Ceglédi Függetlenség, 1942 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-04 / 1. szám

Az új esztendő kapuja előtt írtai Bárdossy László m. kir. miniszterei­nk. Egy esztendő áll megint a c­­­izint . Az elmúlt év utolsó perceiben s , idő kapujánál a végtelen idő fükrt­é• felvil­lan a magyarság örök arca. Az elmúlt év során a nem­­zet katonai, külpolitikai és belső emelkedésének ered­ményeként a magyarság helyzeti energiája növekedett. Magyarország ma már a kö­­zépeurópai kérdések jelentő­ i­t idéző té­nyezője. Hogy ez bekövetkezi­k, az nem az európai helyzett s a n­agyar in­tértelem véletlen fordulata, h­an­em tem­a­-/.t-es kö­vetkezménye a magyar nemzet európai tel­jesítményeinek. A trianoni békeszerződéssel s sorbasujtott Magyarország nemcsak vakmerő hitével tu­dott több, mint két évtizeden át ezer­­.e­­rzély között m­egma­radt. h. •••■ mert a nemzet gazdag, sokszor g véres tör­­ténelmi tanulságai ere és reményt nyújtot­tak az újabb felemelkedéshez, amelynek az élet törvényszerű fejlődése során s az erkölcsi igazság érvényesülésével be kel­lett következnie. Az élet­formáló természe­tes erők szétfeszítették a párisi békeszerző­dések Közép- és Délkelet Európáját és Magyarország újból az új rendezés szilárd eleme lett.­­ A harcoló, átalakuló Európában meg kell őriznünk, sőt fokoznunk kell a magyar lélek ősi erejét. Történelmi parancsként kell megőriznünk az elkövetkező időkben a nemzet lelki egységét, mert csak erkölcsi és szellemi erőink teljes latbavetésével tud­juk középeurópai feladatainkat és belső kérdéseinket megoldani. A magyar tör­ténelem bizonysága szerint mi eredmé­nyekhez, erkölcsi, szellemi, gazdasági fel­­emelkedéshez mindenkor csakis nehéz küz­delmek, szenvedések és­­áldozatok árán ju­tottunk. Másfélezeréves történelmünk so­rán soha senkitől semmit ajándékképpen nem kaptunk, hanem mindenért megdol­goztunk. Sohasem akartunk többet, mint amihez jogunk volt. Kellő józanság, mér­séklet és politikai valóságérzet hijján nem egy ország veszített el mindent a távoli­ és közeli múltban. Vigyáznunk kell tehát, hogy sem külpolitikai, sem belpolitikai vonatkozásban el ne tévedjünk a jelszavak területén. Az új esztendő árassza el a nemzeti antu­­t fényével a magyar életet. Lássuk meg­ymás magyar arcát, kötelességeinket, íjainkat. Az elkövetkező­ esztendő során­nyira jutunk előre a magyar kérdések­egoldásában, amennyire higgadtan rend­­szezni tudjuk feladatainkat és min­t alkotó erőt összefogva, a nemzet ezer­­es hagyományainak szellemében oldjuk eg belső problémáinkat. A fejlődés iránya az előttünk álló súlyos feladatok m­egol­­dsa a politikai és társadalmi erők össze­írásának szükségességére mutat. A kialakuló új Európa nemcsak a szo­­lális gondolat, hanem agyannkkor a ném­eti érzés megújulásának ,s megerősödé­­ének irányában halad. Mgyarországot is eben az irányban kell továbépíteni, belső problémáink: társadalmi, izdazági pénz-| lgyi földbirtokpolitikai és -prolési felada- | lónkat tehát a szociális felelősségérzet ! MAGYAR ÉLET PÁRTJÁT TÁMOGATÓ POLITIKAI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gerléd, 1. Batthyány-u- 8. Telefon: 5­7. Felelős szerkesztő és kiadó-laptulajdonos SÁRIK GÉZA LAJOS FŐSZERKESZTŐ: SÁRIK O Y U L A SZERKESZTI : SÁRIK GÉZA LAJOS ! vjja tu k­lLLUk Előfizetési díj negyedévre 1-20 pi Apróhirdetés 10 szóig 80 1 Nyilttér mm, soronként 40 1 Kéziratokat, klisséket, matricaka nem adunk vissza. mellett az örök magyar gondolatnak kell átitatnia. A nagy európai közösség számára is csak akkor jelentünk a jövőben is kü­lön értéket, ha ezeréves mu­­ltunkhoz és történelmi szerepünkhöz híven, sajátos nemzeti értékeinket szervesen beállítjuk az új európai életbe. Az új esztendő kapuján átlépve, a ma­gyarság örök erejével építünk, dolgozunk tovább. SZILVESZTER, ÚJÉV — ÚJÉVI MALAC NÉLKÜL Szilvesztert a hagyomán­yos jókedv, szó­rakozás jegyében ülte meg a nagyközönség és Cegléd is mulatva, szórakozva ment át az újévbe. — Már az esti órákban meg­teltek az éttermek, kávéházak, szórakozó­helyek, a legtöbb helyen előre lefoglalták a helyeket és mindenütt zsúfolt ház volt. Az Uránia-mozgó is tömve volt és külön vonzóerő volt, hogy nyereményeket, aján­dékokat soroltak ki. A nyerteseknek va­lóban jól kezdődött az újév, helyesebben jól végződött 7 ó­ esztendő, rajtés­­fele a n­angnfai is kitaon­­ojult­ kedni, addig bizony vendéglői nyelven szólva »könnyű« volt a fogyasztás. Tu­lajdonképen éjfél után kezdődött a han­gulatos Szilveszter. Sokan bátyus alapon gyűltek össze, tár­saságbeli ismerősök magánházaknál rádió és gramofon hangjai mellett szórakoztak. A szilveszteri-újévi mulatság különleges­sége: megjelentek a kéményseprők, az újévi jókívánságtolmácsolók, de hiányzott a tilalom folytán az újévi kis malac és malacpecsenye. Most bátran énekelhette a három kis malac. Nem félünk az új­évtől. .. A pezsgőfogyasztás is jó mérleg a szil­veszteri hangulatra, éjfélig inkább csak bort, sört ittak a vendégek, alig egy-két üve-4 pezsgő durrant. De később emelke­dett a hangulat és a ceglédi pezsgő is míg j­obb mennyiségben fogyott. A■ ímos táncmulatságon szórakozott vá­rosunk fiatalsága. Különösen jól szóra­­,k­i*.. . -TÖVE labdarúgószakosztálya által rendezett vigadói bálon, ahol Billay Gyula köszöntötte az Újesztendőt, az Úri Kaszi­nóban, városunk előkelősége töltötte kel­lemesen az éjszakát­­ reggel 5 óráig. A Vasutas Otthon táncmulatsága is fé­nyesen sikerült, nem hiába fáradozott a siker érdekében Kemény Sándor. Volt még táncmulatság a Népkörben, az Ipar­testületben, valamint a 3 tánciskola is nyitva volt. Az ország egész területén bevezetik a jegyrend­­szert a kenyérre, lisztre és a sütőipari készítményekre A rendelet értelmében 1942 január 15-étől a finomliszt, kenyérliszt és szá­raztésztaféléket, a rendes és különleges kenyérfajtákat, a zsemlyét, valamint az egyébb megengedett sütőipari készítmé­nyeket az ország egész területén csak hatósági jegy ellenében (finomlisztjegy, kenyérjegy, váltójegy, pótjegy), illetőleg hatósági utalvány alapján szabad forga­lomba hozni.­­Ez a korlátozás nem terjed ki a ke­nyértésztából készült perecre. A közel­­látásü­gyi miniszter a lisztből vagy liszt­tel készített egyéb termékek jegy elle­nében való forgalombahozatalát is elren­delheti. A hatósági jegy ellenében kiszolgál­tatható fejadagot a közellátásügyi mi­niszter állapítja meg. Azokban a köz­ségekben, ahol sütőiparos nem műkö­dik, a közellátási kormánybiztos enge­délyével a fejadagot a kenyérjegyre, il­letve a kenyérpótjegyre kenyérlisztben kell kiszolgáltatni. A liszt- és kenyérjegyek igénylése Finom liszt- és kenyérjegyet csak igénybejelentések alapján szabad ki­szolgáltatni. Jegyet igényelhet mindenki, aki vámőrlésre nem jogosult, aki vám­őrlési jogosultságáról lemondott és ga­bonáját az arra jogosultnak eladta. Az első életévet be nem töltött gyermek részére csak finom lisztet lehet igényel­ni. Az igénybejelentést a hatóság által díjtalanul rendelkezésre bocsátott űrlapon kell megtenni. Ilyen igénybejelentési űr­lapokat a hatóságnál, továbbá lisztnek és kenyérnek fogyasztók részére való el­adásával foglalkozó olyan üzletekben (ve­gyeskereskedésekben, lisztkereskedésekben és sütőüzemekben) lehet átvenni, amelye­ket a községi elöljáróság vagy polgármes­ter erre kijelölt. A nehéz testimunkások és a testi mun­kások kenyérpótjegyeiket az igénybejelen­tésre szolgáló űrlapok beadásával egy­idejűleg a munkaadó által kiállított iga­zolás benyújtásával kérhetik a községi elöljáróságnál, a polgármesternél vagy a körzeti nyilvántartási fióknál. A munkaadó ezekről a kiadott igazo­lásokról jegyzéket vezet és az eltávozó munkásokról a községi elöljáróság vagy polgármester által megállapított időkö­zönként jelentést tesz. A jelentés alapján a községi elöljáróság vagy polgármester a pótjegyek visszavonása iránt intézke­dik. A gabonalappal el nem látott nehéz testi munkát, illetőleg fokozottabb fizi­kai erőkifejtést igénylő testi munkát vég­ző mezőgazdasági munkásnak és önálló iparosnak pótjegyre való igényjogosult­ságát a­ községi elöljáróság (polgármester) állapítja meg. Ugyancsak a községi elöl­járóság (polgármester) állapítja meg a pótjegyre való igényjogosultságot az eset­ben is, ha a munkaadó az igényjogo­sultság igazolását bármely okból megta­­gadja. Terhes és szoptatós anyáktól a kenyér­pótjegyre való jogosultság megállapítása céljából a községi elöljáróság (polgármes­ter) orvosi igazolvány felmutatását, kér­heti. Akinek tulajdonába a finom liszt­­jegy igénylése és kézhezvétele között együttesen vagy külön-külön két kilogram­mot meghaladó mennyiségű finom liszt vagy száraztészta jut, finom­­lisztjegyét nem veheti át. Ugyanez vonatkozik azok­ra is, akiknek tulajdonába öt kilogram­mot meghaladó kenyérliszt jut, mert a rendelet értelmében kenyérjegyüket ez esetben nem vehetik át. Utcát Verhovay-nak Hegen volt. A 80-as évek fajmegvédő időszakát értük akkor s érjük a jelenben is. De immár azzal a különbséggel, hogy akkor Európa ebben a kis országában ve­tette fel fejét e nemes gondolat, addig ma ez már európai kérdéssé vált. Faj­tánk megvédésére irányuló mozgalom ab­ban az időben városunkban is­m erős láng­gal lobbant, de sajnos még­sem volt oly erős, hogy azt a nemtörődömség betegsé­günk miatt el ne nyomassák. Vájjon hol volnánk — országosan értve — most, ha ez az eszme az akkori korban megvalósul­hatott volna ? A 80-as évek fajimádó­ keresztény ma­gyar faju érdekében síkra szállottakat a Pénz hatalma elnyomta, elnsémította. A Sajtó második hatalmasságával gúny tár­gyává téve tönkre juttatva a folytonos támadásaival megvetéltekké váltak, végül is kiközösültettek. A mi városunk szalmaláng tüzében égett le az a férfias, ki már abban az időben bátran, férfiasan felmerte emelni szavát a faja érdekében. Ő megtette mindazt, amit magyar forró szíve parancsolt, ele azok, mi, akikért Ő golgotát járt a Hitel és a Hízelkedés harmadik eszközével fe­kete fátyolt borítatott szemünkre. Vájjon hol vannak azok, akik az akkori Hitel és a Hízelkedés béklyóiba estek s hol vannak azok, akik ezt így akarták!? Gon­dolkozzunk! Lássunk! Ezt jósolta meg ezen idő, ezen állapot bekövetközetkez­­zését tárta elénk az a férfiú, akinek most, 62 év eltelte után, de sok-sok megpróbál­tatásunk után is igazat kell, hogy adjunk. Amilyen hálátlanok voltunk vele szem­ben akkor s eddig is, méltányos volna, ha hibánkat férfiasan megvallva jóvá ten­nénk az elmulasztottakat. A karakterünkön esett csorbát helyre hozhatnék egyelőre azzal, ha városunk­ban egy jelentős utcát átke­resztelnénk­ Verhovay Gyula nevére. Ez lelne a Népkör­ utca, mely utca nevével és jellegével úgy sem szolgál arra, hogy e jelzéssel vele egy utcát nevez­zünk el! Úgy vélem, hogy ez utca háztulajdo­nosai vannak , oly hű elv­megőrzők, hogy szívesen tűrik a* Verhovay Gyula átke­­resztezést annak a nevére, ki már 62 év előtt oda akarta vezetni őket is, bennün­ket is ahová a jelen európai eszme­áradat folytán most jutottunk bele. Előre is meg­állapítható tény, hogy e név átváltoztatás városszerte a legnagyobb megelégedést szülné és régebbi óhaja válnék valóvá. ..

Next