Ceglédi Függetlenség, 1938 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-02 / 1. szám
1938. január 2. A ragadós száj- és körömfájás veszélye fenyeget Ez a fertőző állati betegség a magyar gazdaközönség előtt nem ismeretlen. Magyarország területén a gazdaközönségünk az évek során több-kevesebb károsodás árján ismerkedett meg azzal. Állategészségügyi hatóságaink céltudatos munkájának köszönhető, hogy ez a fertőző állati betegség a legutóbbi tíz év folyamán mind szűkebb térre szorult. A fertőzés 1930-ban 128, 1932-ben 126, 1933-ban 97 és 1934-ben összesen 11 községre terjedt. Ugyanezen idő alatt a fertőzés is kisebb arányokat öltött a fertőzött helyeken. Ugyanis 1929-ben a fertőzött községekben átlagosan 300 darab állat volt beteg, 1934-ben 11 községben csak 700 darab állat betegedett meg, egy községre tehát 70 állat megbetegedése sem jutott. Azóta, tehát három éven át vészmentes volt az országi egész területe,amíg a nyugati és északi államok területén hol itt, hol amott mindig felütötte fejét a ragály. Ez év tavaszán azonban már majdnem egész Európa területe is vészmentesnek volt mondható, amíg Marokkóból, Afrika északi partvidékéről egy újabb fertőzés hurcoltatott Franciaország területére. Ez a fertőzés elterjedt Európa egész déli, nyugati és északnyugati területén s ma már a magyar határral szomszédos jugoszláv területen terjed tova és veszélyezteti a mi állat a tenyésztésünket is. A ragadós száj- és körömfájás csak behurcolás által jut el hozzánk s hogy ennek milyen a terjedése és mi ellene a legjobb védekezés, arra legjobb példa az 1932. évi zalamegyei fertőzés elterjedése és annak rövid lefolyása. Zalamegyében 1932. június 25-én egy községben állapították meg hatóságaink a betegség fellépését és mert a gazdaközönség bizonyára későn tett bejelentést, egy hónappal később az északkeleti irányban haladó országútmenti községek fertőzöttek voltak. A sürgősen életbe léptetett hatósági rendszabáyok és állategészségügyi intézkedések a késői bejelentés folytán nem tudták megakadályozni a már széthurcolt ragály kitörését, de a további elterjedés meggátlására igenis alkalmasak voltak. A ragadós száj- és körömfájásnak tehát legbiztosabb ellenszere az, ha a gazdaközönség az állategészségügyi hatóságok által elrendelt óvóintézkedéseket a legtellje-e sebb mértékben saját érdekükbe valóknak tekintik és azokat a legteljesebb mértékben végre is hajtják. A ragadós száj- és körömfájás nem okozt sok elhullást az állatok között. A megbetegedett állománynak alig egy-két százaléka szokott áldozatul esni a ragálynak. Sokkal inkább káros a ragály abban a vonatkozásban, amit az igásállatok munkaképtelensége, a tejelő állatok elapadása, a vemhes állatok elvetélése, az állatok lesoványodása, elgyengülése jelent. A megbetegedett állatok csak nagyon keveset esznek és járni is alig tudnak, miután a köröm tövénél, a fattyúköröm alatt, vagy a körmök közjett szintén seb keletkezik. Ha a betegség kifejlődik, ami a fertőzéstől számított 8—10 nap alatt bekövetkezik, a beteg állat megfertőz mindent, ami az állat körül található, almot, takarmányt, istállóberendezést és az ilyen állat mellett foglalatoskodó ember ruhájára, lábbelijére is ráragad a kórokozó ragályanyag, megfertőzi az útszéli füvet és mindent, amihez hozzáér. Rendkívül fontos tehát az állatok naponként való tüzes megfigyelése, vizsgálata. Nézzük meg naponta állataink száját, lábait, hogy nem látjuk-e a betegség kezdeti jelét, a hólyalgosodást. S ha igen, jelentsük azonnal a hatóságnál és a legközelebbi állatorvosnál. Az elrendelt hatósági intézkedéseket pedig lelkiismeretesen.. Szószerint hajtsuk végre. Beteg állatot ne hajtsunk közös legelőre, közös itatóra, de még saját állatainktól is különítljük el. Csak a legnagyobb fokú tisztaság gátolhatja meg a ragály tovaterjedését, tehát a beteg állat alól egy szál szalma, vagy egy kisebb takarmányhulladék se kerüljön el más udvarra, vagy más községbe. És mindenki, aki a beteg állatok körül munkálatokat végez, kezét, ruháját, lábbelijét s munkaeszközeit gondosan, lelkiismeretesen tisztítsa le és fertőtlenítse. A földművelésügyi minisztérium máris szigorú rendszabályokat léptetett életbe, amelyek azonban csak akkor lesznek hatásosak, ha a veszélyeztetett területek lakossága a hatóságok segítségére siet és az adott utasítások betartásával teljesíti azt, amit veszély esetén a közös érdek az ország s mindnyájunk érdeke megkövetel. CEGLÉDI FÜGGETLENSÉG Innen-onnan A ceglédi származású kiváló bokszoló, volt olimpikon, a szóbeszéd szerint vőlegény jelölt. A menyasszony egy csinos dán kislány. Az egyik újdonsült doktor bocskai bundájának prémje annyira kopott volt, hogy — tekintettel a nagy bankett költségeire — kénytelen volt azt kiváló és hamisítatlan macskát prémmel kicserélni. »Micsinász« névre hallgató úrlevelei újabban a Papagályhoz címzett, nagy látogatottságnak örvendő csinos, sarki házhoz érkeznek. A ceglédi Italmérők R.-T. a karácsonyra nagyobb arányú szállítást bonyolítottak le Budapestre. Úgy hallják, hogy a megbízó a budapesti cégnek igen ízlett a ceglédi nedű, és a szállítást az új esztendő első napjaiban ismét megindítja. . A ceglédi jéghokkizók megkezdték szereplésüket a Városi Jégpályán. A héten Cegléden járt Dallos Jenő, a magyar válogatott hokiki csatár, aki több napon keresztül foglalkozott a ceglédi hokkizókkal. Hunyadvári, a középsúlyú MOVE birkózóbajnok, magyar bajnok, karácsony másnapján tartotta eljegyzését Dabon. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk neki. - Városunk csinos, fiatal asszonya válófélben van az urától. A váltás oka a »férj hibájából«. Az ismert ceglédi zongoraművész majdnem vőlegénye lett egy szolnoki kislánynak. A majdnem oka ismeretlen. Titkos választójog A most beköszöntő ,újév nemcsak naptárilag, de valóságban is új esztendőt hoz a magyarságnak. A titkosválasztójog megvalósítása olyan elhatározófordulatot hoz majd a magyar életben, hogy ez az új esztendő magasan föléemelkedik a megszokott évfordulóknak. Mivel pedig az év kezdetén az egyszerű ember isvizsgálat alá veszi azokat a teendőket, melyek azúj évben reá várnak és mérlegeli azokat a lehetőségeket, melyek e teendők elvégzése után „bekövetkezhetnek, nem árt, ha ezt a történelmi jelentőségű eseményt vizsgálat alá vesszük ,és már az új év kezdetén megállapítjuk azirányt, amerre a változás utáni magyar életnek mennie kell. A titkos választójog körül évtizedek óta folyik a nagyperlekedés. Ebben a perben a vád és avédelem, az ítélkező és a hallgatóság egyaránt aztakarta, hogy a megoldás a magyarság előhaladását biztosíthassa. .Mindenki ezt akarta, ,de mindenki a magas módja szerint, talán a maga társadalmi felfogásának, vagy társadalmi állásának megfelelően. Abban mindenki egyetértett, hogy a titkos választójog elől kitérni nem lehet, mert azok a történelmi feszítő erőik, melyek a magyar életre is kihatnak, ha kell, erőszakosan is megoldják a kérdést. Abban is egyetértenek a legtöbben, hogy ,jobb és célszerűbb egy békés légkörben önként ,előre tett néhány biztos lépés, mint a kényszertől kihajszolt bizonytalan rohanás. Hamégis voltak akadályok, ezek elválaszthatatlan velejárói a magyar életnek. A titkos választójog most már itt lesz, tehát számolni kell annak következményeivel is. Amikor pedig ,ezzel számolunk, felmerül bennünk az a kérdés, hogy a titkosság érvénybe lépésével egyidejűleg ,emelkedik-e a magyar szellemi élet? Azok a milliók, akik számszerint alkotói ennek ,a nemzetnek, munkájukkal fenntartói, vérükkel megőrzői az örök magyarságnak, váljon ,úgy élnek-e jogaikkal, hogy elhatározásuk nyomán a magyar élet fennségesen szép megújhodását ünnepeljük, vagy az olcsó népszerűséget űző és egyéni célok után futó honfiak demagógiájának engedve, sírba teszik a ma meglévő gyenge magyarságot is? Mert az elv is nevetséges torz figura lesz a helytelen gyakorlatban. Meg lehet hát érteni azokat, akiket borongó aggodalom forg el e nagy hdrderejű reform előestéjén. Nem azért perlekednek, mintha meg akarnák tagadni a nemzet minden tagjától a jogot, hanem attól félnek, hogy igen sokan gyengék lesznek e jogból származó felelősség viselésére. Ez a jog eddig nem volt meg, tehát most meg kell alkotni. A felelősséget teljesen átérző tömeg sincs meg, de azt is meg kell alkotni. Hiszen az egyszerű gyermek is, míg nem tanítják, nem tud írni, de ha megtanul még ügyvéd is lehet. Azért van ennek a nemzetnek történelmi osztálya, azért van egy nagszerűen tanult értelmisége és azért van ma még céltalanul kóborló, de lelkes ifjúsága, hogy betömje ezt a nagy űrt és hajoljon le megértő szeretettel a nagy tömeghez, amíg onnan megértést és viszont szeretetet kap, mert ha elmulasztja ezt a pillanatot, akkor alig kerülhetjük el végzetünk beteljesülését. Tagadhatatlanul igaz az, hogy népi tömegeink kulturális nívója nem áll azon a magaslaton, amit a kor követel, de az is igaz, hogy a mai kulturális életünkbe igen sok disszonáns hang vegyül, óriási mértékben fertőzi azt idegen, a magyarsággal soha kapcsolatot nem találó groteszk nemzetközi szellemiség, s ha ez a mai kultúra ujsulást keres, mindig azokhoz a tömegekhez hajol, ahol darabosan, csiszolatlanul, de őserővel él a magyar gondolat. A múlt legnagyobb bűne az volt, hogy nem hajolt le eléggé ehhez a kimeríthetetlen kincset rejtő tömeghez, jóformán csak akkor törődött vele, ha szavazatára volt szüksége, vagy ha súlyos áldozatot kellett attól kérni. Ennek a tömegnek meg kell magyarázni, hogy most már az ő magatartásától függ a magyar jövő és tényekkel, átfont nagy szociális cselekedetekkel kell bebizonyítani, hogy az államhatalom célja azonos az ő céljukkal. De a magyar tömegeknek is meg kell érteni, hogy nagyon komoly dolgokat vet felszínre a jövő, s ha a nemzet, mint nagy népi közösség nem tudja megoldani égető kérdéseit, akkor továbbra is ez a penészes nyomorúság marad a sorsuk. Ennek a nagy magyar tömegnek egyszer büszkén kell hitet tenni a magyarságáról és be kell látnia, hogy mi vele megyünk, érte dolgozunk, mert csak akkor lessz boldog, igazán boldog a mi jövőnk, ha minden magyar boldog lesz. Ezt az új esztendőt kezdhetnők-e szebben, kezdhetnők-e jobban, mintha elgondolkozunk a nagy magyar kérdések felett és végre elindulunk, hogy ma a jövőjéért a múltjával perbeszálló nemzet ügyét diadalra vigyük. Csak rajtunk, az egész magyarságon függ az, hogy Széchenyi és Kossuth mérhetetlen ereje egymás ellen, vagy egymás mellett vonul-e most fel, mert a magyar célért csak egy után, az egész magyarság részére készült úton járhatunk. Ezekkel a gondolatokkal induljunk el az últ esztendőre, amikor óriási jelentőségű események várnak a magyarságra és nekünk minden áron egy táborban kell lennünk. . IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH 3 oldal — ELFELEJTETT JUBILEUM. A múlt hét egyik napján volt több évtizedes évfordulója annak, hogy megszületett Tömörkényi István, a híres író, aki egyik legnagyobb tehetsége volt korának és mint mondják — ha munkásságának delén Mikszáth Kálmán és társai nem lettek volna már olyan népszerűek. Hazánkban Tömörkényi István után rajongtak volna leginkább. A híres író Cegléden született, sőt városunkban töltötte gyermekéveit is. ____