Ceglédi Keresztény Ujság, 1924. július-december (5. évfolyam, 27-50. szám)
1924-07-06 / 27. szám
Czegléd, 1924. július 6 Vasárnap POLITIKAI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-út 6 sz. Főszerkesztő : TÖRTÉL LAJOS Előfizetési dij: negyedévre 10000 korona Nyilttér soronként 3000 korona Lapunk mai száma 6 oldal, ára : 1000 kor. ; Ára: 1000 K 9 V. 27. szám. V. évf. § Ára: 1000 K fOCOOOOCOOCOQOOOO Lapbetiltás. Rendes, nyugodt időkben semmi szükség sincs a sajtó megrendszabályozására. Olyankor az újságírók önfegyelmezése, felelősségérzete s a közönség fegyelmező kontrolja elég biztosnék, hogy a szabad sajtó hatalmas fegyverével oly visszaélések ne garázdálkodjanak, amik a közrendre és köznyugalomra veszedelmesek. A háború elvesztése s a forradalmi katasztrófák óta közállapotaink abnormisokká torzultak, aminek sajtónk nemcsak tükrévé lett, hanem szélsőséges orgánumaival szántó szervé is vált, mely nemritkán a gyújtogató tükör funkcióját végezte s személyek ellen való kirohanásaival, becsületen tipró rágalmakkal, botrányhajhászattal a legalacsonyabb fajtájú terrorizmust kezde gyakorolni közéletünk fölött. Ennek a kalózkodásnak véget kellett vetni. A magyar közvélemény egyeteme a politikai pártok és kevés kivétellel, társadalmunk szine-java kívánta a kormánytól a szükséges iniciativát, hogy eddigi sajtótörvényünk felülvizsgáltassék s a sajtószabadsággal való visszaélések szigorítva toroltassanak meg. A Bethlen-kormány igazságügyminisztere e közszükségletnek kívánt eleget tenni a büntetőjogi novellával, mely a legsúlyosabb sajtóvétségeket bűnténnyé minősíti s a megtorlást a kriminál-kódex keretében szigorú szankciókkal látja el. Van e törvényjavaslatnak egy gyökeres intézkedése is, mely nemcsak oda tendál, hogy a sajtóvétség kellőleg megtoroltassék s a sajtókalózkodásnak vége vezessék, hanem azt is kombinációba vette, hogy a visszaesés lehetőségének elejét vegye. Ez alapbetiltás. Némely oldalról ezt a kemény rendszabályt sokalják, rosszalják és ellene elvi harcot kezdtek. Kifogásaik azonban nem helytállók. A háború kitörésekor s az összeomlást követő kritikus időkben a kivételes hatalmat statuáló törvények nemcsak életbeléptették a lapbetiltáshoz való jogot, hanem annak gyakorlását ráruházták a végrehajtó hatalomra, a felelős kormányra. Az új novella most ezt az ultima ratiot kiveszi a kormányzat kezéből, melynek összetételében az alkotmány szelleme szerint idővel változnia kell. A judikatúra egysége és állandósága érdekében a lapbetiltás kérdései fölött ezentúl a legmagasabb bírói tekintély, a pártatlan kir. Kúria fog esetenként határozni. Oly megoldás ez, amibe minden alkotmánybű honpolgár belenyugodhat. Vasúti kocsiban talált holttest. A helybeli pályaudvar egyik külső vágányán szolgálatot teljesítő vasúti kocsirendezők folyó hó 3-án erős hullaszagot éreztek az egyik kocsi mellett való elhaladásuk közben. Gyanússá vált előttük a dolog, mert felmásztak a kérdéses nyitott, deszkarakománnyal telt kocsira, meglepetésükre egy előttük ismeretlen vasutas ruhába öltözött foszlásnak indult férfi hullát találtak. Az esetről, azonnal jelentést tettek a pályaudvari rendőr kirendeltségnek, majd központi őrségnek, ahonnan azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre, ahol a sok tartás közben félrecsúszott deszkarakománytól a kocsi oldalához nyomott férfi hulláját nagy nehezen kiemelték. A hulla zsebében levő iratokból valamint szolgálati könyvéből megállapították, hogy az illető hulla Rusznyák Mihály kétegyházai vasúti éjjeliőr. Megállapították még azt is, hogy nevezett f. hó 1-én még szolgálatát átvette. Hogy miként került a kérdéses kocsira, hogy következett be halála azt a folyamatba tett nyomozás és törvényszéki orvosi boncolás, melynek eredményét még nem tudjuk — lesz hivatva megállapítani. A Czeglédi Kossuth Múzeum, II. rész. Irta: Környei Benő. Emlékszem mily örömmel leptek meg bennünket Czeglédieket a helybeli lapok, melyben hírül adták annak idején, hogy néhai Kossuth Ferencné, született Kvassay Mária úrnő, úgy rendelkezett, hogy az összes birtokában levő Kossuth családra vonatkozó ereklyék e mérhetetlen nagy kincset érő Kossuth relikviák Czegléd város tulajdonába menjen át, avval az óhajjal ajándékozta oda e megfizethetetlen tárgyakat Czegléd városának, hogy nálunk legyen elhelyezve a Kossuth Múzeum. A hazafiság legnagyobb és legnemesebb példájával járt elől fent nevezett Urinő, mellyel arany betűkkel irta be nevét városunk történetében. Czegléd a Kossuth Kultusz városa, melyről Kossuth Lajos úgy emlékszik meg: Czegléd az én Czeglédem, örömmel hazafiságtól lelkesedetten vállalta e kötelességet és rövidesen sikerült is a »Muzeumot átadni hazafias hivatásának, mely ünnepnapokon, délelőtt és a délutáni időkben nyitva van. Városunk e kiváló kultúrintézménye a volt Iparkereskedelmi Bank 1. emeletén van elhelyezve és hogy mennél többen látogathassák, csekély 200 K belépődíj mellett megtekinthető. (Folytatjuk.) Szíveskedjék Mózes József túloldalon levő e heti árjegyzékét figyelemmel kísérni!