Ceglédi Hirmondó, 1931 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-04 / 1. szám
2. oldal, akadályozni a bajok elharapózását, de amikor a hullámok egyre jobban terjedtek s az államok egymásután víz alá merültek, be kellett látniok azt, hogy a védelmi vonalat egyre jobban ki kell tolni. Így állt elő az a helyzet, hogy egész Európát elöntötte a gazdasági krízis s egyöntetűvé vált az a felfogás, hogy most már nem is egyes államokon, hanem egész Európán kellene segíteni. Hogy még ezzel sem jutottunk nyugvópontra , hogy az erjedésszerű jelenségek határai még jobban kiszélesednek, azt a fel-felbukkanó világjelenségekből megállapíthatjuk. Speciálisan magyar vonatkozásban, nem érdektelen figyelni az úgynevezett utódállamok helyzetét s egyben a magyar gazdasági viszonyokkal szemben való viselkedését. A négy utódállam közül kétségtelenül Románia van a legnagyobb bajban, mert míg belső villongás gyengíti az állam belső erejét, addig az európai államok nem bíznak Románia gazdasági berendezésének stabilitásában s éppen ezért magukat távoltartani igyekeztek a romániai gazdasági élettől. Jugoszlávia a diktatúrában éli ki önmagát s ugy látszik, hogy gazdasági erejét nem is a termelés fokozására, hanem állami biztonságának körülbás-tyázására fordítja. Csehország csak a napokban kuszálta össze azokat a szálakat, melyek szerződéses alapon Magyarországhoz fűzték s az a szétválás, amely a két ország között a kereskedelmi szerződés felbontásával létrejött, csak még jobban fokozza azt a nyugtalanságot, amely Európa gazdasági életében észlelhető. Az európai államok sehogyan sem lehetnek hálásak Csehországnak azért, hogy a világkrízist ő maga, belátástalan akadékoskodásával fokozta. A lelkek diszharmóniáját sehogy sem helyes külön gazdasági differenciák felkeltésével fokozni, mert a túl fűtött európai közvélemény már nem bír el több megterhelést. Az általános európai helyzet megítélésénél nem lehet közömbös az, hogy az orosz , szovjet, a különböző dömpingok mellett nem gondol-e valami olyan lépésre, amely még súlyosabbá teszi az általános helyzetet. Franciaország, Lengyelország és Románia a legélénkebben foglalkozik a szovjet titkos machinációival . Bukarest valóságos centruma azoknak a katonai megbeszéléseknek, amelyeken a lengyel, román és francia megbízottakon kívül orosz emigránsok is résztvesznek. Megállapítható, hogy sem a román, sem a cseh, sem a jugoszláv külügyi expozé nem volt mentes attól az Európaszerte uralkodó láztól, mely Franciaországtól kezdve minden kis- és nagyantant állam vezető férfiait kínozza. Moszkva urai pedig egyelőre hallgatnak és csupán sajtóügynökségeik híreiből tudjuk meg az ellentábor marsalljainak és tábornokainak tanácskozásait, melyek a jövendő háború előkészületeinek anyagát rejtik magukban. Magyarország nagy küzdelmet folytat gazdasági erőinek helyes kiegyensúlyozása érdekében. Most láthatja Európa, hogy mit jelenthetett volna a világnak e zűrzavaros időkben a régi Nagymagyarország, amely nemcsak ezeréves kultúrájával, hanem gazdasági berendezkedésével is egyik mentsvára, biztató ígéretföldje lehetett volna a világnak ! ? tartom a Matricula Scholaeban említett Mindszentivel és ilymódon ceglédi papságát 1620 utánra teszem. 7. Szkárosi vagy Eszkárosi János (1625 körül). Róla annyit tudunk, amennyit a Matricula Scholae fentebbi soraiban írva találunk. Valószínűleg a gömörmegyei Szkáros vagy népiesen Eszkáros községből származott. Szkárosi nevű ref. lelkészeket egész a legújabb időkig mutat fel egyháztörténelmünk. A debreceni kollégium növendékei között is több Szkárosita, sőt Eszkárosita is akadnak, igy pl. 1589-ben Szkárosi Benedekre, 1624-ben Eszkárosi Istvánra, de ott Szkárosi Jánost ezidőtájt hiába keressük. A hagyomány sem tartott fenn róla nevén és szép szakállán kívül egyebet. 8. Kálnai H. János (1626—1631). Az egyház legrégebbi anyakönyve év nélkül, a Liber Matricularis 1626 ról említi, mint ceglédi prédikátort. Az egyházkerületi levéltár adatai szerint, mint ceglédi pap megjelent 1626-ban a Ráckeviben, 1628 ban ugyanott, 1629-ben a Patajon, 1630 ban újra Ráckeviben tartott Zsinaton. Innen 1631 elején Dömsödre vitték lelkésznek s mint ilyen volt jelen 1631 márc. 27-én a Vecsén és 1632 jun. 3-án a Dömsödön tartott Zsinaton. Tovább nincs róla említés téve. A pápai kollégium anyakönyve egy Kálnai Jánosról, mint az iskola rektoráról emlékezik, aki ott az 1635— 1652. években működött. 9. Sempsei R. György (1631 —1652). Az egyház legrégibb anyakönyve év nélkül, a Liber Matricularis az 1631. évről említi, mint ceglédi lelkészt, Földváry L. Adalékjai szerint 1626-ban dunavecsei prédikátor volt s mint ilyen vett részt 1626. és 28-ban a ráckevi, 1629-ben a patáji, 1630-ban a ráckevi zsinaton, 1631. március 27-én a dunavecsei zsinaton már ceglédi lelkipásztorként emlittetik, 1652. március 13-án pedig már a kecskeméti zsinaton pesti lelkészként. Cegléden tehát 1652-ig működött. A reformáció korában megalakult pesti helv. hitv. egyháznak ötödik prédikátorául (Béllyei Tamás, Csanádi János, Újvári Mihály, Endrédi András, Sempsei) van a történelemben följegyezve. Utána még Bogdányi György következett, akinek idejében 1686-ban foglalták vissza a töröktől Buda várát. Ugyanakkor a Habsburg-uralom a pesti ref. egyházat is megsemmisítette s csak 1796 ban kelt az uj életre. 10. Muraszombati B. Márk (1652—?): Az egyház legrégibb anyakönyvei év nélkül. Szombati Murai Márkus, a Liber Matricularis az 1632-ik évről Marcus Murai Szombati néven említi, mint ceglédi prédikátort. Földváry Adalékjaiban Murai Szombathi Borsodius Márk néven fordul elő, de helyesen Muraszombatinak nevezhetjük. Előzőleg pátyai lelkész volt s mint ilyen vett részt 1628-ban és 30-ban a ráckevi, 1631-ben a vecsei, 1632 ben már, mint esperes (senior) a dömsödi zsinaton; 1652 ben a kecskeméti zsinaton már ceglédi papként említtetik. Hogy Cegléden esperes-lelkészi minőségben meddig működött, nem tudjuk. 11. Bolyi János (?). Mint ceglédi lelkészt Muraszombati után év nélkül említi mind az egyház legrégibb anyakönyve, mind a Liber Matricularis, mely szerint 1652-ben izsáki lelkész, tehát onnan jöhetett Ceglédre, de, hogy mikor és meddig szolgált itt, nem tudjuk. Nevét nem Bolinak, mint eddig írták, hanem Bolynak irom, mert bizonyosnak tartom, hogy bolyi (Magyarboly) származású. 12. Séllyei János (?). Mind az egyházi anyakönyv, mind a Liber Matricularis Bolyi után említi ceglédi prédikátorként. Földváry 1652-ben, mint soókuti (vagy sukorói ?) lelkészről emlékezik a budai senioratusban CEGLÉDI HÍRMONDÓ 52 szám. HÍREK — Lapunk olvasóinak és barátainak boldog újévet kivánunk! — Rothermere Lord újévi üdvözlete. Lord Rothermere nem szűnik meg egy pillanatra sem törődni a magyar nemzet sorsával és országunk jövőjével. Szeretete, rokonérzése nemzetünk iránt, szünet nélküli tevékenysége a magyar ügy érdekében példátlanul áll a nemzetek történelmében. Most, újév alkalmából, ismét bátorító, buzdító üzenetet küldött a magyar nemzetnek, melyből pár fontosabb részt mi is kiemelünk. „Ma új és vidámabb korszak kezdődik — mondja az üzenet — a Remény évtizede. Egyes nemzetekre a sors a szenvedésekből súlyos csapást mér. Egy üdvös hatása azonban van ennek a csapásnak : önállóságra nevel, bátorságra ösztönöz és megedzi a türelmet. Nekem mélységes meggyőződésem, hogy az az évtized, amelynek útjaira a világ ma rálépett, tanúja lesz a magyar igazság elismerésének.“ Megállapítja az üzenet, hogy világszerte nőttön nő a közvélemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett. Nemcsak Mussolini olasz miniszterelnök, hanem más országok befolyásos államférfiai is teljesen megegyeznek Magyarországgal arra irányuló igénye tekintetében, hogy a zárólt békefeltételeket észszerű revízió alá vegyék. „Arra buzdítok minden magyart, hogy ne lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a világ elé.“ Elismeri és fájlalja, hogy a gabona árzuhanása miatt a magyar földmíves lakosság sokat szenved, bár a helyzet nem különb más országokban sem. Rokonszenvesen emlékezik meg az iparosokról is, akiknek csekély érvényesülési teret enged a mi megcsonkított országunk. Annak a reményének ad kifejezést — és ezzel zárul az üzenet —, hogy jóval előbb, mint ahogy ez az új évtized lezárulna, Magyarország visszakapja idegen uralom alatt szenvedő 35 millió fiát azzal a területtel együtt, amelyet benépesítenek. — Meghívó. A Református Nőegylet 1. év január 8 án, csütörtökön este 5 órai kezdettel az emeletes iskola nagytermében szép műsorral evangélizáló összejövetelt tart. Szirves szeretettel hívunk minden érdeklődőt! — „Turul“ teaest. A Turul Szövetség ceglédi Kossuth Lajos Bajtársi Törzse 1931 január 5 én este 8 órai kezdettel farsangi jellegű műsoros teaestet rendez az Úri Kaszinó összes helyiségeiben. A teaest iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Az ifjú gárdával megerősödött törzs mindent elkövet, hogy ezen nagynak ígérkező teaest még a tavalyi jól sikerült teaestet is felülmúlja. A teaest sikereiért 75 tagú rendezőség vállal garanciát. Biztosítjuk, hogy a megjelent közönség ezen teaestről igen kellemes emlékekkel és megelégedéssel fog távozni. Mindazok, akik a mulatságra meghívót nem kaptak, ebbeli igényüket a rendezőségnél a Kaszinóban naponta este 7—8 óra között jelentsék be. — A halottkémlési dijak befizetése. Értesítjük az érdekelteket, hogy 1931. január 1-étől kezdve a halottkémlési dijakat esetenként 40, azaz négy pengőt az anyakönyvi hivatalban kell befizetni, ahol az anyakönyvvezetőhelyettes vagy megbízottja írásbeli nyugta ellenében veszi át. (Vár. hirdetés.)