Ceglédi Függetlenség, 1939 (22. évfolyam, 1-54. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939- január 1. CEGLÉD! FÜGGETLENSÉG Emlékmű — számokból A Központi Statisztikai Hivatal dr. Konkoly- Th­ege Gyula államtitkár vezetésével monu­­mentális emlékművet állított Szent István ki­­rál­ynak — számokból. A Szent István-év alkalmából vaskos, több Blind hannadfélszáz oldalas kötetben statiszti­kai monográfiáját adta a mai­­Magyarország­nak. Nincs a magyar sorsnak az az égető prob­lémája, amelynek szabatos megformulázásához ne szolgáltatna a köteg pontos adatokat. Sok érdekes és értékes adatot idézhetnénk a kötet­ből. Most csak a legmegdöbbentőbbet ragad­juk ki, azt, amelyik Magyarország háborús vér­­áldozatát világítja meg. A magyar birodalom vesztesége 661 ezer férfi volt. A mai ország­­terület véráldozata 250 ezer hősi halottra te­hető. A statisztikai közeg ezzel kapcsolatban köz­li egy kitűnő német statisztikusnak, Winck­­lernek 1927-ben készült összeállítását. Ebből ki­tűnik, hogy a világháborúban ezer 20—45 éves férfira Magyarországon 187 hősi halott esett. A háborús vérveszteség tragikus ranglistáján Magyarország első helyen áll. Utána második helyert­ áll Franciaország 182 halottal, harma­dik helyen Ausztria 166 halottal, Németország 155 hősi halottal a negyedik helyre szorul. Magyarország tehát valamennyi hadv­iselő ál­lam közül a legsúlyosabb véráldozatot hozta Ha még meggondoljuk — olvassuk tovább a kötetben, — hogy főleg a csehek emlékezetes árulásai miatt a magyar birodalom hadifogság­ba jutott fiainak aránytalanul nagy száma is 734.000- jóval magasabb volt, mint a német bi­rodalom foglyul ejtett katonáié (618.000) Ma­gyarországnak a világháború után bekövetke­zett összeroppanása is sok szempontból érthe­tőbbé válik Eveői-EWE halad a technika Érnek-ÉVRE tÖBBET nyújt az ©ÄI©M-RAI. Engedély nélkül ne telepítsünk Az új hegyközségi törvény szerint a közel­jö­vőben minden szőlőterületet parcellánként fog­nak felülvizsgálni s így az 1929. év után enge­dély nélkül telepített szőlőterületek is bejegy­zésre kerülnek. Ezen alkalommal azok ellen, kik ilyen terület tulajdonosai, kihágási eljárást indítanak. A törvény ezeket a kihágási cselek­ményeket pénzbírsággal és a szőlő kiirtásának elrendelésével bünteti. Gyakori eset, hogy a szőlősgazdák nem is­merték a szőlőgazdálkodásról szóló 1929. évi törvényt s szőlőterületeiket megnagyobbították, anélkül, hogy az új szőlőtelepítésre a földműve­lésügyi minisztériumtól előzetes engedélyt kér­tek volna és így kihágási cselekményt követtek el. Miután ennek következménye a szőlő kiir­tása lenne, az új hegyközségi törvény (1938: XXXI.) végrehajtása tárgyában kiadott rende­let (85.000—1938. F. M. sz. a. 65. §) módot nyújt mindazoknak a szőlősgazdáknak arra, hogy az engedély­ nélkül telepített szőlőterüle­teire, utólagos kérelmet terjeszthetnek elő a földművelésügyi miniszterhez legkésőbb 1939. évi február hó 28-ig, hogy az engedély utó­lagos elnyerésével a kihágás következményei­től mentesüljenek. Reményük­ lehet rá, hogy in­dokolt esetekben az engedélyt meg is kapják. !!K!llllll!!!liniilII!!Hlllilillllll!l!l!llf!IIIIIIIll{l!!IIIIII!!lfll!IIIIIIIIIIIIIi]lllll!llllll — Lapunk előfizetőinek, olvasótáborának, hir­detőinek és munkatársainak boldogabb új esz­­tendőt kíván a szerkesztőség és kiadóhivatal. ..:.:::iíiii!! H­ÍREK --­Köszöntés 1938. évi december hó 14. napján kelt 20.815 —1938. — M. L. III. sz. alatti rendelet alap­ján egy nyolcoldalas Ceglédi függetlenség kö­szönti olvasótáborunkat, előfizetőinket és mun­katársainkat 1939. küszöbén. Köszönti azzal, hogy­ ez az év a magyar újságfronton gyöke­res változást hozott, amennyiben nagyon meg­ritkulnak a sorok az egész országban, Ceg­léden is, de köszönti azzal a tudattal is, hogy az újév fokozott munkát követel kifelé is. A változást tudjuk, hogy miért van, a fokozott munkát pedig vállaljuk azzal, hogy — mi­ként a múltban — ezután is első és legszentebb kötelességként lebeg szemünk előtt a keresz­tényibb és nagyobb, ezeresztendős Magyaror­­ország minden igaz magyar vágyálma. Vál­laljuk a munkát azzal, hogy ez az év, az ezer­­kilencszázharminckilenc, hozza azt, amit a má­sik még nem hagy­ott itt egészen, hozza a bánat­nélküli magyar mosolyt és vállaljuk azért is, mert ott akarunk lenni, amikor megkondulnak a harangok és hirdetik az ezeréves Magyar­­országot. A munkaterünk kicsi, de kötelesség­re buzdító. Húszéves munkánk megállás nél­küli folytatásának a fogadalmával és az új helyzetben szeretettel, valamint egy boldogabb újév reményében köszöntjük olvasóinkat és el­indulunk felelősségteljes utunkat folytatni a lakosságért, szebb, jobb célokért és a nagyobb Magyarországért..... — Szilveszteri záróra: reggel 6 órakor. A belügyminiszter rendelettel megállapította a szilveszteri zárórát. A miniszter december 31-én mindennemű nyilvános étkező- és szórakozóhe­lyiség nyilvántartását, továbbá az ezekben a helyiségekben a szokásos szórakozó zenélést reggel hat óráig engedélyezte. Felhatalmazta egyúttal az illetékes rendőrhatóságot, hogy e napokon színi-, mozgófényképhangverseny - és egyéb előadások, továbbá táncmulatságok és össztáncok tartását előzetes engedély alapján szintén reggel szat óráig engedélyezhessék. — köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik fe­lejthetetlen férjem, illetve édesapánk várat­lan elhunytéval élt mely gyászunkban részvé­telükkel és a temetőben való megjelenésükkel fájdalmunkat eny­hítették, ezúton mondunk há­lás köszönetet, özv. Füle Lászlóné és unoká­ja. — Karácsony-est a vasutas otthonban. Fo­lyó hó 22.-én szép karácsony­i ünnepélyt ren­deztek a vasutasok , szegény nagycsaládú tár­saik és a megöregedett, csekély kegydíjú síny­lődő özvegyek javára. Ez alkalommal igen szép adományokat és ajándékokat osztottak ki. Az esttel kapcsolatban a gyönyörű karácsonyi gyer­mek­játékot a karácsonyfa körül hozzáértő tu­dással Bányai György rendezte. Az előadott szép szavalatért Mányoki Mancika és a szerep­lő kislányok és kisfiúk csak dicséretet érdemel­nek. Kiss András ftb. főnök úr magas szárnya­­latú beszédében méltatta az ünnep jelentőségét és összetartásra hívta fel a vasutasokat, hogy a jövőben még nagyobb áldozattal és örömmel tudják részesíteni az arra szorulókat. Az előa­dás után az állomás­főnök és sűtőház főnök lí­rák felhívására összeadott szeretetadomány­okat kiosztották. A szép ünnepély a hymnusz elének­­lésével ért véget. A­­­dományok:­­ Ceglédi Stefánia Fiókszö­­vetség a következő adományokat kapta sze­­génysorsú védencei között karácsonyi ajándék­­képein szétosztás céljából: Batta József 1 pár cipő, Bárkány Jánosné 4 drb. kötött kabát, Ceglédi Hitelbank 5 P., Ceglédi Takarékpénztár Egyesület 10 P., Ceglédi Városi Takarékpénz­tár 5 P., Csőke és Vincze 1 pár cipő, Dinnyés Ferenc 5 P., Egyesült Ceglédi Ipar, Kereskedel­mi és Népbank 5­ P., Fodor Imre 3 m. flanell, Fischer János 6 m. flanell, 2 meleg kendő, 6 drb. zsebkendő, Hörömpő Géza 15 doboz hintő­por, Juhász Ferenc 6 pár harisnya, 2 gyermek­nadrág, 2 sapka, 2 kötöttkabát, Kohn Mihály 10 m. flanell, Magyar Asszonyok Nemzeti Szö­vetsége 50 csecsemőkelengye az év folyamán különböző alkalmakkor. Magyar Általános Hi­tel Bannk 5 P., Magyar Nemzeti Bank 10 P., Molnár Zoltán 1.50 P., N. N. 2 P., N. N. Cse­csemőkelengye, Révész Manó és Jenő 7 és fél m. flanell, Szénási Jenő 4 m. tennis flanell, Tupler Miksa 4 sapka, 2 kötöttruha. Fiókszö­vetségünk ezúton mond hálás köszönetet min­den ajándékért. 3. oldal

Next