők, úgyszólván szünet nélkül igénybe vannak véve és a múlt évben 1269 betegszállítást bonyolítottak le. Ez olyan nagy teljesítmény, amelyért a mentők a város egész lakosságának köszönetét megérdemlik. Zenekarukkal is részt vesznek minden nagyobb ünnepélyen. A laktanyán belül 3.038 műszaki munkaórát végeztek el. A laktanyán belüli munkákon kívül ők látják még el a városháza, iskolák, óvodák stb. ajtó- és egyéb zárak kijavítását is. Az ő kötelességük a laktanyaépület és a motorok javítása, a tűzoltósági műhely felállítása, asztalos, lakatos, festő, üveges stb. munkálatok elvégzése is. Ugyancsak ők látják el a hullaszállítást is.. A mentők az 1.269 betegszállítást egyetlen láfogatú mentőkocsival bonyolították le. Itt ismételten rá kell mutatnunk, hogy a város sürgősen találjon módot arra, hogy az elavult rendszerű, döcögő mentőkocsiját mentőautóra cserélje fel. Sok-sok előirányzott kiadás mérséklésével ez megoldható is lenne, csak erősen akarni kell. Közellátási tudnivalók A közellátásügyi miniszter • rendelete alapján annak a beszolgáltatásra kötelezett személynek, aki kenyérgabonabeszolgáltatási kötelezettségének 100%-ban eleget tett, a háztartáshoz tartozó minden személy után a teljes fejadag (200 kg) erejéig lehet vámőrlési engedélyt kiállítani. Annak a beszolgáltatásra kötelezett személynek, aki kenyérgabonabeszolgáltatási kötelezettségét 100%ban nem teljesítette, legfeljebb 150 kg erejéig lehet a háztartásához tartozó minden személy után vámőrlési engedélyt kiállítani. Azt a kenyérgabonamennyiséget, amelyre az egyes önellátó családok 1946. július 1. napjától kezdve vámőrlési engedélyt kaptak, a 200 kg, illetve a 150 kg mennyiségbe be kell számítani. Felhívja a hatóság a város lakosságát és a húsiparosokat a közellátásügyi miniszter 10.750/1946. K. M. számú rendeletére, mely szerint kihágást követ el és 6 hónapig terjedő elzárással büntetendő , aki engedély nélkül vág le sertést, aki vágás utáni zsírbeszolgáltatási kötelességét 8 nap alatt nem teljesíti, aki kényszervágott hízott sertést nem ajánl fel közfogyasztásra, illetőleg amennyiben háztartási szükségletének fedezésére akarja megtartani, nem kér sertésvágási engedélyt. az a húsiparos, aki a közfogyasztásra levágott sertések mennyiségéről nyilvántartást nem vezet, vagy a beszolgáltatandó kényszervágott sertésekből kitermelt teljes zsír- és szalonnamennyiséggel nem számol el, illetve azt nem adja át zsírgyűjtőnek. Sl&Eptó Rontásai GnHimra készülnek!