Ceglédi Kisgazda, 1929 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-05 / 1. szám

C'ií?| P, X. évfolyam, 1. szám. Ára 16 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS , KIADÓHIVATAL: * Cr. DOBOS SÁNDOR / V IQ / /tu ( « ... l&0)/r c:e/glléd, 1929. jan. 5 ELŐFIZETÉSI Dl] Negyedévre 1‘60 P A Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele SIMON és GARAB könyv nyomdájában Árpád-tér — evang. bazárépület Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ fin és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □ Főszerkesztő : Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: Dr. ANTAL ISTVÁN a »Ceglédi Gazdasági Egyesület* irodahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény— nemkülönben az előfizetési dijak, — küldendők RES83m CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET mm Alexy Lajos Mély megilletődésssel és fájdalmas gyásszal írjuk soraink fölé Alexy Lajos nevét, most úgy érezzük, hogy az ő távozásával szegényebb lett e város. Elveszítettünk egy embert, aki amíg testi és szellemi erőinek birtokában volt, érték volt mindenütt, bárhova állí-totta őt az élet. Alexy Lajos Cegléd tegnapjának egyik legjellegzetesebb s egyik legértékesebb alakja volt. Ahhoz a generátió-hoz tartozott, mely Cegléd várossá fejlődésének alapját vetette meg. Ennek a munkának lelkes idealizmussal, de emellett a való élet realitásai iránti nagy érzékkel megáldott egyik legértékesebb munkása volt Alexy Lajos. Családi életének áldott szépségei , nem kívánkoznak a nyilvánosság elé. A példaálatás kedvéért említjük mégis meg. Érték volt életének minden positiójában, de legnagyobb érték volt talán mégis az iskolában. Az ő tanítói működése folytonos cáfolata volt annak a mondásnak, hogy akit az istenek gyűlölnek, tanítóvá teszik, ő élete egyik legnagyobb áldásának tekintette, hogy tanítóvá lehetett. Csodálatos pedagógiai érzéke s nagy szive, mely telve volt a gyermekek iránti soha meg nem szűnő szeretettel, a magyar tanítók egyik legnagyobbikává tették őt. A magyar tanítóság és az evangélikus tanítók képviselői hangos és ékes szavakkal tettek erről tanúbizonyságot. De soha meg nem szűnő bizonyságtétel fentebbi állításunk mellett a ceglédi evangélikusok elemi iskolája, melyben az ő nagy tanítói lelke, földi elmúlása után is soká fog még élni. Egyházát nemcsak mint tanító szolgálta. Hosszú ideig volt a ceglédi evangélikus egyház felügyelője. Példaképe volt itt is a saját hitéhez szíve utolsó dobbanásáig hűségesen ragaszkodó, — mások vallásos meggyőződését tiszteletben , tartó — saját egyháza érdekéért önzetlenül dolgozó egyházi munkásoknak. Fentebb úgy jellemeztük Alexy Lajost, hogy tiszta idealizmusa mellett az élet realitásai iránt is igen nagy érzékkel bírt. Ezen lelki tulajdonságai tették őt minden közintézmények és közgazdasági intézetek munkájává, amelyek nagyra értékelték önzetlen, magas és ideális célkitűzései mellett az élet lehetőségével mindig számoló bölcs körültekintését is. Mint ember egyike volt a legkedveltebb és legszeretetreméltóbb egyéniségeknek. Ellenségnek nemes, barátnak hűséges a síria. Komolyan vette az életet, kötelességeit mindig teljesítette, de lelke mindig nyitva volt az élet tiszta örömei számára is. Koporsója mellett nemcsak családi jának tagjai zokogtak, de gyászolták s őt impozáns színben egyháza, hálás tanítványai, szerető tanítótársai s az egész Cegléd. Nekünk mindezeken felül még küldőn okunk is van a gyászra. Amikor évekkel ezelőtt lapunk nehéz, zivataros időkben megindult és nagyon sokan idegenkedésssel fogadtak bennünket, ő mellettünk volt, mert megértette, hogy soha más cél nem fog bennünket vezetni, mint amivel az ő lelke is tele volt: tiszta idealizmus s az élet lehetőségeinek gazdag figyelembevétele. &9BS5&&B! Budai Sebestyén szomorú históriája (Régi okmány 1509-ből) Közli : Bettkó Béla magy. nemzeti múzeumi levéltárnok Habár felesleges a magyarázat, de jónak látom röviden előadni, hogy bizony Cegléden 1509-ben kegyetlen módon megölték az apácák tiszttartóját, Budai Sebestyén deákot, a két ceglédi polgárt Buda városa tömlöcében tartották s akkori szokás szerint bizony nem kesztyűs kézzel vallatták. Ezt a tanuvallatást közöljük most itt, remélvén, hogy talán nem sok idő múlva könyvben is olvashatja majd Cegléd polgársága a városát érdeklő okmányokat. Még csak azt jegyzem meg, hogy az okmány Cegléd falujáról beszél. Mutatja, hogy mily lassan ment át ebben az időkben a köztudatba valami változás. Mátyás alatt már mezőváros Cegléd és 1509 ben még nem tudja Buda sz. kir. város tanácsa ezt a változást. Tehát kezdjük meg a közlést, egész úgy, amint az majd ki lesz nyomtatva könyvben : 1509. nov. 13. Buda. Buda városának két fogoly ceglédi polgár vallomásáról, akik az óbudai apácák Ceglédre állatott tiszttartójának, Budai Sebestyén deáknak megölését és meggyilkolását a rajtuk alkalmazott kiutatás után világosan elbeszélik, az óbudai apácák részére kiadott bizonyságlevele. (Átírva a fogott bíráknak 1509. dec. 19-én kelt ítéletlevelében 116. sz. és DC. 21967. l. a) Mi, Buda városának bírái és esküdt polgárai, valljuk jelen levelünkkel, hogy elébünk járulván nemes Óbudai Ferenc deák, ugyanazon óbudai apácáknak Cegléd falubeli tiszttartója, alázatom kéréssel könyörögni gondos-kodott, hogy mi a nevezett Cegléd falunak most a mi fogságunkban letartóztatott lakosai Darvas Barnabás és Mészáros Demeter által tett vallomásokat a mi városunk pecsétje alatt nyílt levelünkben kiállíttassuk és végül az ő jogaik megvédésére neki engedélyezzük. Amiért is mi annak a Ferenc mesternek a kéréseire, mint megengedettekre, barátságosan hajolva, azokat a vallomásokat jelen levelünkbe szorgalmasan és lelkiismeretesen szóról-szóra befoglaltattuk az alanfirt módon és formában. Továbbá az első, tudniillik Darvas Barnabás a kínvallatás alatt vallotta, hogy Mészáros Demeter vágta azt a Sebestyén deákot és ugyanaz a Barnabás vele egy társaságban volt és öten voltak, mint alantabb kitűnik. Továbbá a második, tudniillik Mészáros Demeter a kínvallatás után, akit a mondott Barnabás is megkeresett és kért, hogy ne engedje magát tovább ennyire kínoztatni, vallotta, miszerint ő is azt a Sebestyén deákot, habár nem elsőnek, de azután vágta. Ugyanaz a Mészáros I Demeter kezdetben a kínvallatás előtt vallotta, miszerint ő szemeivel látta, hogy Ágoston Pál és Bors Benedek mindketten vágták azt a Sebestyén deákot és igy végül ilyen vágások után ugyanaz a Sebestyén a földre esett és azután, amikor a nevezett Sebestyén a földön feküdt volna és még nem halt meg, akkor valami Theghez Balázs, a Theghez Lőrinc fia, valami doronggal őt a hasán átdöfte és még akkor sem halt meg és valami Sebestyén, ugyanazon Tamás szolgája, Fekete Mihálynak pedig a fia, döfte át Sebestyén deákot ugyanazon módon, amint a fent említett ura átdöfte. Ugyanő vallotta, hogy valami Helyes Tamás valami fával, közönségesen csapófával a fentnevezett Sebestyént átdöfte, azonfelül rettenetes szitkokkal illette, mondván : beste hires kurtaffy, aljas (igy áll a latin szövegben is) két fiamat is bebörtönözted. Mondja, hogy azt is látta, hogy Fekete Benedek azt a Sebestyént a mellén vágta. Ugyanaz a Demeter vallotta, hogy Bors Péter egy baltával és Bors Domokos, annak a Péternek a fia, egy postai karddal azt a Sebestyén deákot vágták és valami Dán János, aki A Magyar Rapszódia ma még három előadásban, 4, 6 és 8 órakor látható az Urániában.