Czeglédi Hiradó, 1922 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1922-05-14 / 39. szám

Czegléd, 1222 IV. évfolyam, 39-ik szám Vasárnap, május 14. CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös-tér, régi járásbírósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF Előfizetési díj: egész évre 200 X, félévre 100 K, negyedévre 50 K. ›=‹ Egyes szám ára 4 K c=*=1 Nyiktér garmond sora IO K ' ‘ncr: Szabadság, egyenlőség, testvériség! Nemzetünk történetében a 48—49-iki szabadságharc hozta meg a legnagyobb vívmányokat. A kamarilla gyilkos keze sem tudta kioltani a szivekből, a lelkekből azt a lángot, melyet Kossuth apánkék gyújtottak meg. Ennek örök tüzénél edződtek meg érzéseikben a fiúk, az unokák. Kossuth apánk városába jártak az emberek zarándokolni, Czegléd volt a „megszentelt“ hely. Mi székelyek a Hargita aljáról szent áhítattal néztük e várost, ennek népét, mely nép mindig a 48-as Kossuth-párti képviselőjét küldötte a parlamentbe. Volt-e szebb program, mint amilyen Kossuth apánké, a 48-as időké volt? Van-e ennél szebb program most is? Lehet-e szebb a jövőben ? Aki nem hiszi, vagy nem tudja, az tanulja meg a történelemből ! A szabadelvű, a munkapárt s minden más párt természetesnek találta, hogy Czegléd városa „48-as Kossuth-párti“ jelöltet állít s küld képviselőt A szabadság, egyenlőség, testvériség bérces hazánkban nem virul, az oláh bocskor minden virágot letaposott s én — az átmeneti időre — lakóhelyül e várost áhitoztam s meg is kaptam. Hogy kevés kivétellel másnak is nyertem meg Czegléd népét, mint milyennek hittem , tanultam és tudtam, az bizonyos, de az most nem tartozik ide . . . Hanem látom azt, hogy itt a sokféle nevű s összetételű pártok harcba keverednek... Látom, hogy szembekerül a testvér a testvérrel apa a fiával s nemsokára olyan ponton állanak . . . „amikor a székelyek fejszét dobnak egymás felé. . . Előre látom az óriási kárt, mely eme küzdelmek nyomában jönni fog Megsínyli a harcot a város, a „megszentelt hely“, megsínyli minden intézménye, minden polgára. S mivel jut előbbre az ország kátyúba került szekere, ha a párviadalban kimerülnek s nem állanak egy akarattal egy célért? Bizonyára úgy van túlnyomó része a választóknak, hogy becsüli, szereti Haller volt képviselőjét, becsüli, szereti Gombos volt polgármesterét. Mindkettő nagy embere, mindkettő szivéhez van nőve s fáj az, hogyha csak egyikért tesz, egyikért tehet. Súlyosan elitélendő s mindnyájunknak fáj, hogy mindkét oldalról mindkét jelöltre sárt dobnak, beszennyezni, tekintélyüket lerombolni igyekeznek... Rombolni könnyű munka, építeni nehéz. Amit e két jeles férfi épített, azt meg kell becsülnünk irántuk megnyilvánuló szeretettel, tisztelettel, megbecsüléssel! Nem szabad lekicsinyleni sem egyiket, sem másikat! S ne bírálgassák úton-útfélen az ők nagyságukhoz képest pontok s ne beszéljenek, amig meg nem tanulnak arabosul az újszülött politikusok ! Kialakult vélemény, szinarany igazság, hogy mindkét jelöltet megválasztani szeretné s egyiknek sem örvendene bukásán a választók nagy többsége. De ez lehetetlenség, mert csak egyiket küldhetik . . . Próbálják meg a pártok vezetőemberei (talán még nem késő), vigyék el a veszélyt, melynek fellegei már tornyosulnak városunk fölött, mert a harc olyan erős és következményeiben olyan messzenyúló lesz, amilyet még hírből sem hallottak, mert bármelyik jelölt győzelmével többet ártanak, mint mennyit használhatnak. A megoldás legyen bölcseségükre bízva s ha sikerül Czegléd népének békéjét megóvniok, igazán ők lesznek az igazi vezérek s ha pártszenvedélyek miatt nem képesek megóvni, ha testvért testvér ellen, fiút apa ellen, alkalmazottakat főnökük ellen ,,fejszét dobni“ engednek, nem érdemesek a vezéri szerepre. Jövőre pedig legyenek hűek a szent örökséghez ! Akkor nem lesz más pártnak jelöltje, nem lesz pártviszály. A „48-as Kossuth-párti“ program tartalmazza mindazt, ami a független erős Magyarország, ami mindkét párt zászlajára írva van. Ez a képviselő dolgozhat, küzdhet minden erejével a kormánnyal, avagy ellene is ; úgy, amint azt Kossuth apánk nemzetboldogító elvei előírják. Czegléd népéhez illik, hogy Kossuth apánk örökségét szóban, címben, jelben, tartalomban megőrizze, hogy a tradíciókhoz hű maradjon. «Egy gyütt ment a Hargita aljáról.Avagy van ugyan valamekkora földecskéje, de azon legelő nincs. Ezek a lótarlók is nevelnek csikót. De milyen csikókat? Ezek érdeke különösen egy közös csikólegelő, amelyen bizonyos kortól a fejlődés legkedvezőbb szakában, amikor az állatnak a szabad mozgásra legnagyobb szüksége van, legelhetnek, futkározhatnak, ahol tehát megtalálják mindazt, amit a tulajdonosnál nélkülözniük kell. A dolog nem kivihetetlen, csak egy kis jóakarat kell hozzá s ha kevesebbet politizálnánk s annál többet foglalkoznánk a magunk komoly bajaival, de komolyan, olyan előnyöket érhetnénk el, amelyekért még az unokáink is áldani fognak. Fiatalabb gazdáinknak kellene a dolgot kezükbe venni (Egy régi gazda.) Hízlepleinti És a lótenyésztés. Az utolsó években többször felmerült annak megismerése, hogy elégtelen közlegelőinket szaporítani kell s valószínű, hogy egy bizonyos területet nyerünk is az állattenyésztés számára. Amikor erről volt szó, mindig csakis a szarvasmarhatenyésztés, helyesebben a tejtermelés állott előtérben. Kétségtelen, hogy a tejtermelés elsőrendű érdeke rendkívül fontos a közélelmezés, a közegészség és a gyermeknevelés szempontjából, hogy elegendő, jó és jutányos áron könnyen megszerezhető tej és tejtermék álljon a közönség rendelkezésére. Anélkül tehát, hogy a tehenészet s általában a szarvasmarhatenyésztés fontosságából parányit is levonni akarnék, fel kell hívnom a jószágtartó gazdák figyelmét a lótenyésztésre. A lótenyésztés hajdanra nem olyan régen büszkesége volt a városnak, azonban a legutóbbi időben nagy visszaesés következett be ezen a téren és noha állattartóinknak megvan hozzá az értéke. A lótenyésztés sem nélkülözheti a legelőt. A szabadban mozgó csikó sokkal jobban, gyorsabban fejlődik. Annak korlátát nem ismerő szabad terület kell, ahol elegendő kifutóhelye van. Ott a ló minden jellegzetes ló tulajdonsága gyorsabban, előnyösebben s nagyobb mértékben fejlődik ki, mint a szűk, mozgást alig engedő területen, viszont az anyával járó csikó sok megerőltetésnek van kitéve, ami fejlődésére károsan hat. Ezért talán arra is lehetne gondolni, hogy egy közös csikólegelőt állítsunk be s ha a közlegelők 6—800 holddal szaporodnak, abból egy 300 holdas darabot csikólegelő részére lehetne kihasítani. Jó lovakra magunknak is szükségünk van, de mint gazdasági áru is nagy figyelmet érdemel, mert a jó ló mindenkor igen keresett s a legjobban fizetett portéka volt és az is marad. Kitűnő tiszta fajokat jó helyen tenyésztve megkétszerezhetjük bevételeinket s amellett sok olyan lótartó van, akinek földje nincs HÍREK — A miniszterelnök körútja. Gróf Bethlen István miniszterelnök, a Duna-Tisza közén politikai körútra indul s aközben Czeglédet is meglátogatja. Városunkba május hó 21-én délután érkezik, résztvesz az ugyanakkor tartandó népgyűlésen, kifejti politikai programmját s este 7 órakor utazik tovább Monorra, ahol hasonló célból megszáll. A miniszterelnök megjelenését élénk érdeklődés várja. . — A választási elnök. A központi választmány a czeglédi választási bizottság elnökévé Takács József ref. lelkészt választotta. — A M. N. Sz. (Területvédő Liga) Czeglédi köre közgyűlése 14-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel lesz megtartva. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja: dr. Sárkány Gyula polgármester, elnök. 2. Főtitkári jelentését tartja: dr. Simon László főgimn.tanár, főtitkár. 3. Az Uránia mozgószínház intézőbizottságának jelentése : Paulovits Károly. 4. Pénztárvizsgáló bizottság jelentését előterjeszti Varga Mihály bankigazgató. 5. Előre bejelentett indítványok tárgyalása. 6. Dr. Krisztics Sándor egy. tanár, a M. N. Sz. központi főtitkárának beszámolója angliai propagandaútjának eredményéről. A tagok szíves megjelenését kéri az elnökség. Választási biztos. A czeglédi választókerületbe választási biztossá Nyirő Géza kir. ítélőtáblás birót nevezték ki, aki csütörtökön mégis jelent a városban s megkezdte működését. — Nyugdíjazás. Koszorús Lajos állategészségügyi felügyelőt, aki városunkban is hosszabb ideig működött mint állatorvos, harminc évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazták. Az első majálist jövő vasárnap, azaz 21-én, rossz idő esetén áldozócsütörtökön, azaz 25-én rendezi a Lyra Zeneegyesület, két hatalmas testvéregylet, a Czeglédi Move Sportegylet és a Budapesti Ferenczvárosi Symfonikus Zenekar közreműködésével. E majális arányaiban, megrendezésében és a nyújtandó szórakozásokban messze felülmúlja a Czegléden eddig rendezett erdei mulatságokat. A sportszámok versenydíjai a Gombos-féle vaskereskedés kirakatában megtekinthetők. Délelőtt térzene az Árpád-téren, este fényes tűzijáték és erdei posta. Vonatokról a falragaszok.