Ceglédi Függetlenség, 1942 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-04 / 1. szám
2 oldal Értesítés hölgyek számára NUIT BLEU névvel új kölnivíz készült, mely a narancsligetek csodálatos illatának tökéletes illúzióját nyújtja. a NUITBLEU kölnivíz illatban és tartósságban felülmúlhatatlan. Szaküzletek ingyen bepermetezéssel szolgálnak. Boldog újévet kívánunk lapunk kedves barátainak, munkatársainak, előfizetőinek és olvasóinak az 1942-es esztendő elején. Meghatott szívvel búcsúzunk ettől a köny és vérzivataros, történelmi esztendőtől, melyben a Magyarok Istene segítségével ismét leráztunk egy kínos láncot a trianoni bilincsekből s leg-, főbb Hadurunk és dicső katonáink hős helytállásával, távol tartottuk szép országunktól a háborús pusztulás poklát. A Magyarok Istene velünk van, ezért bizalommal tekintsünk a titokzatos új esztendő elé, abban a reményben, hogy az a megpróbáltatásokon és lemondásokon keresztül, a szebb, boldogabb magyar jövendő felé vezet. Ezzel az imádságos reménységgel kívánunk boldog újévet kedves olvasóinknak s ezekben a nehéz időkben további szeretetteljes támogatásukat kérjük. Tudja-e hogy... Majdnem minden ceglédi kereskedő adott újévi ajándék naptárt vevőinek; — Sok városi tisztviselőnek megmaradt a pénze, mert a várostól nem kapták meg fizetésü!-« • elsejére; — Százával tolonganak a sci’ismjelentők a Városházán; — Néhány elszánt Csepel-motorkerékpáros még mindig közlekedik az utcákon; — Felállítják Szegeden az első vidéki rendőrmúzeumot; ■—■ Egy nagyváradi cipészmester feltalálta az olvasztható műtalpat. Ruganyosabb, vízhatlanabb és tartósabb az új műtalp a bőrnél; — Egyetlen új bíborost sem nevezett ki 1941-ben a pápa;— Gondnokság alá helyezett «amerikai filmkölcsönzők nem mutathatnak be több új amerikai filmet; — A bácskai német szervezetek beléptek a Volksbundba; — Megjelent a rendelet a Színművészeti és Filmművészeti Kamara fokozatos megszüntetéséről és a művészeti kamarák összefoglaló szervének felállításáról; — 407 kereskedelmi hajót foglaltak le eddig a japánok; — 17.827 pilótát vesztett októberig a háború alatt Anglia; — Japán évi 30.000 repülőgép gyártására van berendezve; — Churchill washingtoni nyilatkozata szerint Anglia csak 1943-ban kezdeményezhet nagyobb méretű hadműveleteket; — Karácsony ünnepén a bolsevistákhatalmas támadásokat indítottak valamennyi frontszakaszon. A támadásokat visszaverték; — Szerbiában megbotozzák az élelmiszerdrágítókat; — V. József fogyókúrát tart, mivel a mozi vezetősége helyszűke miatt nem tudja rendelkezésére bocsájtani a pótszéket. Két vagy három hét múlva már nyugodtan mozizhat a »Józsi«bácsi, ha a diétát betartja. A Zöldség mag termesztés ez évben is nagy jövedelmet adott a gazdáknak. A magtermesztésnek legfontosabb tudnivalóiról, a virág- és zöldségtermesztés aktuális problémáiról ír a »Magyar Gyümölcs« legújabb száma, melyből mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal. Budapest, V., Vilmos-császár-út 76. — Az Uránia-mozgó műsora. Január 3, 4, 5 és 6-án Zsigray Juliánna hatalmas regénye:Szüts Mara házassága. Főszerepben: Simor Erzsi, Szörényi Éva, Páger Antal, Perényi László, Pethes Sándor és Petites Ferenc. 2. Kísérő műsor. A reuma elleni küzdelem új korszaka Évszázadok hosszú sora óta millió és millió ember életét keserítette meg ez a többé-kevésbbé súlyos és fájdalmas be- ■ tegség, amelyet általában rheumanak szok- t ták nevezni. Ez az igen elterjedt beteg-ség a legkülönbözőbb alakban lép fel és ■ kellő kezelés hiányában oly mértékben elhatalmasodhat, hogy a legkínzóbb szén- védéseket okozza nemcsak a velejáró fájdalmak miatt, hanem az ízületek kóros elváltozásai folytán nyomorékká vált végtagok használhatatlansága következtében is. Ez a kínzó betegség különösen olyan vidékeken lép fel, ahol a tél és nyár, valamint a nappali és az éjjeli hőmérséklet között nagy a különbség. Nagy befolyással van a betegség keletkezésére és kifejlődésére az éghajlat, a táplálkozás, az életmód és sok — gyakran jelentéktelennek látszó körülmény is. Ennek tulajdonítható, hogy egyes vidékeken ésegyes foglalkozási ágakban a rheumás izmegbetegedések néha ijesztő méreteket öltenek és keserves szenvedéseket okoznak a betegeknek, az orvosoknak pedig komoly gondokat, különösen a betegség előrehaladott állapotának eseteiben. A rheumás megbetegedések veszélye legfőképpen abban rejlik, hogy alattomosan támadják meg a szervezetet. Kezdetben itt - ott bujkáló fájdalmak jelentkeznek, elmúlnak, visszatérnek s a beteg rendszerint nem tulajdonít ezeknek a viszszatérő, nem is túlságosan heves fájdalmaknak nagyobb jelentőséget. A baj azonban kellő kezelés hiányában egyre tovább terjed és annyira elhatalmaskodik a szervezetben, hogy gyakran igen súlyos kóros elváltozásokat is okoz. Az ilyen elhanyagolt esetekben természetesen a legkitűnőbb gyógymódok alkalmazása mellett is igen lassú, sőt néha kétséges a kezelés eredményessége. Ezért fontos, hogy a mozgásszervi, általában rheuma néven ismeretes megbetegedésnek kezdő tüneteit a laikus közönség felismerje és kellőidőben kérje ki kezelőorvosának tanácsát, hogy idejekorán eredményesen visszaállíthassa megtámadott egészségét. Hosszú évszázadok óta ismeretes**ok a természetes gyógymódok, amelyek enyhülést hoznak a mozgásszervi megbetegedések eseteiben. Tudjuk, hogy a budai kénes, meszesföldes melegvizű gyógyforrások áldásos hatását már az ókorban is ismerték az ott lakó népek, a kerteknek, majd a rómaiaknak kitűnően berendezett gyógyfürdőik voltak a budai hegyek lábánál, ahoi sok ezer és ezer szenvedőnyerte vissza egészségét és életkedvét a vizek egyszerűhasználata által. A középkorban, — különösen a keresztes hadjáratok idején — messze földről vándoroltak a rheumás betegek »a csodatevő budai gyógyforrásokhoz«. A törökhódoltság idején a budai pasák nagy gondot fordítottak a különös gyógyerejű budai hőforrások kihasználására és egyik pompás gyógyfürdőt a másik után építették a rheumás betegek szenvedéseinek enyhítésére. Új korszak nyílt meg a rhemna elleni küzdelem terén a modern orvostudomány legújabb felfedezései nyomán. A nagy gonddal végzett kutatások eredményeképen ma már megállapítható, hogy a gyógyvizek természetes gyógyító hatását igen nagy mértékben fokozni lehet célirányosan alkalmazott kiegészítő gyógymódokkal, melyeket a tudomány mai fejlett állapotában az orvos a legkitűnőbb eredménynyel alkalmaz, még súlyosan előrehaladottesetekben is. A rheuma kórtüneteinek tüzetes vizsgálatára és Üdülőhelyi bizottság külön Rheuma és Fürdőkutató Intézetet létesített, melyet nagy anyagi áldozatok árán a legkorszerűbb felszerelésekkel és tudományos eszközökkel látott el és a kutató munkába az ország legkiválóbb szaktudósait vonta bele. Ez az intézet, nemcsak a rendkívül változatos és gyógyhatását tekintve igen különböző budapesti gyógyvizek gyógyszempontjából lényeges adottságait vizsgálja és osztályozza, hanem az egyes fürdők gyógyosztályain kezelt betegeken is állandó megfigyeléseket végez a kórtünnetek megállapítása és a kezelések eredményeinek ellenőrzése céljából. A rheumás megbetegedések gyógyítása terén az utóbbi évek alatt éppen azelőbb említett okoknál fogva, olyan meglepő haladás állapítható meg, amelynek híre messze túljutott az ország határain. Ismeretes, hogy a háborút közvetlenül megelőző években nemcsak a környező államokból, hanem a távoli skandináv országokból, Egyptomból és a messze tengerentúli vidékekről is ezrével keresték fel a híres" budai gyógyfürdőket a szenvedéseikre enyhülést kereső betegek. Legfőbb ideje, hogy a hazai közönség is alaposan megismerje azt a csodatevő természeti kincset, amely az ország fővárosában naponta száz és száz embernek állítja helyre megtámadottegészségét.Ő szerzi vissza életkedvét és tetterejét, ezáltal segítve elő jövő boldogulását. „BISROSS“ sorakozó! A Cegléd és Vidéke Baross Szövetség összessége nevében Cegléd m. varos minden rendű é- rangú keresztény és keresztyén magyar embernek, kicsinynek, felnőttnek egyaránt egy szebb a boldogabb újesztendőt kívánnunk. Az 1942. az az idő, amely meghozta s megköveteli, hogy ezúton forduljak a Cegléd keresztény lakossága megértő jóindulatához és magyar lelkiismeretéhez. Elmúlt 20 éve annak, hogy eltaposta a nemzet a kommunista forradalmat, elmúlt 20 éve annak is, hogy megalakult az országos Baross Szövetség. Ma megint a kommunista Szovjethordával harcol a magyar, fohász hangzik el minden nap a rádión keresztül az ott harcoló honvédeinkért, apáink, fiaink és testvéreinkért, de nem csak a rádión keresztül, hanem minden becsületes s igaz magyar ajkáról szüntelenül a drága honvédeink életéért és fegyverük győzelmeiért kell, hogy ,kérést és imát lebegjen a magyarok Istenéhez és a végső teljes győzelemért. De nemcsak a Magyar honvédnek kell harcolni a nemzetközi szovjet minél ered- j ményesebb és a leggyorsabb s végleges és teljes megsemmisítéséig és megsemmisítéséért, hanem idehaza nekünk keresztény magyaroknak is, ezért áll szervezetten segítségünkre és rendelkezésünkre az országos Baross Szövetség s Cegléden annak fiókja. A Baross Szövetség célja: a magyar kereskedelem, ipar és-a termelés érdekeinek ápolása, a nemzeti érdekek szolgálata, az üzleti tisztesség hagyományainak megőrízése a magyar kéz munkájából eredő hazai iparcikkek fokozott megbecsülésének előmozdítása. Ebből a célból a Szövetség politikai pártállásra való tekintet nélkül egy táborba tömöríti mindazokat a kereskedőket, iparosokat, rokonszakmabelieket és termelőket, természetes és jogi személyeket, akik, vagy amelyek a nemzeti célok szolgálatát a keresztény gazdasági etika szellemében kívánják teljesíteni. Minden öntudatom gerinces ceglédi magyar testvéremhez fordulok, legyen segítségünkre az itt felsorolt nemes célunk megvalósításában, álljon zászlónk alá, aki gazdagabb vagy tehetségesebb. Aki vagyoni vagy társadalmi állásainál fogva nem akar velünk egy táborban dolgozni, aki ez vagy az isteni adottságáért nem akar leereszkedni ezen szent és magasztos eszmékért küzdő Baross-tábor tagjaihoz, a nemzet nevében kérem jöjjön közénk és emeljen minket magához. A Mindenható Úr Isten azért adta ki vagyonos embernek a vagyonát, a tanult CEGLÉENI FÜGGETLENSÉG embernek a tudását, az erősnek az erejét, hogy segítse a szegényeket, oktassa a rászorultakat és erejével védelmezze a gyengébbet. Nem elég, ha csak szeretetcsomagot küldünk a csak keresztény hadsereg tagjainak, hanem, feltétlen szükséges, hogy amit a csomagban elhelyezek keresztény magyar kereskedőtől vagy iparostól is vásároljam be, mert az a Baross jelszó csak úgy érvényesül keresztény kézből keresztény kézbe a pénzt, ha megfogadjuk és meg is tartjuk, hogy végre eljött 1942 és többet nem fogom támogatni csak azt a kereskedőt, iparost, ügyvédet, orvost, vagy bármilyen foglalkozásút, aki arra is megbízható, hogy fegyvert adjunk a kezébe és kinn a határokon, a határokon túl meg is védi a hazámat, életemet és vagyonomat. Mert csak az lehet becsületes és megbízható kereskedőnek, iparosnak, ügyvédnek, orvosnak, vagy bármilyen foglalkozásúnak is, aki megbízható honvédnek, katonának, leventének, tehát ennélfogva kézzel fogható, hogy csak ezeknek a kenyérkeresetéhez járulok hozzá vásárlásommal s csak ezeket támogatom. Ezért lógjunk össze, döntsük le a minden szépet és jót megrontó átkozott válaszfalakat. találjunk végre egymásra keresztény magyarok és a jövő Nagy-Magyarországért, gyermekeinkért, a boldog Magyar nemze jövőjéért sorakozzunk és sorakozzatok a ceglédi Baross Szövetség táborába.' segítsünk és segítsetek a Barossik'^v^jjf.vf/ i eszme megvalósításában. K. Nagy Lajos fűszer kereskedő Cegléd és Vidéke Baross Szövetség Elnöke A CEGLÉDI HALADÁS S.E. története ( 1939—1941. dec. 31.) ot jób° járt be Ceglédről a kecskeméti felsőkereskedelmi iskolába, név szerint Ondók Sándor, Oláh Gyula, Kistamás Sándor, Ívássa László és Ondók László. 1939 október 2. Szép, napos őszi délutánon azt mondja az Ondók Laci: gyertek el hozzánk, van mellettünk egy rét majd futballozunk. Ott voltunk mind az öten és , elkezdtük kergetni a bőrt. Természetesen voltak egyesek, akik még labdába se tudtak rúgni. Azután állandósult ez a játék. Mindennapos vendégei lettünk szeretett rétünknek. Azonban szomorú szívvel kellett megállapítatanunk, hogy tél is van a világon. Mikor leesett az első hó kénytelenek voltunk játékunkat abbahagyni. De ekkor már voltunk vagy 15 en. Sjnos a tél szétszórta a társaságot. Még jóformán hófoltak voltak, mikor az az öt és az új tagok, éspedig Horváth István, Ondók János, Német József, Fehérvári Miklós és Szabó László újra hozzákezdtek a játékhoz és a szervezéshez. 1940 május 25-én fordulópont következett be életünkben. Ugyanis Abonyba hívtak bennünket futballozni. A tárgyaló-, sokat Ondók Sanyi barátunk vezette és ekkor ugyancsak ő adta csapatunknak a »Haladás« nevet. Azonban az idegen légkör és játékosaink rutintalansága miatt az erős abonyi válogatott 9:3-as vereséget mért ránk. Mi azért nem csüggedtünk. Itthon kezdtünk mérkőzéseket játszani. (Folytatjuk.) Ismeretlen szélhámos 1200 pengőt csalt ki a Ceglédi Nagytakaréktól Az ünnepek előtt egy gazdálkodó kísépízésű fiatalember egy tehénhajcsár kíséresztében felment a Nagytakarékba, hogy teihenet vett és 1200 P-re van szüksége. Igazolásul elővett egy adókönyvecskét Nyiri Benő és neje Szalisznyó Juliánna ceglédi lakosok nevére kiállítva. A pénztár rövid úton folyósította a jómódú gazdálkodó nevvére a pénzt. A fiatalember amikor a pénzt zsebre vágta azt mondta a teremben tartózkodó marhahajcsárnak: Na Jánosbácsi most már hajthatja a teheneket, s ezzel eltávoztak. A haula levélben is értesítette Nyiri Benőéket s ekkor kipattant a szélhámosság. A rendőrség megkezdte a nyomozást s rövidesen előkerült a ceglédi marhahajcsár egy ceglédi alkalmi munkás személyében, aki előadta, hogy az ismeretlen fiatalember a pénzfelvétel előtti napon jött Ceglédre 2 üres kofferrel s az állomáson őt bízta meg, hogy keressen lakást neki egy magánháznál. Majd kiment a gabonapiacra, ott látta meg Nyírnek kocsiját, beszédbe elegyedett velük, megtudta hol laknak a szülei és elment, hogy a fia küldte az adókönyvért, mert ő el akarja intézni, hogy a fiát ne hívják be katonának. Az adókönyve aztán rövid úton megkapta a pénzt. Az alkalmi munkás csak azon csodálkozott, hogy miért mondta neki a pesti úr a bankba, hogy János bácsi, mikor őt Andrásnak hívják, de hát úgy volt vele, hogy aki fizet az parancsol. Az ismeretlen szélhámos pénzzel a zsebében valószínűleg örökre elhagyta Cegléd szép városát. Azóta Cegléden az adókönyvecskét nagy becben tartják, mert arra nemcsak fizetni lehet, de nagy pénzt is folyósítanak rá na éppen pénzre van szüksége.