Czeglédi Keresztény Hírlap, 1923 (2. évfolyam, 1-55. szám)

1923-06-10 / 23. szám

Czeglédi Keresztény Hírlap 3. oldal 23-ik szám­ a Ott voltam a népgyűlésen vasárnap én is Szerkesztő úr és meghatott a sok szép beszéd. Mikor pedig hazafelé ballagtam, azon gondolkoztam, amiről nem beszéltek a mi vezéreink. Jó lett volna megsúgni nekik és biztosan szóvá is­­teszik, ha tudnak róla, mert megérdemelné a nyilvánosságot. Nem esett szó arról, hogy egyik czeglédi keresz­tény magyar kiadta a házában levő lakást évi 10 méter mázsa búzáért, a másik a háza tetejének bepaláztatásáért, a harmadik . . . de minek soroljam fel. Mindkét esetben zsidó a bérlő és habár se búzája, se palája nem terem, mégis ezzel fizet, mert azoknak a keresztény magyar gazdáknak igy tetszik. De ők megbirják venni és mindent megbir­­nak venni, míg én vagy a másik — lénye­gileg becsületes ébredő magyar — nem. Ha kineveznek városunkba egy járásbirót vagy gazdasági felügyelőt, az nem kaphat lakást, mert nincs se búzája, se palája. Hát szo­morú jelenség ez nálunk s még szomorúbb, hogy az ilyen gazdák is ébredőknek vallják magukat. (Beküldetett.) — Husvizsgálati dijak. A legutóbbi vá­rosi közgyűlés a vágásra kerülő lábasjószá­gok husvizsgálati díját a jelenleg érvényben levő díjak tízszeresére emelte fel. Az ugrás­szerű emelésre azért volt szükség, mert a díjakat másfél évvel ezelőtt állapították meg s azóta úgy maradtak, viszont azon idő alatt az állatorvosi eljárási díjakat már kétszer is emelték. A vizsgálati díjak a békebeli díjakat nem érik el így sem a húsárakhoz viszo­nyítva, hanem csak felét vagy egyharmadát­­negyedét teszik ki, e Új bortörvény készül. A borterme­lés válsága egyre súlyosabb. A termelők és kereskedők egyre sürgetik az elkerülhetet­lenné vélt intézkedéseket, amelyek segítségé­vel még enyhíteni lehetne a kritikus helyze­ten és a bortermelés teljes csődje előtt még meg lehetne menteni azt, ami még megment­hető. A minisztériumok foglalkoztak e kér­déssel és az érdekeltek javaslatai alapján új bortörvényjavaslatot dolgoztak ki, amely rö­videsen a minisztertanács elé kerül. Az új javaslat részletes intézkedéseket tartalmaz az új szőlőültetés túltengése ellen, amennyiben homokos vidéken nem engedi meg az új szőlő telepítését és ezáltal megakadályozza, hogy gyengébb minőségű borok termelése révén az amúgy is túl nagy produktív még inkább növekedjék. A cognac kifőzésre is tartalmaz intézkedést és elrendeli, hogy a jövőben cognacot, illetőleg a törvény sza­vai szerint „vinignist “-t, csupán borpár­latból lehessen készíteni, a burgonya és répa­szesz használatát eltiltja. Megengedi továbbá az új bortörvény a gyengébb minőségű bo­rok édesítését, azonban a cukor vagy sza­charin használatát eltiltja, csupán az aszalt szőlő vagy sűrített must révén való édesí­­tést engedi meg. Tokajhegyalja területén be­lül tilos minden borédesítés.­­ Módosították a lakásépítési javas­latot. A nemzetgyűlés bizottsága lényeges módosításokat eszközölt az építkezés elő­mozdításáról szóló törvényjavaslaton. A mó­dosított javaslat legfőbb intézkedése szerint minden vállalat kötelezhető, hogy állandó munkásainak és alkalmazottainak egyötöde részére megfelelő lakást építsen. A lakást az építési kötelezettséget megállapító határozat kézbesítése után egy éven belül kell meg­építeni. A javaslatból teljesen kihagyták a 16. szakaszt, amely a kincstári részesedés­ről szól. — Tisztelt Szerkesztő Úr! Bánatosan énekeltem hetek óta, hogy „Nincs cserepes tanyám “. Szomorú valóságnak tekintem ezt a tényállást és hangomból kirezgett minden boldogtalansága a szerencsétlen közalkalma­zottnak, aki most érzi csak igazán, hogy mi­lyen jó is volna egy szép cserepes tanyával bírni néhány fertály föld közepén. Ha még hozzágondolom, hogy a tanya körül lombos, enyhet adó terebélyes fák igazán szépek és alkalmasak, akkor bizonyos irigység fog el azon szerencsésekkel szemben, akik ilyennel bírnak. Bár megvallom, nekem fák nélkül is az a tanya volna a legszebb, amelyik telek­­könyvileg az én tulajdonom lenne. De hát ezen nem segíthet még a Kansz sem. Az is csak annyiban próbál jót tenni, hogy a ma még mindenható kormánytól jobb fizetést kér. Mikor aztán elhatároztatott, hogy arany­­paritásban kérjük a fizetésünk, akkor egy­szerre megváltozott a nótám. Azt énekelem azóta, hogy „Nincsen pénzem, de majd lesz.“ S ebben a dalban benne foglaltatik az ős­magyar bohém felfogás egész jellemrajza. Nyugodt, emóció nélkül való megállapítása annak az egyébként sajnálatos ténykörül­ménynek, hogy pénztárcám híjjával van a bankóknak, viszont hozzáfűzése annak a mondhatnám holtbizonyos bekövetkezendő­­ségnek, hogy a sok kínlódás után emberi életet kezdek, mert ha nincs is most jelen­leg, a szerencsétlen véletlen, meg tudatos politikai jelenségek összejátszása folytán pén­zem, de majd lesz, ha Allah is úgy akarja. Mert Allah akarata a döntő s hogy ő vélet­­ietlenül úgy gondolja, hogy a kisgazdának is legyen pénze, a zsidónak legyen pénze, csak nekem ne legyen pénzem, ez Allahtól nagyfokú szórakozottság. Ezek után a magam részéről a végzet kifürkészhetetlen titkaiban való megnyugvással vettem tudomásul Allah bölcs akaratát s kértem őt, hogy ezúttal sze­rezzen érvényt a fenti népdalban foglalt lo­gikai konzekvenciának, hogy tudniillik majd legyen pénzem s ez a majd mielőbb be­következzen, mert égetően szükségem van rá. Most aztán a kormányon a sor, hogy határozzon felettem, lesz-e pénzem vagy újból nótát változtassak és azt énekeljem, hogy „Már nekem letűnt az élet, nem lesz sohasem pénzem ". Egy bus közalkalmazott. — Nagy sáskaveszedelem. A Jászság­ban, Jászkisér és Jászapáti környékén, azon­kívül Heves megyében és a szomszédos megyékben is sáska lepte el a földeket. A sáskarajok legelőször is a szikes talajon jelentkeztek. A községek elöljáróságai ijesztő jelentéseket küldtek a földmivelésügyi minisz­tériumba a mezők és vetések veszedelméről. Egyúttal az idevonatkozó törvényes rendel­kezésekhez képest beküldtek a a rovartani állomásnak egyes rovarokat, melyeket a rajokból elfogtak. Ezekből megállapították, hogy marokkói és olasz sáskák lepték el a földeket. — Felhívás a czeglédi tanszemély­zethez. Ezúton is felhívjuk a tanszemélyzet figyelmét a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úrnak a Néptanítók Lapja 1923 junius 1 hó 1-én megjelent 21—22. számában 850—­­ 1922. tkn. sz. pályázati hirdetésére. Kivána-­­­tos volna, hogy az ott említett tanfolyamokra mentől több tanerő pályázna annál is inkább,­­ mert az Iskolánkívüli Népművelés mindig nagyobb feladat elé állítja a tanítóságot. Pályázati kérvényeket a Czeglédi Iskolán-­­ kívüli Népművelési Bizottság útján is lehet­­ beadni (Városháza 8. sz. szoba), hol bővebb felvilágosítással a titkár szívesen szolgál. — Orgazdaságért 3 hónapi fogház. Még 1919-ben történt, hogy Tóth István és Biz­ton József cseglédi lakosok Fischer Jánostól több alkalommal nagyszámú baromfit loptak el. A baromfit azután feltisztítva Buda­pestre szállították és ott értékesítették. Biz­ton Józsefet ezen lopásból kifolyólag már régebben 2 évre ítélték el. Tóth Istvánt azon­ban még csak most tudták előlállítani, mert eddig ismeretlen helyen tartózkodott. Ma tárgyalta ügyét a királyi törvényszék. Tóth István tagadja, hogy a lopásban része volna, csupán csak azt ismeri be, hogy ő szállította fel a lopott dolgokat Budapestre. A bíróság orgazdaság vétségében mondotta ki bűnös­nek s ezért három hónapi fogházra ítélte el. Tóth, valamint az ügyész is megnyugodott.­­ Emléktábla leleplezése, lisa község­ben a község százhúsz hős halottjának em­lékezetére emléktáblát állítottak. Az emléket vasárnap leplezték le lélekemelően szép ünnepség keretében. — Sport. A Czeglédi Törekvés Sport Egylet ma vasárnap első és második csa­patával Monoron mérkőzik a Monori S. E. két csapatával. — Itt említjük meg, hogy a Törekvésnek sikerült lekötni július 8-ára a budapesti M. T. K. bajnok csapatát egy Czegléden leendő mérkőzésre. Tárgyalások folynak arra is, hogy nyomban ezután a budapesti Törekvés, az F T. C. és a B. E. A. C. csapatai is leránduljanak a nyáron Czeglédre. — Támogatás. Az iparostanonciskola ez idén is rendez növendékei részére munka­­kiállítást. A nemes vetélkedés mindenesetre jó hatással van a tanoncok munkakedvének s törekvő szándékának fokozására. A kiál­lításra kerülő készítmények díjazására a város 10000 koronát szavazott meg. A jó példát a tehetősebb iparosok s társadalmi egyletek s tehetősebb polgárok is követhetnék. Az ilyen kiadás nagyon jó befektetés. — Értesítés. A czeglédi iparos- és ke­reskedőtanonciskola tantestülete elöljárósá­gával karöltve 1. év junius 23—24-én tartja a tanoncrajz- és munkakiállitást az Ipartes­tület nagytermében. Felhívjuk a munkaadó urak figyelmét, hogy még mindig jelentkez­hetnek a tanoncok a kiállításon való rész­vételre. Elöljáróság. — Az árváknak Utasy Sándor három és fél kg. marhahúst adományozott. Fogadja az árvák köszönetét. — Anyakönyvi értesítés. Születtek: Kecskeméti Mahild rk., Klöpfer János, Veres Zita, Janik Ferenc, Nagy Elena, Káldi Mária, Tóth Erzsébet, Gál Margit, Dóczi Imre, rk., Vörös János, Káldi Judit, Bata Lidia, Sze­­beni László, Szelei László, Kenéz Ferencz, Kökény János, Gyigor Terézia, Reggel Ger­­zson, Túri Ella Eszter, G. Szabó Mihály Lukács, Hörömpő Karolin, ref., Bátori Fe­rencz, Csernus László ág. ev., Házasságot kötöttek : Metyó Benjámin ev. és Bartusz Er­zsébet rk., Ocsai József ref. és Obrácz Nagy Erzsébet rk., Benke Mihály ág. ev. és Orosz Karolin ref., Kiss István rk. és Gyurkó Teré­zia rk., Stiegzler Károly ref. és Csapai Irén református. Elhaltak Domán János rk. 47 év, Szűcs Ferenc ref. 36 év, Biró József rk. 23 év, Tóth László ref. 33 év, Hörömpő László ref. 38 év, Deli József ref. 23 év, Kárteszi János ref. 83 év, Kozma Eszter rk. 23 nap, Őze Márkus rk. 84 év, Molnár Dezső rk. 1 hó, Kernács János ref. 68 év, Szabó Irén rk. 10 év, Lénárt Mihály rk. 57 év, özv. Balogh Istvánné ref. 74 év, Balázs Mária rk. 26 év, özv. Simon Mátyásné rk. 56 év, Krisc­ai Ágostonná rk. 41 év, Pető Erzsébet rk. 9 hó, Kecskeméti Matild rk. 3 nap, Virág Sándor ref. 54 év, Sárik Mátyásné rk. 41 év, Bödő­s Gáborné ref. 65 év, Deli József ref. 23 év, Szabó András ref. 40 év, Prohászka Hana ref 8 év, Szebeni Sándor ref. 27 év, Mák Lajos ref. 12 hónapos.

Next