Ceglédi Függetlenség, 1939 (22. évfolyam, 1-54. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2. oldal TÖRTELI HÍREK Nem szólt a ref. templom nagyharangja A lakosság körében sok szóbeszédre adott alkalmat, hogy a szokott időkben nem kong a ref. templom nagy harangja, mely pénteken hallatta újból hangját. Szerkesztőségünk érdek­lődésére kaptuk a felvilágosítást, mely eloszlat minden találgatást, hogy Cegléd legnagyobb harangjának a nyelve megrepedt, s ezért nem­.­ lehetett v­ele harangozni addig, m­íg meg nem ja­, vitják. A javítás már megtörtént, így a pénteki napon újból megkondult a nagyharang a híveit legnagyobb örömére. o — O — . Rovatvezető: Szabó Sándor. Megrázó szerencsétlenség érte Biró Lajos közs. állatorvos családját. Dec. 27.-én kis gyer­mekük Endre­­elbukott egy lábas forró vízben és testét összeégette. Minden orvosi igyekezet hiábavaló volt, a kisfiú 28-án este meghalt. Mindannyian őszinte részvéttel osztozunk a le­sújtott szülők nagy fájdalmában. A községi legtöbb adót fizetők névjegyzéke január 9-ig közszemlére van kitéve. 1939. év­ben a következők lesznek az adófizetés jogán tagjai a képviselőtestületnek: id. Jalsoviczky Sándor, Beretvás János, Inárcsi Farkas Ferenc­­né, Horváth László, Mihály­ik Árpád, Soós Lász­ló, özv. Lipthay György­né, Füle József, özv. Pátinkás Ferencné, özv. Barmi Benőné, ifj. Sza­bó Károly, Lautner Lajos, Bekő Ferenc, id. V. Faragó Dénes és id. V. Faragó Balázs. A szőlősgazdák részére január 6-án, délután 2 órakor a községháza tanácstermében előadás lesz a hegyközségről. Nagyon kívánatos lenne, hogy az érdekeltek minél nagyobb számban ott legyenek. A katolikus Agrár ifjúság legény egylete Karácsony mindkét napján nagyszámú közön­ség előtt játszotta le Gárdonyi Géza: Karácso­nyi álom 3 felvonásos alkalmi darabját. A mind­végig jól sikerült előadáson különösen Laki István, Mag István,­­rze­ne János és Pintér Ilonka nyerte meg a közönség tetszését. A MOVE a január 1-re hirdetett és tánccal egybekötött előadását változatlanul megtartja B. Tóth László termében. ifj. B. Tóth László földink, a karai posta kisegítője sikerrel végezte a szegedi posta tan­­folyamot. Gratulálunk. Anyakönyvi kimutatás. Születtek Kecskés Já­nos és Ábrahám Erzsébet fia István­ok. Jegye­sek: Bekő Ambrus ref. és Pesti Rozália (Nagy­kőrös) ref. Házasságot kötöttek: Angyal Pál özv. rk. és Juhász Mária özv. rk. — 295.—1938. szám. Ajánlati felhívás. — Cegléd megyei város közvágóhidi és hűtőházi üzeme az 1939 évi tüzelőany­ag szükségletének szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet: I. 200­0. elsőrendű, hazai, 2 éves(lega­­lább 1936. évben vágott), tölgy és cser­fűrészelt dorongfára 6 cm. vastagságtól fölfelé. II. Cca 1.000 g. elsőrendű, garantált 3.600—6.000 ca­­lóriáju, pormentes szén (pl. borsodi darabos, tatai darabos, salgótarjáni darabos, tatai dió stb.) szállítására. Minden fajta szénnek külön külön megadandó a calóriája. Az ajánlatok be­adásának határideje: 1939. évi január hó 9.-én (hétfőn) ,i. e. 10 óra. A szállítási feltételek meg­tudhatók a hűtőházi és közvágóhidi üzem iroda­­helyiségében, ahol az ajánlati minta is átve­hető. Cegléd, 1938. évi december hó 27. Horváth József s. k. közvágóhidi és hűtőházi igazgató. — Értesítem a gazdaközönséget, hogy kan­ca póttörzskönyvelés és azzal kapcsolatos pót­­párosítás Cegléden, 1939. január hó 10.-én d. e. 9 órai kezdettel lesz a méntelep udvarán (Alszegi­ út 3.) megtartv­a. A kanca tulajdonosok ezen időpontra vezessék elő párosítani szándé­kolt kancáikat. — Méntelepparancsnokság. o — O — o — Akinek teljeskörű kisebb tenyészértékű 5—7 hónapos pozitív vemhességű eladó kancá­ja van, azt az állam részére történő megvásár­lás előzetes megtekintés végett, 1939. évi január 1ió 10.-én d. 1. 4 órakor mutassa be Cegléden a fedeztetés­ állomásai:­­Alszegi­ ut 30. Méntelep-parancsnokság Nagykőrös. — ÁLLATORVOSI HÍR. Herczeg István út delését III., Kossuth­ Ferenc u. 28. 23. alatt alorvos katonai szolgálatából visszatérve rend­­gtatja. CEGLÉDI FÜGGETLENSÉG 1939. január 1. Megmérettünk és nehéznek találtattunk! 29 fillér adóvégrehajtási díj A statisztika ma már mindenről elkészül a legpontosabban, minden apró részletre kiter­jedően. Most arról olvastunk, hogy a magyar adómorál gyermekcipőben jár, amit­­minden to­vábbi nélkül elismerünk, hiszen tudjuk, hogy az adófizetés annyi nekünk, mintha húznák a fogunkat, az pedig elég fájdalmas, különösen ha a végrehajtók végzik azt a fájdalmas ope­rációt, ami maga után vonja, hogy nemcsak az adót kell megfizetnünk, hanem jelentékeny az a jövedelem is, melyet a kincstár felszámít az adóvérehajtási díjakért. Káros az a jelenség, de hasznos is egyúttal, mert a városok és községek ezekből a díjakból jelentékeny jö­vedelemre tesznek szert. A Magyar Városok Statisztikai Évkönyvé­nek adatai szerint az 56 magyar városnak, évi bevétele végrehajtási díjakból csaknem 1 mil­lió pengő, melyből 459.000 P. esik Budapest­­székesfővárosra, 208.000 P. a 10 törvényhatósági jogú városra és 291.732 P. a 45 megyei vá­rosra. Az adóvégrehajtási díjakból származó jöve­delem nem arányosan oszlik meg a városok kö­zött. Az egy lakosra eső végrehajtási, díj a magyar adómorál lázmérője, melynek segítsé­gével megmérhetjük és leleplezhetjük városa­ink adófizetési készségét. Miv­el a törvényhatósági jogú városoknak fej­lettebb szervezetük van az adóbehajtásra, a városok két csoportját külön-külön vizsgáljuk. A törvényhatósági városok között Baja kö­zönségének van legkevesebb baja az adóvég­rehajtással, mert itt az adóvégrehajtási díjak­ból csupán 10 fillér esik egy lakosra. A sor­rend utána a következő: Miskolc 1­, Sopron 16, Pécs 22, Székesfehérvár 29, Szeged 31, Győr 35, Kecskemét 37, Hódmezővásárhely 38, Deb­recen 44 fillér egy lakosra eső végrehajtási díjjal. Budapesten még ennél is magasabbra szökken lázmérőnk, mert ott 45 fillér esik egy lakosra az évi végrehajtási díjakból. A megyei városok között kettőnek a Statisz- esik Cegléd minden lakójára tikai Évkönyv szerint nincs bevétele adóvég­rehajtási díjakból. Valószínűnek látszik azon­ban, hogy itt sem fizeti be mindenki végrehaj­tási eljárás nélkül az adót, hanem azt a költ­ségvetés más tételénél számolják el, így csak­­megemlítjük, hogy ez a­­ város Nagykanizsa és Salgótarján. A jászkunok fővárosának Jászberénynek már komolyabb dicsősége, hogy ott alig van szükség adóvégrehajtásra, mivel csupán 6 fillér esik egy lakosra a végrehajtási díjakból. Rajta kiind még 3 város van, ahol az egy lakosra eső végrehajtási díj 10 fillér alatt ma­rad: Kispest 6, Magyaróvár 9, Komárom 9 fü­zérrel. 11 megyei városban lázmezőnk 10 és 20 fillér között mozog. A sorrend: Mohács 12, Vesz­prém 14, Budafok 15, Türke­ve 15, Pestszent­­lőrinc 17, V­ác .17, Kiskunhalas 17, Nyíregyháza 17, Gyöngyös 19, Pápa 19 fillér egy lakosra eső évi végrehajtási díjjal. 16 városban 20­­fillérnél magasabb, de 30 fil­lérnél kevesebb az egy lakosra eső évi végrehaj­tási díj. Ezek: Szentendre 20, Karcag 21, Békés­csaba 21, Esztergom 21,­­Mezőtúr 21, Kaposvár­­ 22, Ú­jpest 23, Gyula 24, Szentes 24, Hajdúbö­szörmény 24, Kalocsa 25, Nagykőrös 27, Szom­bathely 28, Kisújszállás 28, Cegléd 29 fillérrel. 9 város esik 30—40 filléres zónába. Mégpe­dig: Hajdúszoboszló 30, Csongrád 30, Szolnok 30, Balassagyarmat 31, Pestszenterzsébet 32, li­get­ 33, Rákospalota 35, Kiskunfélegyháza 37, Sátoraljaújhely 39 fillér egy lakosra eső vég­rehajtási díjjal. 3 város ugrik ki komolyan a sorból: Makón 42, Hajdúnánáson 52, Zalaegerszegen 65 fillért mutat lázmérőnk, amitől tehát azt a következ­tetést kell levonnunk, hogy itt fizetik be leg­nehezebben a köztartozásokat. A felsorolás szerint tehát közepes a ceglédi lakosok adófizetési készsége, mindenesetre rosz­­szabb Nagykőrös lakosai készségénél, jobb a kecskemétiekénél. Mennyibe kerül a városok felmérése ?. A városfejlesztésről szóló 1937.­ VI. t. c. vég­rehajtási utasítása a városokat arra kötelezi, hogy a felmérési munkálatokat 1939-ben kezd­jék meg és legkésőbb 1944. január 31.-re fejez­zék be. Eddig az időpontig kell elkészülnie a városfejlesztési tervnek is, úgyhogy a városias kialakításra szánt terület meghatározása, e te­rület felmérése és az általános rendezési terv megállapítása 1944. január 31-ig bev­égezhető le­gyen. A városok kötelesek elv­égezni a városias ki­alakításra szánt terület vízszintes és magassági felmérését. A felmérés körébe tartoznak: a há­romszögelés, a sokszögelés, az alappontszinte­zés, a fairtokelhatárolás, a vízszintes részletmé­rés, a szelvény térképkészítés, az átnézeti tér­képkészítés, az úttérképek készítési, a földrész­let­ jegyzőkönyv és telekkönyvi azonosítási — jegyzék­készítés munkálatai. A felméréssel kap­csolatban el kell végezni a telek beépítése és a közművek létesítése nézőpontjából szüksé­ges talajvizsgálatot is. A háromszögelést az m. kir. háromszögelési hivatal végzi. A kirendelt állami mérnökök ki­küldetési költségei és a szükséges dologi és egyéb szolgáltatások (anyag, napszám, fuvar, i­­roda) költségei a várost terhelik. Az állami földmérési hivatal becslése szerint a városok vízszintes és függőleges felmérési költsége­ ka­taszteri holdanként hozzá­vetően 120 pengőt tesz ki, de egyes helyeken a költség ennél jóval magasabb is lesz. A költségek fedezetéről a városok oly idő­ben és mértékben tartoznak gondoskodni, hogy a költségek felhasználásával az általános ren­dezési terv 1944. január 31.-ig megállapítható le­gyen. Így a­ város, amely más alappal nem ren­delkezik és rendes háztartási költségek között szerez fedezetet, a felmérési költségeket hat évre felosztva állíthatja be költségvetésébe. A költségek első részlete az 1939. évi és a városok által már letárgyalt költségvetésekben összesen kerek 600.000 pengővel szerepel és így az összes felmérési költségek 3,5 millió pengőt vesznek igénybe. Tizenkét városban meghalad­ják e köl­tségek, a 100.000 pengőt és hat éven át 4—25 százalékkal fogják a községi pótadót e­­melni.

Next