Ceglédi Hírlap, 1956 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1956-11-18 / 4. szám

Arab állásfoglalás Egyiptom mellett Az arab országok továbbra is szolidárisak az egyiptomi néppel. A londoni rádió közli, hogy Beirútban kedden Samon libanoni elnök vezetésével értekezletre ültek össze az arab államfők, hogy tárgyaljanak az Egyiptomnak nyújtandó segélyezésekről. A moszkvai rádió jelentése szerint Szíria miniszterelnöke beszédet intézett az ország népéhez, amelyben hangsúlyozta, hogy Egyiptom harca még nem fejeződött be, ezért éberségre intette Szíria és Egyiptom népét. Beszédében üdvözölte a szovjet kormányt és a szovjet népet azért a segítségért, amelyet Egyiptomnak nyújtott és kifejezte azt a reményét, hogy Egyiptom végül is megnyeri a jelenleg folyó harcot. Az angolok tiltakoznak Több angol városban november 11-én gyűléseket tartottak. A gyűléseken elítélték az angol kormány közel-keleti politikáját. A brit kormány politikáját felelőtlenek és bűnösnek nevezték, mert célja a Szuezicsatorna visszaszerzése és angolbarát kormány létesítése Egyiptomban. Az angolok nem maradhatnak Egyiptomban . Tito elvtárs beszédében közölte, hogy az angol katonák nem maradhatnak Egyiptomban a nemzetközi rendőrség keretében. Ezt nem engedheti meg Egyiptom. KÖZLEMÉNYEK * A Ceglédi Hírlap szerkesztősége értesíti azokat a nyugdíjas elvtársakat, akik a napokban a szerkesztőségben jártak, hogy kérdéseikre jelen pillanatban nem tud részletes választ adni. A november havi nyugdíjak kifizetése megtörtént, remélhetőleg a december havi járandóság kifizetése sem fog akadályokba ütközni. A nyugdíjakkal kapcsolatos bármilyen intézkedésről a lap azonnal hírt ad olvasóinknak. Széll Ernő kéményseprőmester kéri mindazokat, kik tudnak ellopott Csepel- Csoda (női) kerékpárjáról, jelentkezzenek a rendőrségen, gépének hiánya munkája végzésében hátráltatja. 1 perc a piacon Jól megtermett pár csirkét emelgetett a piacon egy fiatalasszonyka. Szétfújta a tollakat, szép sárgán virított a szárnyasok bőre alatt a zsír. Huszonnyolc forintot fizetett érte. — Esett a baromfi ára, — mondotta kérdésünkre a baromfit árusító nénike. — Magam javarészt ebből élek, de mégsem bánom. Megszűnt a parasztságot kizsákmányoló beadás, több áru jut piacra, s így természetesen esnek az árak. Ettől nőni fog a vásárlókedv s az én jövedelmem is, —teszi hozzá mosolyogva. Mi újság Debrecenben: Testvéri üdvözlet A Hajdú-Bihari Napló szerkesztősége testvéri üdvözletét küldi a Ceglédi Hírlap munkatársainak és Cegléd lakóinak. Kívánjuk, hogy az elkövetkezendő időben a Ceglédi Hírlap éppen úgy, mint mi, következetesen szolgálja a nép és a magyar nemzet felemelkedésének ügyét s a lap munkatársai őszintén az igazság jegyében tájékoztassák a lap olvasóit. Kívánunk Cegléd dolgozóinak és a lap munkatársainak minden jót, erőt, egészséget, nyugodt, boldog életet. A HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGE. Három év óta most végezték a legjobb munkát a nánási rizstelepeken A hajdúnánási határban hold rizstelep várta az őszi mélyszántást. Jellemző a dolgozók jó munkájára, hogy ebből a 800 holdból éS0 holdon már elvégezték a mélyszántást. Ilyen jó munkára 3 év óta nem volt példa a nánási határban. Ez a cselekedet is bizonyságtétel a Munkás-Paraszt Kormány mellett. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet 200 vagon kövér disznót szállít Debrecenbe A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet megértve a városi dolgozók nehéz helyzetét, élelmiszerszállítmányokkal igyekszik könnyíteni azt. A termelőszövetkezet 200 kövér disznót ajánlott fel Debrecennek. A sertéseket felhasított állapotban szállítják a városba. Az első teherautóval behozott szállítmány árusítását meg is kezdte az egyik húsboltban. A 200 hízott sertésen kívül még juhhúst is szállítanak Debrecenbe. A termelőszövetkezet tagsága emellett igyekszik eleget tenni az őszi munkák napi feladatainak is. Az őszi búza mintegy 80 százalékát már elvetették, hogy a jövő évi kenyeret biztosítsák. CEGLÉDI HÍRLAP PESTEN JÁRTAM .Folytatás.) A főútvonalakon nem ritka látvány a gépesített járőr: elől egy páncélgépkocsi, mögötte harckocsi, ezen magyar rendőr és szovjet katonák, önálló honvédjárőrrel is találkoztunk. A Margit-híd közepén harckocsi. Szovjet tiszt üldögél az ágyúcső alatt, olvasgat az őszi napsütésben. Újpest felé már van villamos, Budán a 47-es jár. Autóbuszjáratot nem láttunk, nagyobb üzemek azonban dolgozóik részére „maszekjáratokat” szerveztek meg. Teljes erővel működik a „rémhírközpont is. Dicséretére válik a pestiek javarészének hogy a Hieb-híreket cáfolattal, nevetve adják tovább. A sok mende-monda közül hármat adunk ízelítőül: 1. A szovjetek összeszedik a fiatalságot, s hátrakötött kézzel, zárt vagonokba viszik keletre. Vasárnap déltől szerda délig nem láttunk emberfogdosást, nem beszéltünk senkivel, aki csak olyasmit is látott volna, amiből a fenti rémhír valódiságára lehetne következtetni. Igazolványunkat mindössze egyszer kellett elővennünk, a járőr csak rátekintett, máris mehettünk zavartalanul. 2. Kedd estéről: „Hetvenezer szovjet gyalogos özönlötte el Budapestet’. A rémhírt elpihegő nénike azt is „tudta”, hogy ezek a katonák gépkocsival érkeztek. Talán mondanunk sem kell, hogy azt a kettőezernyolcszáz gépkocsit, mely ekkora tömeg szállítására szükséges volna, senki sem látta. 3. Ugyancsak kedd estéről: „Lezárták az összes hidakat!’“ E sorok írója körülbelül egy órával e hírkacsa felröppenése után — már sötétben! — átsétált a Szabadság-hídon, majd vissza Pestre a Boráros-téri hídon. Jártunk-keltünkben nem tapasztaltuk, hogy a szovjet erők a lakossággal szemben méltánytalanságot követtek volna el, ugyanakor meg kell állapítanunk, hogy ismerkedésnek, barátkozásnak sem voltunk tanúi. Mindkét oldalról fegyelmezett magatartást figyeltünk meg. A budapesti gyárak javarészében szerdán még nem folyt a munka a kívánt mértékben. E kérdésről többekkel beszélgettünk. Egyesek szerint sok munkás tiltakozásul sztrájkol a szovjet csapatok jelenléte miatt, ismét mások a munka fel nem vételének fő okát a közlekedési nehézségekben látják. A közhangulat általában bizakodó. Csúnya látvány tanúi voltunk a Rákóczi-úton lévő kiégett edényboltnál. Kisebb csoport kotorászott a kormos üszkök között, s dugdosta zsebre, amit hasznavehetőnek vélt. Ez is fosztogatás! A Szent István-körúti KÖZÉRT előtt gépkocsiról MIRELIT-árut osztanak. Egy munkás tíz dobozzal vásárol, elindul a kiürült kocsi. Idősebb, jólöltözött asszony szólítja meg a vásárlót: — Volna szíves átadni néhány dobozzal? — Hogyne. Mennyi tetszik? — Négyet kérnék. Sokan vagyunk, — teszi hozzá kissé mentegetőzve. A munkás átadja az árut s nem fogadja el az ajándékul felajánlott doboz cigarettát . — Tessék csak nyugodtan eltenni! Tudom én, hogy másutt is szükség van élelemre! A komoly időknek is megvan a maguk humora, mely olykor felcsillan, mint viharfellegek között a napsugár. A Margit-híd táján izgatott emberke fogott karon bennünket: — Siessen haza! Valami készül! — Micsoda készül??? — Nem tudom, de valami biztosan! Nézzen oda! — mutat a sarok felé, ahol két szovjet katona hevesen vitatkozik. Észrevétlenül melléjük húzódunk. Heves kézmozdulatok közepette latolgatják a melbournei olimpiász esélyeit.. . — borváró — Sikkasztásért jutalom fizetés A fővárosból sok hírt hallottunk arról, hogy rengeteg bűnözőt, sikkasztót, gyilkost és betörőt engedtek ki a börtönből a forradalom idején. Az ilyen esettől nem volt mentes Debrecen sem. Ott is szabadon bocsátottak ilyen embereket, akik súlyos károkat okoztak a népnek. Többek között kiengedték a börtönből Sinkó Rudolfot, a hajdúszoboszlói malom volt vezető főkönyvelőjét, aki okirathamisítást és csalást követett el. Csupán 150 ezer forintot sikkasztott el a közvagyonból. Ez az ember, amikor kiszabadult, jelentkezett volt vállalati központjában és az elmaradt fizetését követelte. Amikor ezt megkapta, újra eltűnt. Vajon kinek volt az érdeke Sinkó Rudolf szabadonbocsátása? A ruhagyári dolgoók 39 budapesti gyermek tartását vállalták el A debreceni dolgozók átérzik az ország és a főváros súlyos helyzetét s otthon nélkül maradt gyermekek gondozását vállalják. Az üzem bölcsődéje és napköziotthon 25, a Ruhagyár dolgozói közül — gyermekes és gyermektelen házastársak — eddig 14 gyermek nevelését vállalták. ■1 Az Állami Áruház sérült holmik árusítását kezdte meg Vasárnap Állami Áru egy 5 millió áruház dolgozó helyiségébe árusítást na (november 4-én) tűz ütött ki a debreceni ár raktárában. A tűz következtében mintforint értékű ruhanemű sérült meg. Azóta sérült holmikat a városi tanács egyik szállították át, ahol kiválogatták és azt kezdték. S Felhívás! A Ceglédi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, hogy a városban mindennemű csoportosulástól és tüntetéstől tartózkodjanak. A Szovjet Városparancsnokság 1. számú napiparancsa érvényben van. Ezért felkéri a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a lakosságot, hogy saját érdekében őrizze meg a nyugalmát. Ceglédi Városi TanácsVégrehajtó Bizottsága.