Ceglédi Kisgazda, 1929 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

C'ií?| P­­, X. évfolyam, 1. szám. Ára 16 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS , KIADÓHIVATAL: * Cr. DOBOS SÁNDOR / V IQ / /tu ( « ... l&0)/r c:e/glléd, 1929. jan. 5 ELŐFIZETÉSI Dl] Negyedévre 1‘60 P A Gazdasági Egye­sületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele SIMON és GARAB könyv nyomdájában Árpád-tér — evang. bazárépület Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ fin és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □ Főszerkesztő : Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: Dr. ANTAL ISTVÁN a »Ceglédi Gazda­sági Egyesület* iro­dahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét il­lető minden közle­mény— nemkülön­ben az előfizetési dijak, — küldendők RES83m CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET mm Alexy Lajos Mély megilletődésssel és fájdalmas­­ gyásszal írjuk soraink fölé Alexy Lajos nevét, most úgy érezzük, hogy az ő­­ távozásával szegényebb lett e város. Elveszítettünk egy embert, aki amíg testi és szellemi erőinek birtokában volt, érték volt mindenütt, bárhova állí-­­­totta őt az élet.­­ Alexy Lajos Cegléd tegnapjának egyik legjellegzetesebb s egyik legérté­kesebb alakja volt. Ahhoz a generátió-­­­hoz tartozott, mely Cegléd várossá fej­lődésének alapját vetette meg. Ennek a munkának lelkes idealizmussal, de emellett a való élet realitásai iránti nagy érzékkel megáldott egyik legérté­kesebb munkása volt Alexy Lajos. Családi életének áldott szépségei , nem kívánkoznak a nyilvánosság elé.­­ A példaálatás kedvéért említjük mégis­­ meg. Érték volt életének minden positió­­j­­ában, de legnagyobb érték volt talán mégis az iskolában. Az ő tanítói mű­­­­ködése folytonos cáfolata volt annak a mondásnak, hogy akit az istenek­­ gyűlölnek, tanítóvá teszik, ő élete egyik legnagyobb áldásának tekintette, hogy tanítóvá lehetett. Csodálatos pedagó­giai érzéke s nagy szive, mely telve volt a gyermekek iránti soha meg nem szűnő szeretettel, a magyar tanítók egyik legnagyobbikává tették őt. A ma­gyar tanítóság és az evangélikus taní­tók képviselői hangos és ékes szavak­kal tettek erről tanúbizonyságot. De soha meg nem szűnő bizonyságtétel fentebbi állításunk mellett a ceglédi evangélikusok elemi iskolája, mely­ben az ő nagy tanítói lelke, földi el­múlása után is soká fog még élni. Egyházát nemcsak mint tanító szol­gálta. Hosszú ideig volt a ceglédi evangélikus egyház felügyelője. Példa­képe volt itt is a saját hitéhez szíve utolsó dobbanásáig hűségesen ragasz­kodó, — mások vallásos meggyőző­dését tiszteletben , tartó — saját egy­háza érdekéért önzetlenül dolgozó egy­házi munkásoknak. Fentebb úgy jellemeztük Alexy La­jost, hogy tiszta idealizmusa mellett az élet realitásai iránt is igen nagy ér­zékkel bírt. Ezen lelki tulajdonságai­­ tették őt minden közintézmények és közgazdasági intézetek munkájává, amelyek nagyra értékelték önzetlen, magas és ideális célkitűzései mellett az élet lehetőségével mindig számoló bölcs körültekintését is. Mint ember egyike volt a legked­veltebb és legszeretetreméltóbb egyé­niségeknek. Ellenségnek nemes, barát­nak hűséges a síria. Komolyan vette az életet, kötelességeit mindig teljesí­tette, de lelke mindig nyitva volt az élet tiszta örömei számára is. Koporsója mellett nemcsak család­­i jának tagjai zokogtak, de gyászolták s őt impozáns színben egyháza, hálás tanítványai, szerető tanítótársai s az­­ egész Cegléd. Nekünk mindezeken felül még kü­ldőn okunk is van a gyászra. Amikor­­ évekkel ezelőtt lapunk nehéz, zivata­­­­ros időkben megindult és nagyon sokan idegenkedésssel fogadtak bennünket, ő mellettünk volt, mert megértette, hogy­­ soha más cél nem fog bennünket ve­zetni, mint amivel az ő lelke is tele volt: tiszta idealizmus s az élet lehe­tőségeinek gazdag figyelembevétele. &9BS5&&B! Budai Sebestyén szomorú históriája (Régi okmány 1509-ből) Közli : Bettkó Béla magy. nemzeti múzeumi levéltárnok H­abár felesleges a magyarázat, de jónak látom röviden előadni, hogy bizony Cegléden 1509-ben kegyetlen módon megölték az apácák tiszttartóját, Budai Sebestyén deákot, a két ceglédi polgárt Buda városa tömlöcében tar­tották s akkori szokás szerint bizony nem kesztyűs kézzel vallatták. Ezt a tanuvallatást közöljük most itt, remélvén, hogy talán nem sok idő múlva könyvben is olvashatja majd Cegléd polgársága a városát érdeklő okmá­nyokat. Még csak azt jegyzem meg, hogy az okmány Cegléd falujáról beszél. Mutatja, hogy mily lassan ment át ebben az időkben a köz­tudatba valami változás. Mátyás alatt már mezőváros Cegléd és 1509 ben még nem tudja Buda sz. kir. város tanácsa ezt a változást. T­ehát kezdjük meg a közlést, egész úgy, amint az majd ki lesz nyomtatva könyvben : 1509. nov. 13. Buda. Buda városának két fogoly ceglédi polgár vallomásáról, akik az óbudai apácák Ceglédre állatott tiszttartójának, Budai Sebestyén deáknak megölését és meggyilkolását a rajtuk alkalmazott kiutatás után világosan elbeszélik, az óbudai apácák részére kiadott bizonyságlevele. (Átírva a fogott bíráknak 1509. dec. 19-én kelt ítélet­­levelében 116. sz. és DC. 21967. l. a) M­i, Buda városának bírái és esküdt pol­gárai, valljuk jelen levelünkkel, hogy elébünk járulván nemes Óbudai Ferenc deák, ugyan­azon óbudai apácáknak Cegléd falubeli tiszt­tartója, alázatom kéréssel könyörögni gondos-­­­kodott, hogy mi a nevezett Cegléd falunak­­ most a mi fogságunkban letartóztatott lakosai­­ Darvas Barnabás és Mészáros Demeter által­­ tett vallomásokat a mi városunk pecsétje alatt nyílt levelünkben kiállíttassuk és végül az ő jogaik megvédésére neki engedélyezzük. Amiért is mi annak a Ferenc mesternek a kéréseire, mint megengedettekre, barátságosan hajolva, azokat a vallomásokat jelen leve­lünkbe szorgalmasan és lelkiismeretesen szóról-szóra befoglaltattuk az alanfirt módon és formában. T­ovábbá az első, tudniillik Darvas Barnabás a kínvallatás alatt vallotta, hogy Mészáros Demeter vágta azt a Sebestyén deákot és ugyan­az a Barnabás vele egy társaságban volt és öten voltak, mint alantabb kitűnik. Továbbá a második, tudniillik Mészáros Demeter a­­ kínvallatás után, akit a mondott Barnabás is megkeresett és kért, hogy ne engedje magát­­ tovább ennyire kínoztatni, vallotta, miszerint­­ ő is azt a Sebestyén deákot, habár nem első­­­­nek, de azután vágta. Ugyanaz a Mészáros I Demeter kezdetben a kínvallatás előtt vallotta,­­ miszerint ő szemeivel látta, hogy Ágoston Pál és Bors Benedek mindketten vágták azt a Sebestyén deákot és igy végül ilyen vágások után ugyanaz a Sebestyén a földre esett és azután, amikor a nevezett Sebestyén a földön feküdt volna és még nem halt meg, akkor valami Theghez Balázs, a Theghez Lőrinc fia, valami doronggal őt a hasán átdöfte és még akkor sem halt meg és valami Sebestyén, ugyanazon Tamás szolgája, Feket­e Mihálynak pedig a fia, döfte át Sebestyén deákot ugyan­azon módon, amint a fent említett ura át­döfte. Ugyanő vallotta, hogy valami Helyes Tamás valami fával, közönségesen csapófával a fentnevezett Sebestyént átdöfte, azonfelül rettenetes szitkokkal illette, mondván : beste hires kurtaffy, aljas (igy áll a latin szövegben is) két fiamat is bebörtönözted. M­ondja, hogy azt is látta, hogy Feket­e Benedek azt a Sebestyént a mellén vágta. Ugyanaz a Demeter vallotta, hogy Bors Péter egy baltával és Bors Domokos, annak a Pé­ternek a fia, egy postai karddal azt a Sebes­­­­tyén deákot vágták és valami Dán János, aki A Magyar Rapszódia ma még három előadásban, 4, 6 és 8 órakor látható az Urániában.

Next