Czegléd, 1917 (35. évfolyam, 2-52. szám)
1917-01-14 / 2. szám
2. 1910. évi november hó 20. Egy tartány a „Galíciánál“, azonnal Czeglédre. 1917. évi november hó 27. Egy tartány azonnal Czeglédre a „Vacuumnál“, (miniszteri eng. 30.648-1916). Tehát a maga idején, előzetes szóbeli alku és megegyezés alapján 45.000, esetleg ha 15 tonnás tartányok kerülnek sorra, 65.000 klgr. gázolaj van megrendelve és engedélyezve a czeglédi üzem számára, azonnali szállításra. Mihelyt a vállalat megtudta, hogy a vasút a tartánykocsikkal nem rendelkezhet, azonnal közölte ezt a várossal. December hó 18-án a vállalat és a város meghatalmpazottja kérvényt adtak be a vasúti főmérnökségnél, hogy eszközöljön ki a hadügyminisztériumtól kivételes kedvezménykép egy tartányt üzemünk részére, mely két vasúti pályaudvart is világít, tehát zavartalan működése nemcsak köz , hanem most hadügyi szükséglet is. Polgármesterünk külön felutazott a tartányügyben a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez Budapestre, ott is kérvényt adott be. Ezen lépések eredménye az lett, hogy a hadügyminiszter Füzitőn egy tartányt bocsátott a vállalat rendelkezésére. Ez a tartány december hó 29-én Füzitőn volt. A Vacuum olajcég a tartányt nem töltötte meg s nem indította el. Óráról-órára vártunk, hisz minden akadály el volt hárítva, a vasút készségesen ígérte, hogy a leggyorsabb szállítást biztosítja. A telefon napról-napra sürgette az olajat innen a vállalat budapesti központjánál s onnan Füzitőn. Mivel ez nem használt, a vállalat január hó 5-én válaszos táviratot küldött Füzitőre. Ott ezt a táviratot levélbe tették és a Vacuum budapesti központjához küldték intézkedés végett. A Vacuum-központ rendes üzleti levélben elismerte a távirat vételét és sablonos formában kilátásba helyezte, hogy a tartányt legközelebb meg fogja tölteni és útnak fogja indítani. Január hó 9-én a vállalat egy hivatalnoka, Sellő már mérnök úr kíséretében elutazott Füzitőre, hogy úgy a cég, mint a vasút nevében sürgessék az érthetetlen módon halogatott szállítást. Füzitőn megtalálták a december hó 29-ike óta ott ácsorgó tartányt, de töltetlenül. A Vacuum ottani emberei arra hivatkoztak, hogy központjuktól még utasítás nem érkezett. Addig ők nem tehetnek semmit. Most következett aztán a Vacuum budapesti központjának zaklatása minden oldalról a város, a vállalat és a vasút részéről. Ott a kérdezősködőt mindig más ember fogadja a telefonnál, akinek első kérdése az : van-e rendelés ? Így történt aztán, hogy közfelháborodást keltve az a képtelen hír terjedt el itten, hogy a vállalat nem is rendelt olajat. Annak a 10 tonna olajnak, melynek megérkeztéről e sorok írása közben értesültem, annyi telefon csengetés, levélváltás, izgatott tanácskozás, kilincselés volt az előzménye, hogy annyival máskor egy új üzemet lehetne alapítani. A vasút minden fórumánál a helybeli állomásfőnökségtől kezdve a vasúti és hajózási főfelügyelőségig, a kereskedelmi, a hadügyi minisztériumnál, ismerősöknél, magáncégeknél mindenütt, ahol valamelyes összeköttetést csak sejteni lehetett, történt kérés, rábeszélés, sürgetés. Végre itt van. Hogy honnan, azt e percben még nem tudjuk. Bizonyos azonban, hogy a tett tapasztalatok után a legnagyobb takarékosság lesz ismét ajánlatos. Már a második és harmadik tartály érdekében is történt intézkedés, oly formában, hogy megkértünk Füzitőn imerős és befolyásos úriembert a helyszínen való tudakozódásra és közbenjárásra. A drobobicsi szállítást sürgetni nem lehet. Onnan semmi értesítés sem az indításról, sem a tartány számáról nem kapható A hadi érdek mindent megelőz, ami természetes is. Különben ott is van emberünk, aki amennyit tenni lehet, megtesz. Magáncéggel is szóba állt a polgármester. Tapasztalatai olyanok, hogy szinte nem tűrik a nyilvánosságot. A város nem teheti ki magát annak, hogy valami piszkosságba keveredjék. Csak ami rendes után a kellő gondossággal és utánjárással kivihető, arra vállalkozhatik. Ez idő szerint a Siemens vállalatnak a mienken kívül négy üzeme áll. Köztük a karcagi és Krisújszállási, sőt áll oly üzem is olajhiány miatt, vagy szállítási késedelem miatt, mely a szóban levőknél sokkal fontosabb. A Vacum részéről ellátott üzemekből 12 nem működik olajhiány miatt stb., ha épen a más baja némi megnyugtatásul szolgál. Az újból megkezdett áramszolgáltatás körüli korlátozások felől plakátokon értesül a közönség. P. K. igazi fényt a királyra, mert fénye múló, halvány fény csupán, mely elsötétül, ha az emberi kegy, ez a méltó fény elfordul tőle. Sőt még az Isten kegyelmének fénysugarai által körülvett korona is csak akkor áraszt igazi fényt a király fejére, ha a király lelkéből visszasugárzó isteni fény egyesül a korona fényével. Akkor ez a fény nem múlik el soha. Ez ott ragyog a király homlokán mindig mint igazság fénye és boldogság fénye. Amely királynak homlokát ez a fény veszi körül, azaz áldott király, kit az Ur körülvesz az ő javainak áldásaival. A magyar királyi korona ilyen Istentől áldott korona, mely fényét nem drága, nemes érczétől kapja, hanem az Isten kegyelmétől. Ez a kegyelem pedig a magyar nemzet alkotmányhoz és királyhoz ragaszkodó, hűséges lelkében dicsőült meg. Ez nem múló fény. Több mint 900 év óta ragyog immár anélkül, hogy ragyogásából az évszázadok alatt csak egyetlen fénysugár is elveszett volna. Ennek színaranya a nemzetnek királya iránt való terhetlen hűsége. Ennek drága köve a nemzetnek királyához ragaszkodó, igaz szeretete. Nemzeti hűség ! Nemzeti szeretet! Ezek adják a korona fényét. Ezt a fényt árasztja a királyra az a magyar szent korona, mely a mai napon fejére tétetett. Ez a fény sok részt és vihart kiállott már. Isteni fény az, melyet vihar ki nem olthat. Szinarany, melyet rozsda meg nem emészt. Ez a fényes korona ott ragyog immár a király fején és vele a magyar nemzet lelkének hódolata jár. Ha a király az Isten kegyelméből uralkodik, — ha lelkében az igazság és szeretet fénye a nemzet szeretetének fényével egyesül, akkor homlokán a koronáról rásugárzó fény soha el nem halványodik, hanem mindig szebb és ragyogóbb lesz az, mert a magyar nemzet lelkéből ezerszeresen tükröződik vissza. Akkor beteljesedik rajta a költő szava, hogy „fény nevére, áldás életére“. Akkor örvendhet igazán a király az Urnák erősségében. Akkor adja meg az Ur a királynak és a nemzetnek kívánságát. Akkor veszi körül az Ur a királyt is, a nemzetet is az ő javainak áldásaival. Akkor lesz az a királyi korona igazi színarany korona, drága kincse királynak és nemzetnek egyaránt. Ma a koronázás napján a király és nemzet szive összedobbant. Hiszem, hogy mind a kettőt ugyanaz az érzés, a kölcsönös szeretet érzése dobogtatta. Óh legyen ez az érzés szent és örök rűint a nemzet élete és a magyar korona fénye, melyből dicsőség és boldogság sugározzák mind akettőre , a királyra is, a nemzetre is ! (Folytaás és vége.) C Z E G L E D Feljegyzések. Magyarországéíj a 3652—1916. M. E. számú rendelet értelmében jan. 7 ike óta tengerit csak csirátlanitással szabad őrölni és darálni. A kivont csirát olaj előállítására használják. E rendeletre a czeglédi malomtulajdonosok együttes kérvényt adtak be, hogy a csírátlanító gépezet felállítására halasztást nyerjenek s febr. 15-ig az eddigi szokás szerint őrölhessék és darálhassák a tengerit. A rendelet betartása mindenkire kötelező szőreség volna az ellen akár beszélni, akár írni. Hogy azonban eme rendelet életbeléptetése úgy a közönség, mint az állam érdekeit sérti, azt többen állítják. 14. szám: így különösen gazdálkodóink, hogy a tengerinek az állatokat hizlaló csirájától meg ne legyenek fosztva, tengerit egyáltalában nem őröltetnek, hanem azt szemül beáztatva, esetle főzve adják sertéseiknek.Akiknek pedig járgánnyal összekötött darálójuk van, a darálást házilag elvégezik, ami által a Haditermény az elvesztett vám révén tekintélyes kukoricamennyiségtől elesik. Amennyiben azonban a rendelet betartása országunknak fontos érdeke, igen helyesen járnának el asertéshizlalással foglalkozók, ha a kukorica csíráját a hadi érdekre való tekintetből felajánlanák az illetékes köröknek , mert amikor az ember élete felett is az állam rendelkezik, nem lehet hazafias gondolkozással és érzéssel eme rendelet ellen agitálni. * * A sűtő és világító anyaggal való takarékosság szempotjából van egy másik rendelet is, mely a vendéglők záróráját esti 11 órában állapítja meg. Mint nálunk a legtöbb rendelet, ez is sok kiryvót enged. Így nincs benne határozottan, hogy az egyleti helyiségekre is kötelező a záróra. Ebből aztán az következik, hogy a legtöbbnyire magas házbért fizető vendéglősök este 11 órakor kénytelenek üzletüket bezárni, amikor aztán azok a vendégek, akik az új rendbe nem akarnak egykönnyen beletörődni, elmennek abba az egyleti helyiségbe, ahol nincsenek zárórával korlátozva s akár reggelig is áldozhatnak kedvtelésüknek. Mert hogy most is vannak emberek, kiknek kedvtelésre bőven telik pénzül, talán felesleges is mondani. A zárórarendeletnek az volna a célja, hogy a közönség kivétel nélkül nyugovásra térjen este 11 órakor. Ha azonban vannak kivételek alóla, akkor csak fél eredményt érnek el vele. Mivel pedig a vendéglősök és egyesületi kiszolgálók egyaránt italméréssel foglalkoznak, kívánatos, hogy a záróra tekintetében is egyforma elbánás alá essenek. * * * Városunkban a gabonarekvirálás véget ért. A tulajdonképeni készletfelvétel dec. 18-tól 30-ig történt meg házról házra járva olyképen, hogy minden háztartásról egy felvételi lap készült. A feleslegekről kiállított jegyzékek revideálása és összesítése igen nagy dolgot adott s több heti munka után még csak most vagyunk abban a helyzetben, hogy a végleges eredményről szólhassunk. E szerint városunkban mintegy 35 vagyont tesz ki az a búza, rozs, árpa, tengeri, zab és a rekvirálás alá eső egyéb terményeknek az a fölöslege, melyet a Haditermény részvénytársaság részére a helybeli közraktárba be kell szállítani. Ez az eredmény azonban nem teljesen kielégítő, mert köztudomású dolog, hogy összesen városunkra körülbelül 80 vagyon lett kivetve, melyet mint felesleget kellett volna beszállítani. Mivel ennek alig fele lett rekvirálva, kénytelenek vagyunk a várakozás álláspontjára helyezkedni. Most már a megyei vezetőség fog a továbbiakra nézve intézkedni. Mert ha a megye területén megközelítőleg sem lett meg az előre kivetett mennyiség, könnyen megtörténhetik, hogy pótló intézkedéseket léptetnek életbe. HÍREK. — Halálozás. Szabó Zsigmond helybéli jónevű iparos, hosszú, kínos szenvedés után f. hó 7-én elhunyt. Temetése 10-én délután ment végbe nagy részvét mellett. Özvegyén kívül gyermekei köztük Dr. Szabó Béla helybeli ügyvéd, orosz fogságban, Szabó Lajos és Szabó Gyula ügyvédjelöltek, többszörösen kitüntetett f. hadnagyok, gyászolják. — Koronázási ünnepély. Az állami főgimnáziumban Ő Felsége, IV. Károly király megkoronáztatása alkalmából f. hó 3-án, iskolai ünnepély volt, melyen az ünnepi beszédet Sárkány József tanár tartotta. Sárkány tanár egyébként egyike azon keveseknek, kik városunkból magán a koronázáson jelen lehettek.