Ceglédi Függetlenség, 1942 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1942-01-04 / 1. szám

2 oldal Értesítés hölgyek számára NUIT BLEU névvel új kölnivíz készült, me­ly a narancsligetek cso­dálatos illatának tökéletes il­lúzióját nyújtja. a NUITBLEU kölnivíz illatban és tartósság­ban felülmúlhatatlan. Szaküz­letek ingyen bepermetezéssel szolgálnak. Boldog újévet kívánunk lapunk kedves barátainak, mun­katársainak, előfizetőinek és olvasóinak az 1942-es esztendő elején. Meghatott szív­vel búcsúzunk ettől a köny és vérzivataros, történelmi esztendőtől, melyben a Magya­rok Istene segítségével ismét leráztunk egy kínos láncot a trianoni bilincsekből s leg-, főbb Hadurunk és dicső katonáink hős helytállásával, távol tartottuk szép orszá­gunktól a háborús pusztulás poklát. A Magyarok Istene velünk van, ezért bizalommal tekintsünk a titokzatos új esz­tendő elé, abban a reményben, hogy az a megpróbáltatásokon és lemondásokon keresztül, a szebb, boldogabb magyar jö­vendő felé vezet.­­ Ezzel az imádságos reménységgel kívá­nunk boldog újévet kedves olvasóinknak s ezekben a nehéz időkben további szeretet­teljes támogatásukat kérjük. Tudja-e hogy... Majdnem minden ceglédi kereskedő adott újévi ajándék naptárt vevőinek; — Sok városi tisztviselőnek megmaradt a pénze, mert a várostól nem kapták meg fize­tésü!-« • elsejére; — Százával tolonganak a sci’ism­jelentők a Városházán; — Né­hány elszánt Csepel-motorkerékpáros még mindig közlekedik az utcákon; — Fel­állítják Szegeden az első vidéki rendőr­­múzeumot; ■—■ Egy nagyváradi cipész­mester feltalálta az olvasztható műtalpat. Ruganyosabb, vízhatlanabb és tartósabb az új műtalp a bőrnél; — Egyetlen új bí­borost sem nevezett ki 1941-ben a pápa;­­— Gondnokság alá helyezett «amerikai filmkölcsönzők nem mutathatnak be több új amerikai filmet; — A bácskai német szervezetek beléptek a Volksbundba; — Megjelent a rendelet a Színművészeti és Filmművészeti Kamara fokozatos megszün­tetéséről és a művészeti kamarák összefog­laló szervének felállításáról; — 407 keres­kedelmi hajót foglaltak le eddig a japá­nok; — 17.827 pilótát vesztett októberig a háború alatt Anglia; — Japán évi 30.000 repülőgép gyártására van berendezve; — Churchill washingtoni nyilatkozata sze­rint Anglia csak 1943-ban kezdeményez­het nagyobb méretű hadműveleteket; — Ka­rácsony ünnepén a bolsevisták­­hatalmas tá­madásokat indítottak valamennyi front­szakaszon. A támadásokat visszaverték; — Szerbiában megbotozzák az élelmiszerdrá­­gítókat; — V. József fogyókúrát tart, mivel a mozi vezetősége helyszűke miatt nem tudja rendelkezésére bocsájtani a pót­­széket. Két vagy három hét múlva már nyugodtan mozizhat a »Józsi«­bácsi, ha a diétát betartja. A Zöldség mag termesztés ez évben is nagy jövedelmet adott a gazdáknak. A magter­mesztésnek legfontosabb tudnivalóiról, a virág- és zöldségtermesztés aktuális prob­lémáiról ír a »Magyar Gyümölcs« legújabb száma, melyből mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal. Budapest, V., Vil­­mos-császár-út 76. — Az Uránia-m­ozgó műsora. Január 3, 4, 5 és 6-án Zsigray Juliánna hatalmas regénye:­­Szüts Mara házassága­. Fősze­repben: Simor Erzsi, Szörényi Éva, Páger Antal, Perényi László, Pethes Sándor és Petites Ferenc. 2. Kísérő műsor. A reuma elleni küzdelem új korszaka Évszázadok hosszú sora óta millió és millió ember életét keserítette meg ez a többé-kevésbbé súlyos és fájdalmas be- ■ tegség, amelyet általában rheumanak szok- t ták nevezni. Ez az igen elterjedt beteg-­­­ség a legkülönbözőbb alakban lép fel és ■ kellő kezelés hiányában oly mértékben­­ elhatalmasodhat, hogy a legkínzóbb szén-­­ védéseket okozza nemcsak a velejáró fáj­dalmak miatt, hanem az ízületek kóros elváltozásai folytán nyomorékká vált vég­tagok használhatatlansága következtében is. Ez a kínzó betegség különösen olyan vidékeken lép fel, ahol a tél és nyár, valamint a nappali és az éjjeli hőmér­séklet között nagy a különbség. Nagy befolyással van a betegség keletkezésére és kifejlődésére az éghajlat, a táplálkozás, az életmód és sok — gyakran jelenték­­telennek látszó körülmény­ is. Ennek tu­lajdonítható, hogy egyes vidékeken és­­egyes foglalkozási ágakban a rheumás izm­egb­etegedések néha ijesztő méreteket öltenek és keserves szenvedéseket okoz­nak a betegeknek, az orvosoknak pedig komoly gondokat, különösen a betegség előrehaladott állapotának eseteiben. A rheu­más­­ megbetegedések veszélye legfőkép­pen abban rejlik, hogy alattomosan tá­madják meg a szervezetet. Kezdetben itt - ott bujkáló fájdalmak jelentkeznek,­ el­múlnak, visszatérnek s a beteg rend­szerint nem tulajdonít ezeknek a visz­­szatérő, nem is túlságosan heves fájdal­maknak nagyobb jelentőséget. A baj azon­ban kellő kezelés hiányában egyre tovább terjed és annyira elhatalmaskodik a szer­vezetben, hogy gyakran igen súlyos kó­ros elváltozásokat is okoz. Az ilyen elha­nyagolt esetekben természetesen a legki­tűnőbb gyógymódok alkalmazása mellett is igen lassú, sőt néha kétséges a k­ezelés eredményessége. Ezért fontos, hogy a mozgásszervi, általában rheuma néven is­meretes megbetegedésnek kezdő tüneteit a laikus közönség felismerje és kellő­­idő­ben kérje ki kezelőorvosának tanácsát, hogy idejekorán eredményesen visszaál­líthassa megtámadott egészségét. Hosszú évszázadok óta­­ ismeretes**ok a természetes gyógymódok, amelyek eny­hülést hoznak a mozgásszervi megbetege­dések eseteiben. Tudjuk, hogy a­­ budai kénes, meszes­földes melegvizű gyógyfor­rások áldásos hatását már az ókorban is ismerték az ott lakó népek, a kerteknek, majd a rómaiaknak kitűnően berendezett gyógyfürdőik voltak a budai hegyek lábá­nál, ahoi sok ezer és ezer szenvedő­­nyerte vissza­ egészségét és életkedvét a vizek egyszerű­­használata által. A középkorban, — különösen a keresz­tes hadjáratok idején — messze földről vándoroltak a rheumás betegek »a cso­datevő budai gyógyforrásokhoz«. A török­­hódoltság idején a budai pasák nagy gon­dot fordítottak a különös gyógyerejű bu­dai hőforrások kihasználására és egyik pompás gyógyfürdőt a másik után épí­tették a rheumás betegek szenvedéseinek enyhítésére. Új korszak nyílt meg a rh­emna elleni küzdelem terén a modern orvostudomány legújabb felfedezései nyomán. A nagy gonddal végzett kutatások eredményeké­­pen ma már megállapítható, hogy a gyógy­vizek természetes gyógyító hatását igen nagy mértékben fokozni lehet célirányosan alkalmazott kiegészítő gyógymódokkal, me­lyeket a tudomány mai fejlett állapotá­ban az orvos a legkitűnőbb eredmény­­nyel alkalmaz, még súlyosan előrehaladott­­esetekben is. A rheuma kórtüneteinek­ tüzetes vizsgálatára és Üdülőhelyi bizott­ság külön Rheuma és Fürdőkutató Inté­zetet létesített, melyet nagy anyagi áldo­zatok árán a legkorszerűbb felszerelések­kel és tudományos eszközökkel látott el és a kutató munkába az ország legkiválóbb szaktudósait vonta bele. Ez az intézet, nemcsak a rendkívül változatos és gyógy­­hatását tekintve igen különböző buda­pesti gyógyvizek gyógyszempontjából lé­nyeges adottságait vizsgálja és osztályozza, hanem az egyes fürdők gyógyosztályain kezelt betegeken is állandó megfigyelése­ket végez a kórtünnetek megállapítása és a kezelések eredményeinek ellenőrzése cél­jából. A rheumás megbetegedések gyógyítása terén az utóbbi évek alatt éppen az­­előbb említett okoknál fogva, olyan meglepő haladás állapítható meg, amelynek híre messze túljutott az ország határain. Is­meretes, hogy a háborút közvetlenül meg­előző években nemcsak a környező álla­mokból, hanem a távoli skandináv orszá­gokból, Egyptomból és a messze tengeren­túli vidékekről is ezrével keresték fel a híres" budai gyógyfürdőket a szenvedése­ikre enyhülést kereső betegek. Legfőbb ideje, hogy a hazai közönség is alaposan megismerje azt a csodatevő természeti kincset, amely az ország fő­városában naponta száz és száz embernek állítja helyre megtámadott­­egészségét.Ő szerzi vissza életkedvét és tetterejét, ez­által segítve elő jövő boldogulását. „BISROSS“ sorakozó! A Cegléd és Vidéke Baross Szövetség összessége nevében Cegléd m. varos min­den rendű é- rangú keresztény és keresz­tyén magyar embernek, kicsinynek, felnőtt­nek egyaránt egy szebb a boldogabb újesz­tendőt kívánnunk. Az 1942. az az idő, amely meghozta s megköveteli, hogy ezúton forduljak a Ceg­léd keresztény lakossága megértő jóin­dulatához és magyar lelkiismeretéhez. Elmú­lt 20 éve annak, hogy eltaposta a nemzet a kommunista forradalmat, elmúlt 20 éve annak is, hogy megalakult az orszá­gos Baross Szövetség­. Ma megint a kom­munista Szovjeth­ordával harcol a magyar, fohász hangzik el minden nap a rádión keresztül az ott harcoló honvédeinkért, apáink, fiaink é­s testvéreinkért, de­ nem csak a rádión keresztül, hanem minden becsületes s igaz magyar ajkáról szün­telenül a drága honvédein­k életéért és fegyverük győzelmeiért kell, hogy ,kérést és imát lebegjen a magyarok Istenéhez és a végső teljes győzelemért. De nemcsak a Magyar honvédnek kell­­ harcolni a nemzetközi szov­jet minél ered- j m­ényesebb és a leggyorsabb s végleges és teljes megsemmisítéséig és megsemmisíté­séért, hanem ide­haza nekünk keresztény magyaroknak is, ezért áll szervezetten se­gítségünkre és rendelkezésünkre az orszá­gos Baross Szövetség s Cegléden annak fiókja. A Baross Szövetség célja: a magyar ke­reskedelem, ipar és-a termelés érdekeinek­ ápolása, a nemzeti érdekek szolgálata, az üzleti tisztesség hagyományainak megőr­­ízése a magyar kéz munkájából eredő hazai iparcikkek fokozott megbecsülésének elő­mozdítása. Ebből a célból a Szövetség poli­tikai pártállásra való tekintet nélkül egy táborba tömöríti mindazokat a kereskedő­ket, iparosokat, rokonszakmabelieket és ter­melőket, természetes és jogi személyeket, akik, vagy amelyek a nemzeti célok szolgá­latát a keresztény gazdasági etika szellemé­ben kívánják teljesíteni. Minden öntudatom gerinces ceglédi ma­gyar testvéremhez fordulok, legyen segít­ségünkre az itt felsorolt nemes célunk megvalósításában, álljon zászlónk alá, aki­­ gazdagabb vagy tehetségesebb. Aki vagyoni vagy társadalmi állásainál fogva nem akar velünk egy táborban dolgozni, aki ez vagy az isteni adottságáért nem akar leeresz­kedni ezen szent és magasztos eszmékért küzdő Baross-tábor tagjaihoz, a nemzet nevében kérem jöjjön közénk és emeljen minket magához. A Mindenható Úr Isten azért adta ki vagyonos embernek a vagyonát, a tanult CEGLÉENI FÜGGETLENSÉG embernek a tudását, az erősnek az ere­jét, hogy segítse a szegényeket, oktassa a rászorultakat és erejével védelmezze a gyengébbet. Nem elég, ha csak szeretet­csomagot kül­dünk a csak keresztény hadsereg tagjai­nak, hanem, feltétlen szükséges, hogy amit a csomagban elhelyezek keresztény ma­gyar kereskedőtől vagy iparostól is vásárol­jam be, mert az a Baross jelszó csak úgy érvényesül keresztény kézből keresztény kézbe a pénzt­, ha megfogadjuk és meg is tartjuk, hogy végre eljött 1942 és töb­bet nem fogom támogatni csak azt a kereskedőt, iparost, ügyvédet, orvost, vagy bármilyen foglalkozásút, aki arra is meg­bízható, hogy fegyvert adjunk a kezébe és kinn a határokon, a határokon túl meg is védi a hazámat, életemet és vagyono­mat. Mert csak az lehet becsületes és meg­bízható kereskedőnek, iparosnak­, ügyvéd­nek, orvosnak, vagy bármilyen foglalko­zásúnak is, aki megbízható honvédnek, ka­tonának, leventének, tehát­ ennélfogva kéz­zel fogható, hogy csak ezeknek a kenyér­keresetéhez járulok hozzá vásárlásommal s csak ezeket támogatom. Ezért lógjunk össze, döntsük le a min­den szépet és jót megrontó átkozott vá­laszfalakat. találjunk végre egymásra ke­resztény magyarok és a jövő Nagy-Magyar­­országért,­ gyermekeinkért, a boldog Ma­gyar nemze jövőjéért sorakozzunk és so­rakozzatok a ceglédi Baross Szövetség tá­borába.' segítsünk és segítsetek a Baross­ik'^v^jjf.vf/ i eszme megvalósításában. K. Nagy La­jos fűszer kereskedő Cegléd és V­idéke Baross Szövetség Elnöke A CEGLÉDI HALADÁS S.E. története ( 1939—1941. dec. 31.) ot jób°­­ járt be Ceglédről a kecske­méti felsőkereskedelmi iskolába, név­ sze­­rint Ondók Sándor, Oláh Gyula, Kistamás Sándor, Ív­ássa László és Ondók László. 1939 október 2. Szép, napos őszi délutá­non azt mondja az Ondók Laci: gyertek el hozzánk, van mellettünk egy rét majd futballozunk. Ott voltunk mind az öten és ,­ elkezdtük kergetni a bőrt. Természetesen­ voltak egyesek, akik még labdába se tudtak rúgni. Azután ál­landósult ez a játék. Mindennapos ven­dégei lettünk szeretett rétünknek. Azon­ban szomorú szívvel kellett megállapíta­­tanunk, hogy tél is van a világon. Mikor leesett az első hó kénytelenek voltunk játékunkat abbahagyni. De ekkor már vol­tunk vagy 15 en. S­­jnos a tél szétszórta a társaságot. Még jóformán hófoltak vol­tak, mikor az az öt és az új tagok, éspe­dig Horváth István, Ondók János, Német József, Fehérvári Miklós és Szabó László újra hozzákezdtek a játékhoz és a szerve­zéshez. 1940 május 25-én fordulópont követke­zett be életünkben. Ugyanis Abonyba hív­tak bennünket futballozni. A tárgyaló-, sokat Ondók Sanyi barátunk vezette és ekkor ugyancsak ő adta csapatunknak a »Haladás« nevet. Azonban az idegen lég­kör és játékosaink rutintalansága miatt az erős abonyi válogatott 9:3-as veresé­get mért ránk. Mi azért nem csüggedtünk. Itthon kezdtünk mérkőzéseket játszani. (Folytatjuk.) Ismeretlen szélhámos 1200 pengőt csalt ki a Ceglédi Nagytakaréktól Az ünnepek előtt egy gazdálkodó kísép­í­zésű fiatalember egy tehén­hajcsár kíséresz­­­tében felment a Nagy­takarékba, hogy te­­i­henet vett és 1200 P-re van szüksége.­­ Igazolásul elővett egy adókönyvecskét Nyiri Benő és neje Szalisznyó Juliánna ceglédi lakosok nevére kiállítva. A­ pénztár rövid úton folyósította a jómódú gazdálkodó nev­­­vére a pénzt. A fiatalember a­mi­kor a pénzt zsebre vágta azt mondta a teremben tar­tózkodó marhahajcsárnak: Na János­bácsi most már hajthatja a teheneket, s ezzel eltávoztak. A haula levélben is ér­tesítette Nyiri Benőéket s ekkor kipat­tant a szélhámosság. A rendőrség meg­kezdte a nyomozást s rövidesen előke­rült a ceglédi marhahajcsár egy ceglédi alkalmi munkás személyében­, aki elő­adta, hogy az ismeretlen fiatalember a pénzfelvétel előtti napon jött Ceglédre 2 üres kofferrel s az állomáson őt bízta meg, hogy keressen lakást neki egy magán­háznál. Majd kiment a gabonapiacra, ott látta meg Nyírnek kocsiját, beszédbe ele­gyedett velük, megtudta hol laknak a szülei és elment, hogy a fia küldte az adó­­könyvért, mert ő el akarja intézni, hogy a fiát ne hívják be katonának. Az adó­­könyve aztán rövid úton megkapta a pénzt. Az alkalmi munkás csak azon cso­dálkozott, hogy miért mondta neki a pesti úr a bankba, hogy János­ bácsi, mi­kor őt Andrásnak hívják, de hát úgy volt vele, hogy aki fizet az parancsol. Az ismeretlen szélhámos pénzzel a zsebében valószínűleg örökre elhagyta Cegléd­­ szép városát. Azóta Cegléden az adókönyvecs­két nagy bec­ben tartják, mert arra nem­csak fizetni lehet, de nagy pénzt is fo­lyósítanak rá na éppen pénzre van szük­sége.

Next