Ceglédi Kisgazda, 1922 (3. évfolyam, 1-56. szám)
1922-05-21 / 25. szám
25-ik szám Iparunk gyöngesége, fogyatékossága, több ágban teljes hiánya okozza nagy részben a drágaság folytonos növekedését. Mert ha legalább Csonka-Magyarország az itt termelhető összes nyersterményeket fokozott mértékben előállítaná és azokat a hazai ipar földolgozná, rendkívüli nagy mértékben függetleníteni tudnák magunkat a külföldi behozataltól, amely pedig az árakat annál jobban emeli, minél több behozatalra van szükségünk. Hát a mai kormány oka-e annak, hogy az Ausztriával való 400 esztendős közösségünk alatt a Habsburg-politika az osztrák iparral mindig elnyomta, mindig megakadályozta a magyar ipar fejlődését? A Habsburgok még tőlünk szedett jövedelmüket is az osztrák ipar támogatására fordították s főuraink is ezt a példát követték. Csoda-e, ha nálunk teljesen elcsenevészedett az ipar? Az ipar hiánya mellett más tényezők is nagy mértékben hatnak a drágaság emelkedésére. Azt mondják : a gazdasági életnek igen érzékeny idegrendszere van, melyet a hangulat is könnyen befolyásol. Hegedűs loránt fanatikus hite pénzügyminiszterségének egy idejében fokozta koronánk javulását. A karlista puccskísérletek megrendítették csekély hitelünket. Az úgynevezett jóvátétel állatállományunk jelentékeny részének elrablásával s ennek folytán Csonkamagyarország még további elszegényedésével fenyegetett. Felelős-e a mai kormány azért, hogy ily körülmények közötta kóros drágaság még tovább emelkedett ? A felelősség elsősorban most azt az ellenzéket terheli, mely bűnös hatalmi önzésből, káros pártszenvedélyből üszköt dob a magyarság közé, fölgyújtja a szenvedéseket s lehetetlenné akarja tenni azt, hogy békés, egyetértő munkával minden magyar az ország újraépítésén dolgozzék. A külföld munkára képes, életre hivatott nemzet helyett halálra várt ország fiainak egymás marcangolását látja. Nem gazdasági megerősödésünknek, hanem további züllésünknek képe tárul elébe, mely megromlott hitelünket is lerontja. A drágaságnak ily módon való szakadatlan fokozásáért azok a felelősek, akik lelkiismeretlenül és felelősség nélkül izgatják a tömeget csak azért, hogy a mai kormányzati rendszert megbukdassák s hatalomhoz jussanak. Pedig ha ez bekövetkezik s a Habsburgok jogara alatt ismét ránk szabadul császári kegyeken hízott iparával Ausztria, akkor csakugyan nem lesz ennek a halálra ítélt nemzetnek föltámadása ! Ezért nemzete, de önmaga iránt is tartozó kötelessége osztály és felekezeti különbség nélkül minden magyarnak erősíteni Bethlen kormányát, hogy ez itt bent megteremtse a békés munka lehetőségét, külföldön helyreállítsa hazánk tekintélyét és hitét s végre teljesen letörje a mindeneket veszélyeztető Habsburg készületeket. Csak ezzel a politikával juthatunk a kenyérhez s az elrabolt területekhez. — A Czeglédi Ifjúsági Kör f. hó 25-én, áldozócsütörtökön, társas kirándulást rendez Visegrádra. Jelentkezni lehet f. hó 23-án d. u. 1 óráig Szalisznyó Lajos titkárnál, akinél a kirándulás részletei (indulás, útiköltség stb.) megtudhatók. — Az árváknak adakoztak : Farkas István 3 dib kalácsot, Erőss nővérek 5 fiúNírlapot, Mikulás Ferencné 50 K-t. Fogadják az árvák köszönetét. CZEGLÉDI KISGAZDA Az „új jelölt“. Tizenkilencedikén, pénteken reggel Czegléd város utcáin új plakátok jelentek meg. Kíváncsian nézzük mi ez? Ki és mit akar? Azt írja, hogy a függetlenségi 48-as párt Fóthi Vilmost képviselőjelöltnek léptette fel. És a plakátszerkesztők jó ajánlást kerestek maguknak, Kossuth Lajos arcképét is kinyomatták reá, hogy Czegléd régi függetlenségi gondolkozású népének kegyébe még jobban behízelegjék magukat. És elkezdtünk puhatolódzani, hogy kik hát azok, akik itt az új pártot alakítják, egyáltalában mikor alakították meg ? Mi, itt élők, nem is tudjuk, hogy valóban megalakult-e hát ez a párt, amely igen, élt sokáig, fel is ölelte valamikor a múltban hosszú időkön keresztül felekezeti különbség nélkül városunk lakosságát, az 1918. évi októberi forradalommal azonban ez a párt megszűnt és annak helyébe lépett az ugyanazon 48-as alapon álló Kisgazdapárt. Ekként állván a helyzet, különösen érdekelt bennünket, hogy kik azok az urak, akik emögött állnak, akik az itt létező két pártban nem tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán van valahol helyük és az elhelyezkedést keresik is. Személyi vonatkozásban megdöbbentő adatokra akadtunk. Minden felelősség nélkül mondjuk, azonban az információnk az, hogy a poraiból feltámasztott párt élén: Miklósi Sándor, a kommünből közismert középiskolai tanár, dr. Schlosser szintén jól ismert volt rendőrtisztviselő, Kollár Vilmos tönkrement földesgazda — állanak . . . Hogyan, hát ezek is ? . . . Hát ezek is okozhatnak valamit? Pártot alakítani mindenkinek lehet, de az a kérdés : helyes, okos dolog — és ami légióként a szóbanforgó suttogott neveket illeti — tudomos-e az részükről ? Szabad-e ezeknek az uraknak Kossuth Lajos neve alá rejtőzni, lehet-e a függetlenségi jelszót az ajkukra venni — orca-pirulás nélkül ? Nincs szükség kendőzésre, úgyis hiábavaló az, megtéveszteni sokakat úgy sem lehet. Hogy mennyire illetéktelen a párt címe saját magához, hogy mennyire nem fedi az azon törekvést, amelyet vele betakarnak, mutatja a következő, előttünk megtörtént tény : Egyik ipari üzem helyiségében megjelent hétfőn az ágensük, kezében az ajánlási ívvel és felhívta a jelenlevőket Fóthi Vilmos jelölt ajánlására, mondván : a szociáldemokrata párt melegen figyelmükbe ajánlja, hogy ezt a jelöltet támogassák. Tehát szociáldemokrata. Helyben vagyunk. Akkor ez a 48-as jelző az októbristáktól kölcsönöztetett, azoktól, akik alatt 1918. év év végén már a szociáldemokraták voltak az urak és akik uralma az 1919. évi kommünhöz vezetett. Hát van bátorságuk, mernek még ezek az urak valamit is szólani ? ! És el merik követni azt a szentségtörést, hogy Kossuth Lajos nevét használják cégérül ? ! Hát azt hiszik, hogy akik ismerik őket, azonnal nem átlátják azt, hogy nekik a legkevesebb közük éppen Kossuth Lajoshoz van, aki a Hazát mindenek fölé helyezte, míg az októbristák, a szociáldemokraták, a kommunisták — azoknak jelszava az , ubi bene, ibi pátria (ahol jobb, ott az én hazám)! Szomorú tünet, nagyon szomorú. Széljegyzetek. Nekünk, tisztelt Közlöny, kötelességünk az önök írásait elolvasni és mivel némileg harcban állunk, a vágást parírozni és viszszaütni. Hogy cikkeinkben nem találnak gondolatot, az már baj. Mikor ugyanis fejük beleütődik cikkünkbe és kongást észlelnek, két eset lehetséges : egyik, hogy a cikk üres , másik...........Engedjenek meg, mi az utóbbit tartjuk valószínűnek. Az írott szónak, épúgy, mint a hangnak alsó és felső határai vannak. A hangnak a rezgések száma, az Írott szónak a jó ízlés szabja meg határait. Sem azon alul, sem azon fölül a hang nem hallható és az Írott szó tudomásul nem vehető. Már t. i. ügy, hogy rá Írott szóval lehetne meggyőző módon válaszolni. Az az újság, mely csak typográfiai furfang által keresztény, vezércikkének első sorában elnevezett minket pártunk két lapja közt a legharciasabbnak. Az első sort nem bánjuk, de a többihez nem nyúlunk. Ölet. Hiába, a pártoknak most hosszú nevük van. Ennek oka az egybefoglalásra és egységre való törekvés. A mienké elsorolja, mely társadalmi rétegek találkoznak és forrnak egységgé pártunkban. Jelöltünk ezzel az egységes programmal kér tőlünk mandátumot. Az ellejelölt pártjának neve : a keresztény nemzeti egyesülés párt Haller csoportja. Tehát egy csoport a párt egészével szemben, külön tető alatt. Külön listán. Az egyesülés ellenzéke, a széthúzók, a kerékkötők csoportja. Egy féltucat extabúvár balkezes politikus Hailerrel, mint hetedikekkel az élén. Ezeket segítse be Czegléd a nemzetgyűlésbe ? Hozzájáruljon ahoz, hogy ott a keresztény tábor egységének ellenségei többen legyenek ? A legtisztább öröm a káröröm. Tiszta, mert nem vegyül bele sem részvét, sem szeretet. Tiszta gyűlöletkielégülésből áll. Mikor ellenségeim ütik egymást, akármelyiknek segítek, a kedvemet töltöm, de örülhetek tisztán és kockázat nélkül akkor is, ha csak nézem őket. Nekünk is vannak kárörvendő nézőink keresztény felebarátaim ! De jó volna, de okos volna kibékülni még ma ! De magyarok vagyunk ugyebár, hát nem lehet, meg a pesti urak sem engedik. HÍREK — A miniszterelnök fogadása. Mint már jeleztük, Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délután 3 és 4 óra között különvonaton városunkba érkezik. A pályaudvaron a városi hatóság hivatalosan fogadja. A fogadó küldöttség a polgármester vezetése alatt a városi tanács, állandó bizottság és a közgyűlés tagjaiból áll, amelyhez valószínűleg nagy közönség fog csatlakozni. A pályaudvarról a menet a Kossuth térre vonul az ott tartandó népgyűlésre. A miniszterelnök célja felvilágosítás s nem választási propaganda, bárha körútja a választással függ is össze. A miniszterelnök kíséretében több politikus is lesz, akik a népgyűlésen szintén felszólalnak. A népgyűlésre felhívjuk olvasóink figyelmét. Ott a miniszterelnöktől magától fogjuk hallani azt a programot, amelylyel kormányozni akaró 3. oldal