Ceglédi Függetlenség, 1939 (22. évfolyam, 1-54. szám)
1939-01-01 / 1. szám
2. oldal TÖRTELI HÍREK Nem szólt a ref. templom nagyharangja A lakosság körében sok szóbeszédre adott alkalmat, hogy a szokott időkben nem kong a ref. templom nagy harangja, mely pénteken hallatta újból hangját. Szerkesztőségünk érdeklődésére kaptuk a felvilágosítást, mely eloszlat minden találgatást, hogy Cegléd legnagyobb harangjának a nyelve megrepedt, s ezért nem. lehetett vele harangozni addig, míg meg nem ja, vitják. A javítás már megtörtént, így a pénteki napon újból megkondult a nagyharang a híveit legnagyobb örömére. o — O — . Rovatvezető: Szabó Sándor. Megrázó szerencsétlenség érte Biró Lajos közs. állatorvos családját. Dec. 27.-én kis gyermekük Endreelbukott egy lábas forró vízben és testét összeégette. Minden orvosi igyekezet hiábavaló volt, a kisfiú 28-án este meghalt. Mindannyian őszinte részvéttel osztozunk a lesújtott szülők nagy fájdalmában. A községi legtöbb adót fizetők névjegyzéke január 9-ig közszemlére van kitéve. 1939. évben a következők lesznek az adófizetés jogán tagjai a képviselőtestületnek: id. Jalsoviczky Sándor, Beretvás János, Inárcsi Farkas Ferencné, Horváth László, Mihályik Árpád, Soós László, özv. Lipthay Györgyné, Füle József, özv. Pátinkás Ferencné, özv. Barmi Benőné, ifj. Szabó Károly, Lautner Lajos, Bekő Ferenc, id. V. Faragó Dénes és id. V. Faragó Balázs. A szőlősgazdák részére január 6-án, délután 2 órakor a községháza tanácstermében előadás lesz a hegyközségről. Nagyon kívánatos lenne, hogy az érdekeltek minél nagyobb számban ott legyenek. A katolikus Agrár ifjúság legény egylete Karácsony mindkét napján nagyszámú közönség előtt játszotta le Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom 3 felvonásos alkalmi darabját. A mindvégig jól sikerült előadáson különösen Laki István, Mag István,rzene János és Pintér Ilonka nyerte meg a közönség tetszését. A MOVE a január 1-re hirdetett és tánccal egybekötött előadását változatlanul megtartja B. Tóth László termében. ifj. B. Tóth László földink, a karai posta kisegítője sikerrel végezte a szegedi posta tanfolyamot. Gratulálunk. Anyakönyvi kimutatás. Születtek Kecskés János és Ábrahám Erzsébet fia Istvánok. Jegyesek: Bekő Ambrus ref. és Pesti Rozália (Nagykőrös) ref. Házasságot kötöttek: Angyal Pál özv. rk. és Juhász Mária özv. rk. — 295.—1938. szám. Ajánlati felhívás. — Cegléd megyei város közvágóhidi és hűtőházi üzeme az 1939 évi tüzelőanyag szükségletének szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet: I. 2000. elsőrendű, hazai, 2 éves(legalább 1936. évben vágott), tölgy és cserfűrészelt dorongfára 6 cm. vastagságtól fölfelé. II. Cca 1.000 g. elsőrendű, garantált 3.600—6.000 calóriáju, pormentes szén (pl. borsodi darabos, tatai darabos, salgótarjáni darabos, tatai dió stb.) szállítására. Minden fajta szénnek külön külön megadandó a calóriája. Az ajánlatok beadásának határideje: 1939. évi január hó 9.-én (hétfőn) ,i. e. 10 óra. A szállítási feltételek megtudhatók a hűtőházi és közvágóhidi üzem irodahelyiségében, ahol az ajánlati minta is átvehető. Cegléd, 1938. évi december hó 27. Horváth József s. k. közvágóhidi és hűtőházi igazgató. — Értesítem a gazdaközönséget, hogy kanca póttörzskönyvelés és azzal kapcsolatos pótpárosítás Cegléden, 1939. január hó 10.-én d. e. 9 órai kezdettel lesz a méntelep udvarán (Alszegi út 3.) megtartva. A kanca tulajdonosok ezen időpontra vezessék elő párosítani szándékolt kancáikat. — Méntelepparancsnokság. o — O — o — Akinek teljeskörű kisebb tenyészértékű 5—7 hónapos pozitív vemhességű eladó kancája van, azt az állam részére történő megvásárlás előzetes megtekintés végett, 1939. évi január 1ió 10.-én d. 1. 4 órakor mutassa be Cegléden a fedeztetés állomásai:Alszegi ut 30. Méntelep-parancsnokság Nagykőrös. — ÁLLATORVOSI HÍR. Herczeg István út delését III., Kossuth Ferenc u. 28. 23. alatt alorvos katonai szolgálatából visszatérve rendgtatja. CEGLÉDI FÜGGETLENSÉG 1939. január 1. Megmérettünk és nehéznek találtattunk! 29 fillér adóvégrehajtási díj A statisztika ma már mindenről elkészül a legpontosabban, minden apró részletre kiterjedően. Most arról olvastunk, hogy a magyar adómorál gyermekcipőben jár, amitminden további nélkül elismerünk, hiszen tudjuk, hogy az adófizetés annyi nekünk, mintha húznák a fogunkat, az pedig elég fájdalmas, különösen ha a végrehajtók végzik azt a fájdalmas operációt, ami maga után vonja, hogy nemcsak az adót kell megfizetnünk, hanem jelentékeny az a jövedelem is, melyet a kincstár felszámít az adóvérehajtási díjakért. Káros az a jelenség, de hasznos is egyúttal, mert a városok és községek ezekből a díjakból jelentékeny jövedelemre tesznek szert. A Magyar Városok Statisztikai Évkönyvének adatai szerint az 56 magyar városnak, évi bevétele végrehajtási díjakból csaknem 1 millió pengő, melyből 459.000 P. esik Budapestszékesfővárosra, 208.000 P. a 10 törvényhatósági jogú városra és 291.732 P. a 45 megyei városra. Az adóvégrehajtási díjakból származó jövedelem nem arányosan oszlik meg a városok között. Az egy lakosra eső végrehajtási, díj a magyar adómorál lázmérője, melynek segítségével megmérhetjük és leleplezhetjük városaink adófizetési készségét. Mivel a törvényhatósági jogú városoknak fejlettebb szervezetük van az adóbehajtásra, a városok két csoportját külön-külön vizsgáljuk. A törvényhatósági városok között Baja közönségének van legkevesebb baja az adóvégrehajtással, mert itt az adóvégrehajtási díjakból csupán 10 fillér esik egy lakosra. A sorrend utána a következő: Miskolc 1, Sopron 16, Pécs 22, Székesfehérvár 29, Szeged 31, Győr 35, Kecskemét 37, Hódmezővásárhely 38, Debrecen 44 fillér egy lakosra eső végrehajtási díjjal. Budapesten még ennél is magasabbra szökken lázmérőnk, mert ott 45 fillér esik egy lakosra az évi végrehajtási díjakból. A megyei városok között kettőnek a Statisz- esik Cegléd minden lakójára tikai Évkönyv szerint nincs bevétele adóvégrehajtási díjakból. Valószínűnek látszik azonban, hogy itt sem fizeti be mindenki végrehajtási eljárás nélkül az adót, hanem azt a költségvetés más tételénél számolják el, így csakmegemlítjük, hogy ez a város Nagykanizsa és Salgótarján. A jászkunok fővárosának Jászberénynek már komolyabb dicsősége, hogy ott alig van szükség adóvégrehajtásra, mivel csupán 6 fillér esik egy lakosra a végrehajtási díjakból. Rajta kiind még 3 város van, ahol az egy lakosra eső végrehajtási díj 10 fillér alatt marad: Kispest 6, Magyaróvár 9, Komárom 9 füzérrel. 11 megyei városban lázmezőnk 10 és 20 fillér között mozog. A sorrend: Mohács 12, Veszprém 14, Budafok 15, Türkeve 15, Pestszentlőrinc 17, Vác .17, Kiskunhalas 17, Nyíregyháza 17, Gyöngyös 19, Pápa 19 fillér egy lakosra eső évi végrehajtási díjjal. 16 városban 20fillérnél magasabb, de 30 fillérnél kevesebb az egy lakosra eső évi végrehajtási díj. Ezek: Szentendre 20, Karcag 21, Békéscsaba 21, Esztergom 21,Mezőtúr 21, Kaposvár 22, Újpest 23, Gyula 24, Szentes 24, Hajdúböszörmény 24, Kalocsa 25, Nagykőrös 27, Szombathely 28, Kisújszállás 28, Cegléd 29 fillérrel. 9 város esik 30—40 filléres zónába. Mégpedig: Hajdúszoboszló 30, Csongrád 30, Szolnok 30, Balassagyarmat 31, Pestszenterzsébet 32, liget 33, Rákospalota 35, Kiskunfélegyháza 37, Sátoraljaújhely 39 fillér egy lakosra eső végrehajtási díjjal. 3 város ugrik ki komolyan a sorból: Makón 42, Hajdúnánáson 52, Zalaegerszegen 65 fillért mutat lázmérőnk, amitől tehát azt a következtetést kell levonnunk, hogy itt fizetik be legnehezebben a köztartozásokat. A felsorolás szerint tehát közepes a ceglédi lakosok adófizetési készsége, mindenesetre roszszabb Nagykőrös lakosai készségénél, jobb a kecskemétiekénél. Mennyibe kerül a városok felmérése ?. A városfejlesztésről szóló 1937. VI. t. c. végrehajtási utasítása a városokat arra kötelezi, hogy a felmérési munkálatokat 1939-ben kezdjék meg és legkésőbb 1944. január 31.-re fejezzék be. Eddig az időpontig kell elkészülnie a városfejlesztési tervnek is, úgyhogy a városias kialakításra szánt terület meghatározása, e terület felmérése és az általános rendezési terv megállapítása 1944. január 31-ig bevégezhető legyen. A városok kötelesek elvégezni a városias kialakításra szánt terület vízszintes és magassági felmérését. A felmérés körébe tartoznak: a háromszögelés, a sokszögelés, az alappontszintezés, a fairtokelhatárolás, a vízszintes részletmérés, a szelvény térképkészítés, az átnézeti térképkészítés, az úttérképek készítési, a földrészlet jegyzőkönyv és telekkönyvi azonosítási — jegyzékkészítés munkálatai. A felméréssel kapcsolatban el kell végezni a telek beépítése és a közművek létesítése nézőpontjából szükséges talajvizsgálatot is. A háromszögelést az m. kir. háromszögelési hivatal végzi. A kirendelt állami mérnökök kiküldetési költségei és a szükséges dologi és egyéb szolgáltatások (anyag, napszám, fuvar, iroda) költségei a várost terhelik. Az állami földmérési hivatal becslése szerint a városok vízszintes és függőleges felmérési költsége kataszteri holdanként hozzávetően 120 pengőt tesz ki, de egyes helyeken a költség ennél jóval magasabb is lesz. A költségek fedezetéről a városok oly időben és mértékben tartoznak gondoskodni, hogy a költségek felhasználásával az általános rendezési terv 1944. január 31.-ig megállapítható legyen. Így a város, amely más alappal nem rendelkezik és rendes háztartási költségek között szerez fedezetet, a felmérési költségeket hat évre felosztva állíthatja be költségvetésébe. A költségek első részlete az 1939. évi és a városok által már letárgyalt költségvetésekben összesen kerek 600.000 pengővel szerepel és így az összes felmérési költségek 3,5 millió pengőt vesznek igénybe. Tizenkét városban meghaladják e költségek, a 100.000 pengőt és hat éven át 4—25 százalékkal fogják a községi pótadót emelni.