Ceglédi Keresztény Ujság, 1928. július-december (9. évfolyam, 27-50. szám)
1928-07-01 / 27. szám
Czegléd, 1928. július 1. Ara 16 fiú/ Vásárnál . Czegléd - Vidéke Egyesült Kisgazda és Földmives polgárok többsége érdekeit szolgáló hetilap Iparosok és kereskedők hirdetési közlönye Szerkesztőség és kiadóhivatal Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-ut 6 sz. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos SÁRIK GYULA Előfizetési díj: negyedévre 160 pengő Apróhirdetés 50 fillér Nyittér soronként 40 fillér Lelkészválasztás a temátus templomban. Az elmúlt vasárnap történelmi nevezetességű napja volt a helybeli református egyháznak. Június 24-én a délelőtti istentisztelet után tartották meg a lelkészválasztó közgyűlést. Az egyházmegye erre a nevezetes alkalomra, négy tagú választást vezető bizottságot küldött ki, élén dr. Hetessy Kálmán lelkész, egyházmegyei főjegyzővel. A közgyűlésnek afelől kellett dönteni, hogy helyesli-e a presbitérium meghívási határozatát s elfogadhatja-e? A presbitérium ugyanis a múlt hó május 13-án tartott ülésében általános többséggel 38 szavazattal a gyülekezet közhangulatára való hivatkozással meghívta a lelkészi állásra Ceglédy Sándor győri lelkészt, a dunántúli egyházkerület lelkészi főjegyzőjét. Most a közgyűlés a meghívás felett döntött s a meghívási határozatot helyeselte. Közfelkiáltással, — minthogy 10 jogosult választó nem jelentkezett, hogy szavazást kivonnak — a közgyűlés Ceglédy Sándor győri lelkészt ceglédi lelkésszé választotta s elmondhatjuk biró reménységgel, hogy a néhai Takács József lelkész ur halálával megüresedett lelkészi állás most már hamarosan be lesz töltve. Két hét eltelte után a megválasztott már meg is kapja az engedélyt s állását rövidesen elfoglalhatja. Hisszük, hogy ez a választás a legarravalóbb embert ültette be a ceglédi paróchiába. Ceglédy Sándor ragyogó szónok ,szelídlelkű, szerény, csendes ember, végtelenül munkás, csillag a magyar református élet egén, tudós és hivő keresztyén, aki nem szégyenli, sőt prófétai erővel és ihletettséggel hirdeti az Isten igéjét ,minden léleknek üdvösségére. Hiszszük, hogy benne nem fog csalódni sem az itteni reformátusság, sem pedig e város népe, mert önzetlen, odaadó buzgósággal munkálkodik majd a városa, a köz javára s eredményes lelkipásztori munkásságából sok áldás és nyereség származik sokak életére nézve. A lelkipásztor olyan személy ,aki a gyülekezet élén áll. Isten követe s Isten ügyének szószólója, olyan személy ,akinek szolgálata egyházi, hitéleti és nemzeti szempontból is rendkívül fontos: terjeszti a vallásosságot, hirdeti a tiszta erkölcsiséget, ahit benső megtartó és üdvözítő erejét , ostorozza a bűnt, az erkölcstelenséget, Istentől való elfordulást, egyháziatlanságot. Ceglédy Sándor mindeme követelményeknek Isten segítségével jól meg fog felelni s megválasztásával sokat nyert vele nemcsak a helyi ref. egyház, hanem rendezett tanácsú városunk is. Adja Isten, hogy úgy legyen. Szatmári Albert, ref. h. lelkész. Még egyszer a nyulakról. A ceglédi határ északi felében ezelőttévente 10.000 magyar hold földön termeltek babot a tengerivel együtt, holdanként ültettek belőle átlag 500 bokrot s ebből rendes alkalommal minden 20 bokor termett egy, liter babot, ennek alapján egy hold földnek 25 s az említett 10.000 hold pedig 250.000 literre becsülhettük körülbelül az évi bab termését, aminek az értéke a mai 40 filléres literenkénti árt számítva úgy 100.000 pengőnek felel meg, ugyancsak ennyi értékűre becsülhetjük valószínűleg a határunk déli felében termelt babot is. A babtermelésnél jövedelmezőbbnek számíthatjuk nálunk Cegléden a szőlők közti gyümölcstermelést, ami 4000 hold szőlőben 400.000 pengő értékű hasznot ad még gyengébb termés idején is. Ezt a két jelentékeny jövedelmi forrást azonban mara már a mezei nyulak tömegei fokozott kártételükkel nagy mértékben veszélyeztetik és már eddig is annyi veszteséget okoztak a nyulak a termelőknek, hogy hogyha annak csak 10 százalékát is meg kellene téríteni a vadászoknak, én fogadni mernék abban, hogy egy vadásznak sem kellene a területe, még ingyen sem, ilyen károk után félő, hogy mi termelők végleg elveszítjük a kedvünket a bab és a gyümölcstermeléstől. Nem leszünk hajlandók áldozatokat hozni a kártevőink hizlalására, bármint akarnak is egyesek bennünket megnyugtatni azzal az érvvel, hogy a nyúltenyésztéssel kapcsolatos vadászatnak nem anyagi, hanem magasztos céljai vannak. Mi ugyan semmi magasztos célt nem találunk még nemzetvédelmi szempontból sem, az állatok sportszerű öldösésében s ezzel járólag a vadászfegyverek kezelésének a gyakorlásában. Tapasztaltuk a háború alatt, hogy a háború előtti vadászok legnagyobb része koránál, állásánál vagy pedig vagyoni állapotánál fogva a fegyveres szolgálat alól fel volt mentve. Továbbá a tankok, repülőgépek s más modern harcieszközök idejében, a sörétes puska kezelésében való jártassággal különben sem árthatunk az ellenségnek, annál jobb az, ha hidat tudunk verni vagy pedig kavernát tudunk építeni. A gyümölcsfák magasztos rendeltetését azonban hamarabb megértjük, hiszen azoknak már a jövedelme is magasztos célt szolgál azáltal, hogy azt a termelők leginkább a családjaik fenntartására fordítják. Továbbá sok gyümölcsfát, amelyeket még a sírban porladó elődeink ültettek, úgy is tekinthetünk, mint eleven emléket, amely emlékek nem betűkkel, hanem termésükkel bizonyítják apáinknak, öreg apáinknak a fiaik s unokáik iránt érzett gondos szeretetüket és mikor már nem teremnek, kiszáradnak ezek a fáknak ,mert az ég felé meredő ágaik úgy még akkor is magasztos célokat szolgáltatnek fel előttünk, mintha a sírból az elődeink csontkarjai intenének bennünket arra, hogy gondoljunk mi is az utódainkra, ültessünk számukra új gyümölcsfákat. A Trianonnal meggyötört magyarságnak fontos nemzeti kincse a réegmáradott gyümölcsfái, nem szabad tehát ezeket a kincseket nyúlbőrökért elprédálnunk, nem szabad úgy cselekednünk, mint hajdan a labancoknak, akik öregapám szavaival mondva, kutyabőrökért (nemesi címeres levelekért) még az ország függetlenségét is elprédálták. Csala István: Színház. Gulyás Menyhért, Cegléd városának házi színigazgatója július hó 7-én, szombaton kezdi meg a színi szezont Cegléden a »Kultúrpalota« színházában. Megnyitó előadásul Szomaházy—Békeffy nagysikerű újdonságát adják, a »Mesék az Írógépről« operettet adják. Az operett főszerepeit Koronkay, Takács Rózsi, Pattantyús, Márkus, Daniss, Polgár és Vadnay játszák és a m. kir. 12-ik gy. ezred 16 tagú katona zenekara kiséri. Gulyás igazgató a fővárosi operett és vígjáték újdonságokat műsorra tűzte, úgy, hogy mindenkinek bőségesen alkalma nyílik az újdonságok között választani. Az esti helyárak: 2 P, 1.50 P, 1 P, 80 fillér, 40 fillér. A délutáni helyárak: 1.50 P, 1.20 P, 80, 60, és 20 fillér. Tehát olcsóság tekintetében is mindent nyújt Gulyás igazgató és ha hozzá teszik Fogfájás ellen legbiztosabb szer . Egy capsula elegendő, hogy a legmakacsabb fájást azonnal megszüntesse. Minden gyógyszertárban kapható !Neokratin.