Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1907
1. fl török hódoltság kezdete. „E városban és communitásban régtől fogva nagyobb számmal voltak és éltének az aprólékosabb helységeknél“ írják a reformátusok 1752-ben Mária Teréziához intézett folyamodványukban.1) És igazuk is volt. Már akkor, midőn Czegléd az óbudai klarissza apácák földesurasága alá került, népes hely volt Czegléd, mert a környéken sok falu pusztult el s e faluk megmaradt lakosai bizonyára Czegléden tömörültek.2) Határa is nagy lehetett: 1368-ban a budai káptalan határjárást ejt meg s a határjelek közt négy elpusztult falu rombadőlt kőegyházát említi : a hold. Szűzről címzettet a sőregi határban, Demeter vértanúét a szelei határban, továbbá a szőkeegyházit és a külső-hegyesit. Czeglédhez tartozott még Derékegyháza, Besenyőtelek, Feketehalom, Kölesd, Csemő,) egykor virágzó falvak a környéken, jelenleg csak a neve maradt meg egyiknek-másiknak egy-egy puszta elnevezésénél. Sőreg, Szele, Szőkeegyháza, Külsőhegyes, Derékegyháza, Besenyőtelek, Feketehalom, Kölesd, Csemő között éltek a czeglédi jobbágyok számosan, de nem boldogan. A folytonos határvillongásoknak, melyekben a szomszéd földesurak majd ezt, majd azt a birtokrészt akarták az apácáktól elszakítani, csak a czeglédi jobbágy adta meg az árát. A Ref. eccl. folyamodványa temploma megtarthatása ügyében. Ref. egyh. levéltár I. csomag. 1752. 2.) mésy János a századokban. XXXV. évf. 740. 1. 3) Illésy u. o. 741. 1.