Ceglédi Hirmondó, 1924 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-06 / 1. szám

2. oldal CZEGLÉDI HÍRMONDÓ 1-fő szám. Az ipartörvény ismertetése Az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922. évi XII. törvénycikk és ennek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek összefoglaló magyarázata (Kilencedik közlemény) A szakképzettségnek az iparos személyében igazolása. A törvény 23. §-ának első bekezdése azt az általános elvet juttatja kifejezésre, hogy képesítéshez kötött ipar gyakorlására ipar­igazolványt, illetőleg iparengedélyt csak az nyerhet, aki az előírt szakképzettséget saját személyében igazolja.­­ A szakképzettség hiányának képesített üzletvezető alkalmazá­sával pótlását tehát a törvény nem engedi meg. Ez alól a korlátozás alól, amely termé­szetesen csupán azokkal szemben érvénye­síthető, akik a törvény életbelépése után kérnek valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparigazolvány iparengedélyt, kivételt csak azokban az esetekben állapít meg a törvény, amelyekben a korlátozást lehetetlen érvényesíteni. Így a képesített iparosok által alapított ipari termelőszövetkezeteknek és az államnak, amelyek a törvény 4. §-ának első bekezdése szerint bármely képesítéshez kötött ipart, a községeknek, amelyek a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyásának elnyerése esetében szintén bármely képesítéshez kötött ipart űzhetnek, továbbá a fogyasztási szövet­kezeteknek, amelyek a vendéglői ipart űz­hetik, meg kell engedni, hogy iparukat üzlet­vezető alkalmazásával gyakorolhassák, mert az előírt szakképzettséget csak az üzletvezető személyében igazolhatják. A közkereseti társaságnál és betéti társa­ságnál a törvény 4. §-a csak azt kívánja meg, hogy a társaságnak az üzlet vezetésére jogosított valamely tagja igazolja saját sze­mélyében az előírt szakképzettséget. A szerzett jogok védelme. A törvény a szerzett jogokat nem érinti. Ezeknek megóvására a törvény 30. §-a meg­felelő rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek az a lényegük, hogy mindazok, akik vala­mely ipar gyakorlására a törvény hatályba­lépése előtt iparigazolványt vagy iparengedélyt szereztek, iparukat ennek alapján a törvény hatálybalépése után is igazolniuk kellene. A törvény 30. §-a fel is sorolja az iparosok­nak az említett szempontokból figyelembe jövő négy csoportját. Az első csoportot azok alkotják, akik a törvénnyel képesítéshez kötött olyan ipart űznek, amely a törvény életbelépése előtt nem volt képesítéshez kötve; a második csoportba azok tartoznak, akik olyan ipart űznek, amely iparuk gyakorlásának megkez­dése után lett akár még a régi ipartörvény hatályának idejében, akár az új ipartörvény életbelépése után képesítéshez kötve. Az ebbe a két csoportba tartozók annak idején iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt képe­sítés igazolása nélkül nyertek. A harmadik csoportba azok vannak összefoglalva, akik az 1884. évi ipartörvény 7. vagy 47. §-a alapján, vagyis azon az alapon nyertek valamely annak idején is képesítéshez kötött ipar gyakorlására iparigazolványt, hogy egy más képesítéshez kötött iparra nézve igazolták képzettségüket. Végül a negyedik csoportot azok alkotják, akik az 1884. évi ipartörvény­ben megállapított szakképzettséget annak idején saját személyükben igazolták és ezen­­ az alapon nyertek iparigazolványt, vagy ipar­­i engedélyt.­­ Mindezek az iparosok iparukat annak ide­jén nyert iparigazolványuk, illetőleg iparen­gedélyük alapján zavartalanul folytathatják, de iparuk gyakorlásánál a törvényben, vala­mint az ennek alapján kibocsátott rendele­tekben és szabályrendeletekben iparukra nézve megállapított rendelkezéseket megtar­tani kötelesek. A törvény 30. §-ának második bekezdése a szakasz első bekezdésében felsorolt iparo­sokat üzlethelyiségük áthelyezése esetében szintén felmenti a törvényben megállapított szakképzettség igazolásának kötelezettsége alól. Ennek a rendelkezésnek azokban az esetekben van jelentősége, amelyekben a törvény 49., illetőleg 50. §-a szerint az üzlet­­helyiség áthelyezéséhez új iparigazolvány, illetőleg iparengedély szükséges. Amennyiben az említett iparosok valame­lyike iparának gyakorlását abbanhagyta és azt utóbb, a törvény hatálybalépése után gyakorolni kívánja, a törvény az illető iparra nézve előírt szakképzettség igazolásától csak abban az esetben tekint el, ha az illető iga­zolja, hogy legalább két éven át gyakorolta iparát s hogy az iparűzés szünetelésének időtartama a törvény életbelépéséig a tíz évet meg nem haladta. Ha az illető ezeknek a követelményeknek megfelel, avégből, hogy új iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nyerhessen, a szakképzettség igazolása he­lyett régi iparigazolványát, illetőleg iparen­gedélyét kell bemutatnia és az önálló ipar­űzésnek csupán egyéb feltételeit kell igazolnia. Azokkal szemben, akik az ipar gyakorlását a háború tartama alatt teljesített katonai szolgálat miatt hagyták abba, vagy az 1884. évi ipartörvényben megállapított szakképzett­ségnek saját személyükben igazolása alapján nyertek iparigazolványt vagy iparengedélyt, a törvény még tovább megy, amennyiben ezektől annak igazolását, hogy a kérdéses ipart az iparűzés abbahagyása előtt legalább két éven át gyakorolták , hogy az iparűzés szünetelésének időtartama a törvény életbe­lépéséig a tíz évet meg nem haladta, nem kívánja. A törvény 30. §-ának utolsó bekezdése szerint azok, akik olyan ipart űznek, amely a törvény életbelépése előtt engedélyhez, illetőleg engedélyhez és képesítéshez kötve nem volt és amelynek gyakorlását a törvény engedélyhez, illetőleg engedélyhez és képe­sítéshez kötötte, iparukat a törvény életbe­lépése után is iparigazolványuk alapján foly­tathatják. Ha az első bekezdésben említett egyének üzlethelyiségüket áthelyezik, azokban az esetekben, amelyekben az üzlethelyiséget a törvény 50. §-a szerint csak új engedély alapján lehet áthelyezni, az új üzlethelyiségre iparengedélyt kell váltaniuk és iparukat az új üzlethelyiségben csak az iparengedély kéz­hezvétele után folytathatják. Ellenben azok­ban az esetekben, amelyekben az üzlethe­lyiség áthelyezéséhez a törvény 50. §-a szerint új iparengedély nem szük­séges, az üzlethelyiség áthelyezése esetében is iparigazolványuk alapján folytathatják iparukat. Amennyiben az első bekezdésben említett egyének iparuk gyakorlását abbahagyták, annak újból gyakorlását csak iparengedély alapján kezdhetik meg. Azoknál az iparoknál, amelyeket a törvény engedélyhez és képe­sítéshez kötött, a szakképzettség igazolása tekintetében a jelen rendelet 82. §-ának ren­delkezései irányadók. Egyébként az iparen­gedélynek elnyerése céljából ily esetekben az előírt összes feltételeket, ezek között a megbízhatóságot is igazolni kell. Képesítéshez kötött iparoknak üzletvezető alkalmazásával gyakorlása. A törvény 31. §-a mindazoknak, akik a törvény értelmében képesítéshez kötött ipart űzhetnek (­ a törvény 29. és 30. §-ait­, meg­engedi, hogy iparukat képesített üzletvezető alkalmazásával is gyakorolhassák. A törvény­nek ez a rendelkezése a közkereseti és betéti társaságokra is vonatkozik, feltéve, hogy a jelen rendelet 9. §-ának 3-ik bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelnek. (Folytatjuk.) H I R & K — Szilveszter-est az Ipartestületben. A téli szezon legjobban sikerült mulatságá­nak könyvelhetjük el az Ipartestület szilvesz­teri műsoros estélyét, melyet az Ipartestületi Dalkar nyitott meg Kiszely János karnagy vezényletével. Az a szép összhang, amivel dalkarunk bír, méltán megérdemli a dicséretet. A Dalkar éneke után Halász Károly kitűnő sza­valata, majd ifj. Krébecz Gyula, a zeneakad, halig, éneke következett. Ifj. Krébecz még kezdő ugyan, de precízen előadott énekszámai után szép jövőt jósolunk neki. Ezután egy kedves párosjelenet következett, melyben Nagy Bel­­luska és Vézner Ferenc jeleskedtek, jóízűen megkacagtatva a hallgatóságot. Vézner tel­jesen kiforrott erőnek bizonyult a színpadon. Most újból a Dalárda éneke, majd dr. Piskóty István jól sikerült és nagy tetszéssel fogadott előadása következett. Előadásához szavala­tukkal közreműködtek Kemény Sándorné és Kecskeméti Ferenc a tőlük megszokott tehet­séggel. Pavetits Manó, Somogyi Andor, Mayer József és Dobó Zoltán vonósnégyese olyan művészi eseménye volt a műsornak, hogy szinte érezni lehetett azt a nagy figyelmet, amelyet a hallgatóságból kiváltottak. Hosz­­szas tapsviharral köszönte meg a közönség a ritka műélvezetet. Most a figyelmes rende­zőség műsoron kívüli számmal kedveskedett, amennyiben beállította a műsorba Szabados József róm. kath. kántor énekét, kinek ma­­­­gyar dalait megujráztatták. Simon János hu­moros előadása után a Dalárda éneke zárta be a szépen sikerült műsort. — Elmondhat­juk, hogy szép volt, de kár, hogy az est az Ipartestület lerongyolt és újításra váró könyv­tára javára nem sokat jövedelmezett, lévén a mulatság vigalmi és forgalmi adóval ala­posan megterhelve s a tetejébe még jótékony­célra is fordítottak a jövedelemből.­­ A Református Nőegylet folyó hó 19-én, csütörtökön délután fél 5 órakor tartja szokásos evangelizáló összejövetelét a ref. iskola nagytermében, mely összejövetelre mindenkit szeretettel hiv meg. — Műsoros teaestély. Az Ifjúsági Kör f. hó 12-én, szombaton este 8 órakor a Köz­ponti szálloda emeleti nagytermében tagjai és azok hozzátartozói részére műsoros tea­estélyt rendez. Meghívók kibocsátás alatt vannak. — Közgyűlés. Az Ifjúsági Kör ma, va­sárnap d. u. 3 órakor a városháza közgyű­lési termében tartja évi rendes közgyűlését- A tisztújítás fontosságára való tekintettel kí­vánatos a tagok minél nagyobb számban való megjelenése. — Ingyenes előadás az Ipartestület­ben. Csütörtökön este 8 órakor az Ipartes­tületben ingyenes ismeretterjesztő előadás lesz, melyre az érdeklődők ezúton is meg­hivatnak. — Adomány. A Ref. Nőegylet a kis árvák szilveszteri ebédjéhez küldött 5 kg. marhahúst, 12 kg. kenyeret, 5 kalácsot, zsírt és burgonyát, Csurgai Mariska (Bpest) 40 darab perecet,­­ Kosztics Péter sertéskereskedő 35.000 K-át. A jószivü adakozók fogadják az árvák hálás köszönetét. — Selyemtenyésztési főfelügyelőség Czegléden. A földmivelésügyi minisztérium a szolnoki selyemtenyésztési felügyelőséget Czeglédre helyezte át. A hivatalos helyiség Petőfi­ utca 12 szám alatt van. A hivatal vezetője Bádonyi Kálmán főfelügyelő. — Karácsonyi segélyek. A városi nyo­­­­merenyhitési bizottság karácsonyra 362 insé­ I­yes családnak adott szén- vagy fasegélyt­­ (néhány esetben mind a kettőt) s azonkívül­­ a róm. kath., ref. és evang. ruhasegélyezési mozgalmat 1 millió 200 ezer koronával tá­mogatta.­­ A Czeglédi Földmunkások Egye­sülete f. hó 6-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Széchenyi Olvasó Egylet nagyter­mében választmányi ülést tart, melyre a ta­j­gok ezúttal is meghivatnak. A gyűlésen részt­­ fog venni a „Falu“ Országos Földmives Szö­­­­vetség kiküldöttje is, aki az egyesületnek a fiókszövetséggé való átszervezése céljából fontos megbeszélést fog tartani.

Next