Ceglédi Hirmondó, 1924 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-06 / 1. szám
2. oldal CZEGLÉDI HÍRMONDÓ 1-fő szám. Az ipartörvény ismertetése Az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. törvénycikk és ennek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek összefoglaló magyarázata (Kilencedik közlemény) A szakképzettségnek az iparos személyében igazolása. A törvény 23. §-ának első bekezdése azt az általános elvet juttatja kifejezésre, hogy képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt csak az nyerhet, aki az előírt szakképzettséget saját személyében igazolja. A szakképzettség hiányának képesített üzletvezető alkalmazásával pótlását tehát a törvény nem engedi meg. Ez alól a korlátozás alól, amely természetesen csupán azokkal szemben érvényesíthető, akik a törvény életbelépése után kérnek valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparigazolvány iparengedélyt, kivételt csak azokban az esetekben állapít meg a törvény, amelyekben a korlátozást lehetetlen érvényesíteni. Így a képesített iparosok által alapított ipari termelőszövetkezeteknek és az államnak, amelyek a törvény 4. §-ának első bekezdése szerint bármely képesítéshez kötött ipart, a községeknek, amelyek a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyásának elnyerése esetében szintén bármely képesítéshez kötött ipart űzhetnek, továbbá a fogyasztási szövetkezeteknek, amelyek a vendéglői ipart űzhetik, meg kell engedni, hogy iparukat üzletvezető alkalmazásával gyakorolhassák, mert az előírt szakképzettséget csak az üzletvezető személyében igazolhatják. A közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a törvény 4. §-a csak azt kívánja meg, hogy a társaságnak az üzlet vezetésére jogosított valamely tagja igazolja saját személyében az előírt szakképzettséget. A szerzett jogok védelme. A törvény a szerzett jogokat nem érinti. Ezeknek megóvására a törvény 30. §-a megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek az a lényegük, hogy mindazok, akik valamely ipar gyakorlására a törvény hatálybalépése előtt iparigazolványt vagy iparengedélyt szereztek, iparukat ennek alapján a törvény hatálybalépése után is igazolniuk kellene. A törvény 30. §-a fel is sorolja az iparosoknak az említett szempontokból figyelembe jövő négy csoportját. Az első csoportot azok alkotják, akik a törvénnyel képesítéshez kötött olyan ipart űznek, amely a törvény életbelépése előtt nem volt képesítéshez kötve; a második csoportba azok tartoznak, akik olyan ipart űznek, amely iparuk gyakorlásának megkezdése után lett akár még a régi ipartörvény hatályának idejében, akár az új ipartörvény életbelépése után képesítéshez kötve. Az ebbe a két csoportba tartozók annak idején iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt képesítés igazolása nélkül nyertek. A harmadik csoportba azok vannak összefoglalva, akik az 1884. évi ipartörvény 7. vagy 47. §-a alapján, vagyis azon az alapon nyertek valamely annak idején is képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparigazolványt, hogy egy más képesítéshez kötött iparra nézve igazolták képzettségüket. Végül a negyedik csoportot azok alkotják, akik az 1884. évi ipartörvényben megállapított szakképzettséget annak idején saját személyükben igazolták és ezen az alapon nyertek iparigazolványt, vagy ipari engedélyt. Mindezek az iparosok iparukat annak idején nyert iparigazolványuk, illetőleg iparengedélyük alapján zavartalanul folytathatják, de iparuk gyakorlásánál a törvényben, valamint az ennek alapján kibocsátott rendeletekben és szabályrendeletekben iparukra nézve megállapított rendelkezéseket megtartani kötelesek. A törvény 30. §-ának második bekezdése a szakasz első bekezdésében felsorolt iparosokat üzlethelyiségük áthelyezése esetében szintén felmenti a törvényben megállapított szakképzettség igazolásának kötelezettsége alól. Ennek a rendelkezésnek azokban az esetekben van jelentősége, amelyekben a törvény 49., illetőleg 50. §-a szerint az üzlethelyiség áthelyezéséhez új iparigazolvány, illetőleg iparengedély szükséges. Amennyiben az említett iparosok valamelyike iparának gyakorlását abbanhagyta és azt utóbb, a törvény hatálybalépése után gyakorolni kívánja, a törvény az illető iparra nézve előírt szakképzettség igazolásától csak abban az esetben tekint el, ha az illető igazolja, hogy legalább két éven át gyakorolta iparát s hogy az iparűzés szünetelésének időtartama a törvény életbelépéséig a tíz évet meg nem haladta. Ha az illető ezeknek a követelményeknek megfelel, avégből, hogy új iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nyerhessen, a szakképzettség igazolása helyett régi iparigazolványát, illetőleg iparengedélyét kell bemutatnia és az önálló iparűzésnek csupán egyéb feltételeit kell igazolnia. Azokkal szemben, akik az ipar gyakorlását a háború tartama alatt teljesített katonai szolgálat miatt hagyták abba, vagy az 1884. évi ipartörvényben megállapított szakképzettségnek saját személyükben igazolása alapján nyertek iparigazolványt vagy iparengedélyt, a törvény még tovább megy, amennyiben ezektől annak igazolását, hogy a kérdéses ipart az iparűzés abbahagyása előtt legalább két éven át gyakorolták , hogy az iparűzés szünetelésének időtartama a törvény életbelépéséig a tíz évet meg nem haladta, nem kívánja. A törvény 30. §-ának utolsó bekezdése szerint azok, akik olyan ipart űznek, amely a törvény életbelépése előtt engedélyhez, illetőleg engedélyhez és képesítéshez kötve nem volt és amelynek gyakorlását a törvény engedélyhez, illetőleg engedélyhez és képesítéshez kötötte, iparukat a törvény életbelépése után is iparigazolványuk alapján folytathatják. Ha az első bekezdésben említett egyének üzlethelyiségüket áthelyezik, azokban az esetekben, amelyekben az üzlethelyiséget a törvény 50. §-a szerint csak új engedély alapján lehet áthelyezni, az új üzlethelyiségre iparengedélyt kell váltaniuk és iparukat az új üzlethelyiségben csak az iparengedély kézhezvétele után folytathatják. Ellenben azokban az esetekben, amelyekben az üzlethelyiség áthelyezéséhez a törvény 50. §-a szerint új iparengedély nem szükséges, az üzlethelyiség áthelyezése esetében is iparigazolványuk alapján folytathatják iparukat. Amennyiben az első bekezdésben említett egyének iparuk gyakorlását abbahagyták, annak újból gyakorlását csak iparengedély alapján kezdhetik meg. Azoknál az iparoknál, amelyeket a törvény engedélyhez és képesítéshez kötött, a szakképzettség igazolása tekintetében a jelen rendelet 82. §-ának rendelkezései irányadók. Egyébként az iparengedélynek elnyerése céljából ily esetekben az előírt összes feltételeket, ezek között a megbízhatóságot is igazolni kell. Képesítéshez kötött iparoknak üzletvezető alkalmazásával gyakorlása. A törvény 31. §-a mindazoknak, akik a törvény értelmében képesítéshez kötött ipart űzhetnek ( a törvény 29. és 30. §-ait, megengedi, hogy iparukat képesített üzletvezető alkalmazásával is gyakorolhassák. A törvénynek ez a rendelkezése a közkereseti és betéti társaságokra is vonatkozik, feltéve, hogy a jelen rendelet 9. §-ának 3-ik bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelnek. (Folytatjuk.) H I R & K — Szilveszter-est az Ipartestületben. A téli szezon legjobban sikerült mulatságának könyvelhetjük el az Ipartestület szilveszteri műsoros estélyét, melyet az Ipartestületi Dalkar nyitott meg Kiszely János karnagy vezényletével. Az a szép összhang, amivel dalkarunk bír, méltán megérdemli a dicséretet. A Dalkar éneke után Halász Károly kitűnő szavalata, majd ifj. Krébecz Gyula, a zeneakad, halig, éneke következett. Ifj. Krébecz még kezdő ugyan, de precízen előadott énekszámai után szép jövőt jósolunk neki. Ezután egy kedves párosjelenet következett, melyben Nagy Belluska és Vézner Ferenc jeleskedtek, jóízűen megkacagtatva a hallgatóságot. Vézner teljesen kiforrott erőnek bizonyult a színpadon. Most újból a Dalárda éneke, majd dr. Piskóty István jól sikerült és nagy tetszéssel fogadott előadása következett. Előadásához szavalatukkal közreműködtek Kemény Sándorné és Kecskeméti Ferenc a tőlük megszokott tehetséggel. Pavetits Manó, Somogyi Andor, Mayer József és Dobó Zoltán vonósnégyese olyan művészi eseménye volt a műsornak, hogy szinte érezni lehetett azt a nagy figyelmet, amelyet a hallgatóságból kiváltottak. Hoszszas tapsviharral köszönte meg a közönség a ritka műélvezetet. Most a figyelmes rendezőség műsoron kívüli számmal kedveskedett, amennyiben beállította a műsorba Szabados József róm. kath. kántor énekét, kinek magyar dalait megujráztatták. Simon János humoros előadása után a Dalárda éneke zárta be a szépen sikerült műsort. — Elmondhatjuk, hogy szép volt, de kár, hogy az est az Ipartestület lerongyolt és újításra váró könyvtára javára nem sokat jövedelmezett, lévén a mulatság vigalmi és forgalmi adóval alaposan megterhelve s a tetejébe még jótékonycélra is fordítottak a jövedelemből. A Református Nőegylet folyó hó 19-én, csütörtökön délután fél 5 órakor tartja szokásos evangelizáló összejövetelét a ref. iskola nagytermében, mely összejövetelre mindenkit szeretettel hiv meg. — Műsoros teaestély. Az Ifjúsági Kör f. hó 12-én, szombaton este 8 órakor a Központi szálloda emeleti nagytermében tagjai és azok hozzátartozói részére műsoros teaestélyt rendez. Meghívók kibocsátás alatt vannak. — Közgyűlés. Az Ifjúsági Kör ma, vasárnap d. u. 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartja évi rendes közgyűlését- A tisztújítás fontosságára való tekintettel kívánatos a tagok minél nagyobb számban való megjelenése. — Ingyenes előadás az Ipartestületben. Csütörtökön este 8 órakor az Ipartestületben ingyenes ismeretterjesztő előadás lesz, melyre az érdeklődők ezúton is meghivatnak. — Adomány. A Ref. Nőegylet a kis árvák szilveszteri ebédjéhez küldött 5 kg. marhahúst, 12 kg. kenyeret, 5 kalácsot, zsírt és burgonyát, Csurgai Mariska (Bpest) 40 darab perecet, Kosztics Péter sertéskereskedő 35.000 K-át. A jószivü adakozók fogadják az árvák hálás köszönetét. — Selyemtenyésztési főfelügyelőség Czegléden. A földmivelésügyi minisztérium a szolnoki selyemtenyésztési felügyelőséget Czeglédre helyezte át. A hivatalos helyiség Petőfi utca 12 szám alatt van. A hivatal vezetője Bádonyi Kálmán főfelügyelő. — Karácsonyi segélyek. A városi nyomerenyhitési bizottság karácsonyra 362 insé Iyes családnak adott szén- vagy fasegélyt (néhány esetben mind a kettőt) s azonkívül a róm. kath., ref. és evang. ruhasegélyezési mozgalmat 1 millió 200 ezer koronával támogatta. A Czeglédi Földmunkások Egyesülete f. hó 6-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Széchenyi Olvasó Egylet nagytermében választmányi ülést tart, melyre a tajgok ezúttal is meghivatnak. A gyűlésen részt fog venni a „Falu“ Országos Földmives Szövetség kiküldöttje is, aki az egyesületnek a fiókszövetséggé való átszervezése céljából fontos megbeszélést fog tartani.