Ceglédi Hirmondó, 1930 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-05 / 1. szám

2. oldal, 1930. A keleten fölmerülő nap vérvörös tányérja s egy uj esztendő virradásának első sugarait­­ veti reánk. Vegyes érzelmekkel köszöntjük az uj esz-­­ tendőt. Úgy érezzük magunkat, mintha egy nehéz múlt fojtogató öleléséből szabadulnánk, mikor szilveszter éjszakájának utolsó percei is elsuhannak felettünk. Változás, enyhülés után epedünk. A látó­határ kietlen, kopár, sehol egy biztató jel, mely bátorságra, bizakodásra buzdítana ben­nünket, mégis jólesik új reményeket táplálni, jobbat várni a jövőtől. Soha nem éreztük igazságát inkább báró Eötvös szavainak, mint a mai aggodalmakkal teljes időben, hogy emberek évekre, napokra, órákra osztjátok életeteket, mert az egésznek terhet nem bírván, szét kell osztanotok, hogy azt elviselni képe­sek lehessetek. És valóban lelki életünk törvényszerűsége hozza magával, hogy idők múlásával életünk terhei, gondjai egy részét is átadni hisszük a múlandóságnak. Újév napján mindnyájunkat megkönnyeb­bülés fog el, újabb bizakodás tolakodik elő lelkünk rejtekeiből és e bizakodás kiapad­hatatlan kutforrása : a remény. Földünk évről-évre leírja a maga napkörüli pályáját, de nem ugyanazon síkban, mert a helyre, mit egyszer elhagyott, soha többé vissza nem tér. Ilyen a mi sorsunk is. Nyo­morúságunk, szenvedéseink, amik egyszer elmúltak, soha többé vissza nem jöhetnek. Ez is megkönnyebbülést hoz nekünk. Elvitte magával, eltemette sötét mélységeibe a min­dent nivelláló, mindent kiegyenlíteni törekvő idő ! Az elmúlt idők örökre enyésznek el a vég­telenségben. Újabb idők jönnek újabb ese­ményekkel, újabb történésekkel, újabb ható és ellenható erőkkel, hozván újabb változá­sokat. És éppen ezekben a változásokban leli eredőjét, itt szunnyad csirája, itt születnek meg az újabb remények. Új gondolatok, új eszmék, új erők szület­nek, letiport erők támadnak föl, a kifáradtak, a kimerültek, az elesettek lábrakelnek, a csüggedők, a félénkek bátrakká, vakmerőkké lesznek, a hitetlenek, a kétségbeesettek hí­vőkké, bizakodókká válnak, a gyengék erő­sekké, az ingadozók jellemszilárdakká, a kishitűek nagy elhatározásokra lesznek ké­pesekké. A változásoknak ezek a lehetőségei ott szunnyadnak az idők méhében, ott rejtőz­ködnek a most beköszöntött 1930. évben is. Idők hatalmas szelleme, mely kebledben rejtegeted ma is az eljövendő változások nagy titkait: hassad át bizakodó reménységgel csüggedő nemzetünket ! Hívjuk segítségül elköltözött nagyjaink szellemeit, hogy erősítsenek meg bennünket küzdelmeinkben. Széchenyi István, aki egy elalélt, mélyen sülyedt nemzetet életre ébresztettél; Kossuth Apánk! aki lelked hevével, ellenállhatatlan ékesszólásoddal lángra tudtad gyújtani a nemzet lelkében szunnyadó szunnyadó szik­ráját a hazaszeretetnek : legyetek ma is se­gítségére e letiport nemzetnek, amely veze­tőinek gyarlósága miatt jutott mai alávetett­ségére ! Elzarándokolok a cenki sírhoz, zörgetek a sírbolt vasajtaján, bebocsátást kérek a „leg­nagyobb magyar“ szent hamvaihoz. Úgy érzem, hogy a szent csontok, ha azokat keblemhez szoríthatom, delejes árammal hatják át idegeimet, amely összeköt engem, összeköt bennünket a nagy halott csillagokon túli szellemével! Azzal a szellemmel, melynek minden gondolata, minden érzése e nemzet nagyságát és felemelkedését kívánta és mun­kálta. Széchenyi szelleme, aki amig élté! jósoltál, jósolj most is nekünk, akik ismét élet-halál között lebegünk ! Te mondád egykor, sokan azt vallják : Magyarország volt, én szeretem hinni — lesz ! És sok minden megváltozott, mert Te mondád, Te akarod ! És amit Szé­chenyi akart, az úgy lett ! Segíts bennünket Széchenyi nagy lelke ! Erősítsd bennünk a bizalmat jövőnk iránt erősítsd a hitet, hogy el ne csüggedjünk kétségbe ne essünk, ostorozd hibáinkat, bű­neinket, hogy megismervén azokat, levetkőz­hessük. Ostorcsapásaidért áldani fogjuk keze­det, mert azok javulásunkat akarják szolgálni a mi előmenetelünk útjait egyengetik. És tudjuk, hogy ami Tőled jó, az csak javulá­sunkra van ! Széchenyi Szelleme 1 Jósolj nekünk ma is, ezekben a sorsdöntő, nehéz időkben 1 Amit Te jósolsz, azt akarod is. És amit Te akarsz, az úgy is lesz ! Mindnyájunk imádsága, hogy úgy legyen ! Ez a mi fohászunk az 1930. esztendőre. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 1. szám. Városi közgyűlés A város új képviselőtestülete dec. 30-án, hétfőn délelőtt tartotta második érdemleges ülését, a városatyák közepes érdeklődése mellett. Dr Sárkány Gyula polgármester kevéssel 9 óra után nyitotta meg a közgyűlést. 1. Kolofont József főjegyző előterjesztette a kincstártól bérelt belmajori gazdaság házi kezelésére vonatkozó tanácsi előterjesztést külön alap rendszeresítése iránt. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és a gazdasági első befektetésekre (eszközök, jó­szágállomány beszerzésére) 30.000 pengőt engedélyezett és ezt az összeget ideiglenes kölcsönként a Városi Tak­-pénztárból veszi föl. 2. Merkur bankkal fönállott kapcsolatból két pere keletkezett a városnak. Egyik peré­ben 14.000 pengő kártérítést követelt a váro­­son, de ezt a pert a bank elvesztette. És a bíróságok két fórumon egybehangzó ítélettel a keresetet elutasították. A második kerese­tében a várost marasztalta a bíróság 3100 pengőben azért, hogy a banknak ittmaradt tűzifáját és körülbelül tíz hektó pálinkáját a szeszfőző szövetkezet eladta. Megállapítandó lesz, hogy az ebből befolyt vételárat be­fizette-e a szövetkezet a város pénztárába vagy sem. Ehhez képest az fogja fizetni a bíróilag megítélt összeget, akinek a pénz birtokában maradt. Addig azonban a város pénztára előlegezi a kérdéses összeget. 3. Az 1929. évre vonatkozó pótköltségve­tést 11.884 pengőben a közgyűlés elfogadta, amely összeg a befolyt bevételi többletben találja fedezetét.­­ 4. A városi új közkórház építésére a város hozzájárulását képező 100.000 pengő folyó­sítása ügyében akként határozott a közgyűlés,­­ hogy ennek részbeni fedezésére 25 000 pen­gőt a kórházalapban kezelt összegből folyó­sít, egy további, körülbelül 30.000 pengőt ki­tevő összeg fedezésére pedig a városi kis­lakások még ötévi hátralevő törlesztési rész-­­­leteit köti le a város, úgyhogy ezt az össze­­­­get a népjóléti minisztériumtól kéri ideiglenes­­ kölcsönként. 5. A budai úti csendőrlaktanya építésére 9200 pengő pótköltséget a kőútalapból enge­délyezte a közgyűlés, Baky László nyug. csendőrszázadost pedig azon kérelmével, hogy a neki felmondott kisgyakorlótéri bér­letnél félévi haszonbért elengedjen a város — elutasította. 6. A városi tűzifa beszerzésénél egy kis formahiba történt, amennyiben a tűzifa fele­­része hazai termelésből lett volna fedezendő és csak a másik felerésze lehetett volna kül­földi beszerzés. A tűzifa leszállítása után a gazdatanácsnok a fuvarlevelek bekövetelése után vette észre, hogy az egész tűzifa szál­lítmány külföldről érkezett. De akkor már a tűzifa át volt véve és föl is volt vágva, a szállítónak az árut visszaadni már nem lehe­tett Miután itt jóhiszemű elnézés történt, a közgyűlés az eset fölött ezúttal eltekint, azonban jövőre vonatkozólag a közszállítási szabályrendeletnek legszigorúbb betartását követeli. 7. Kenéz István telkéből 160­5-ös területet vesz meg a város a Hattyú­, illetőleg Etelka­­utcák rendezése céljaira. A közgyűlés a szer­ződést elfogadta. 8. Turák Jánosné ház és beltelkére telek­­könyvileg a város javára biztosított szolgalmi jog — ami ma már hatálytalanná vált — törléséhez a közgyűlés hozzájárult. 9. A postaigazgatósággal a kölcsönösen biztosított vízhasználati díj megállapítására vonatkozólag kötött egyezményt a közgyűlés elfogadta. 10. Tornyai Teréz tanítónővel már meg­kötött földbérleti szerződést a közgyűlés el­fogadta , Károlyi Istvánt illetőség szerzése iránti kérelmével elutasította, Leberl Mária Pia zárdafőnöknő illetőségét pedig a köz­gyűlés megállapította. Ezután a polgármester a közgyűlést be­rekesztette. A közúti közlekedés szabályozása közli: dr Hulin Béla rendőrfőtanácsos. II. A vezető járművét lassítani, a szükséghez képest megállítani, veszély esetén a motor működését is megszüntetni köteles, ha a vele találkozó állatok nyugtalankodnak. A kocsis viszont köteles karfeltartással figyelmeztetni a vezetőt az állatok ijedős természetére. Gépjárművet őrizet nélkül csak az úttest szélén lehet elhelyezni, ha az forgalmi aka­dályt nem okoz, ha a motor nem működik és ha azt járatlan egyén el nem indíthatja. Füstöt, robbanógázt az úttestre huzamosabb időn át kibocsátani tilos. Lakott területeken csak hangtompítóval lehet haladni. Autóbuszokban csak az engedélyezett számú utast lehet szállítani. Ittas, szeszes, undort keltő egyén ott nem utazhat. A lép­csőn állni, az ablakon kihajolni tilos. Az autóbuszban mindenki köteles rendesen viselkedni, ott bármiféle állatot szállítani tilos. Az autóbusz belsejét sötét időben jól ki kell világítani. 3. Kerékpárközlekedés. Minden kerékpáron lenni kell : 1. kormány­készüléknek, 2. fékberendezésnek, 3. jól hangzó, éleshangú csengőnek, 4. szürkülettől napkeltéig elől színtelen üvegű lámpának, hátul piros prizmának. A kerékpár jelzőtáb­lára vonatkozó rendelkezést már közöltem a közelmúltban. Városok forgalmasabb utain 16 évnél fiatalabb egyén nem kerékpározhat. Minden kerékpárosnak bármiféle fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie. Kerékpáros

Next