Ceglédi Ujság, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
XIX-ik évfolyam. CEGLÉDI ÚJSÁG 1-fő szám veknek, mert a többség — mint rendesen — most is tüntetett távollétével.) A dec. 12-én tartott közgyűlés hitelesítése után dr. Gombos Lajos polgármester azt az indítványt terjesztette elő, hogy a tárgysorozat 17-ik pontjában tárgyalásra kitűzött villanyvilágítási ügyet a közgyűlés azonnal vegye tárgyalás alá. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult az indítványhoz s így a tárgyalás elég csendesen indult meg. Mindenekelőtt a polgármester olvasta fel a tervezett üzembérleti szerződést, míg Dely Béla előadó a szállítási szerződést ismertette. Hosszabb vita indult meg ezután, melyben Takács József lelkész, dr. Traub József ügyész és a polgármester vettek részt. Takács József kijelenti, hogy ő a maga részéről a bérbeadás mellett van, mert a városnak első érdeke az, hogy ne károsodjék. A bérbeadás esetén pedig a város mentve van minden kockázattól, míg a házi kezelésnél nem tudni mit hoz a jövő. Dr. Traub József szintén hasonló értelemben szól s hivatkozva a már előttünk álló példákra kijelenti, hogy a házi kezelés nem mindenütt vált be. Igaz, hogy például Pápán a múlt évben 18,000 korona, Győrben pedig 83,000 korona volt a tiszta nyereség, de Kecskeméten még most is 17,000 koronába került a közvilágítás. A vita eredménye az lett, hogy a közgyűlés egyhangúlag a bérbeadás mellett foglalt állást. A tárgysorozat második pontja szerint Schiiffer Adolf és nejével kötött szerződés jóváhagyása lett volna, de mivel nem volt jelen elegendő képviselő, az ügy tárgyalását 30 nap közbenjöttével elutasították. A harmadik pont a városi tanács előterjesztése volt a helybeli csendőrség leavató bizottságával kötött bérleti szerződés tárgyában. A közgyűlés többek felszólalása után tudomásul is vette a szerződés megkötését. E szerint a régi kaszárnyáért továbbra is 2000 korona évi bért fizet a csendőrség. Cárák Mihály és nejétől tanyai iskola céljára 1200 ezörnyi ingatlant vett a város 880 koronáért. Az összeget kifizették s ez a jelentés volt a tárgysorozat 4-ik pontja. Bezzeg Pál városi mérnök 1909 ik évi községi közmunka költségelőirányzatát a közgyűlés elfogadta, mégpedig úgy az előirányzatban feltüntetett, illetve javasolt lejtméretezést is szükségesnek tartja. A város sejtméretezése a mérnök előterjesztése szerint mintegy 24,000 koronába kerül, mely összegből 12,000 korona a 909-ik év terhére lett előirányozva, kát tehet nekünk. Hiszen a gyermek, a bepiszkított ujjacskákkal nem egyszer forgolódik orra, szája és szemei körül is. A tiszta kéz és tiszta tárgyak, sohasem lesznek holmi ragályos bajok átplántálói! Amidőn a gyermek már tankötelessé serdül, a ruha és a test tisztántartásának kettős gondoskodását ki kell immár terjesztenünk a tankönyvek tisztántartására is. A tankönyvek hónapokon, sőt esztendőkön át, belsejükön, de még inkább kültáblájukon valóságos baktériumtenyésztő szennyrétegeket öltenek magukra. Ha a nebuló tankönyvét ma, a papír olcsóság korszakában, hetenként legalább egyszer-kétszer új külső burkolattal fogjuk ellátni, emellett leszoktatjuk a gyermeket arról az utálatos és soha eléggé el nem ítélhető rossz szokásról, hogy a könyvek lapját a lapozgatáskor nyálazgassa, úgy a gyermek-, a tanulószoba és a tantermek higiéniája érdekében nagyot tudtunk elérni. A pólyától a tankönyvig, az iskola padjától a nász napjáig helyes utakon vezetett tisztaságszerető gyermeket és ifjút, a tisztaságszeretet kellemes, jóleső érzete mindhalálig hűségesen nyomon fogja követni, úgy maga, mint embertársai javára és örömére. Anglia és Franciaország magasfokú iskola Ugyanekkor tárgyaltatott Herceg János és társainak kérvénye is, akik 1000 korona segélyt kértek a Mikebudai-út agyagozására. Ezt az összeget a közgyűlés szintén megszavazta. Farkas Józsefnek VI. ker. 213. szám alatti ingatlanát a város utca rendezés szempontjából kisajátította. A vételár 3600 korona. Tudomásul vétetett, Wahl Ignác m. kir. állatorvos előterjesztést adott be a tanácshoz, melyben az állati fertőző betegségek mérséklése céljából egy hullaégető kemence építését hozza javaslatba. Tekintve, hogy az egész költség csak 1680 korona, a közgyűlés a javaslatot dr. Molnár Albert és a polgármester pártolása után elfogadta. Banka András községi illetőségét a közgyűlés megfelelő okok alapján megtagadta, míg kiskorú Juhász István, Lajos és János illetőségét — nehogy törvényteleneknek nyilváníttassanak — elfogadta. Cegléd város új szervezési szabályrendeletét a vármegye nem hagyta jóvá. Pótlás, illetve kijavítás végett tehát visszaküldötte s igy a közgyűlés megbízta a tanácsot, hogy a kívánt változtatásokat megtéve, a szabályrendeletet újra a közgyűlés elé terjessze. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Nagykátai útnak törvényhatósági úttá való felvételét a vármegye megtagadta. Ugyancsak tudomásul vétetett a nov. hu 29 ikén tartott pénztárvizsgálati jelentés is. Az ebadó alapból ideiglenesen kölcsön vett 9800 korona visszafizetését, valamint a város 909-ik évi költségvetésének megyei jóváhagyását, továbbá a szegényalapból kölcsön vett 6982 kor. visszafizetését a közgyűlés szintén tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért, földmivesek nyugdíja nával felelős, törvény által csinált országos pénztárban biztosíthatja. Tehát, hogy ide beléphet a munkás, a gazda, a szakmányos, a kertész, a kubikus, sőt az is, aki gazdálkodással ha csak mellékesen is foglalkozik. Örülünk annak, hogy akinek egy kis kertje, méhese, baromfitenyésztése van, az beállhat a pénztárba rendes tagnak és öregségére magának nyugdíjat biztosíthat. A törvény csak azt a feltételt köti ki, hogy 14 éves kora már betöltöttek legyenek, de még 35 éves koron ne legyenek túl azok, akik a munkáspénztár tagjai akarnak lenni. Nekünk ez a segélypénztár se ingünk, se gallérunk, se korunk, se hasznunk nincs belőle, hogy van-e sok tagja, vagy nincs, de azt hisszük kötelességünk tárgyilagosan ismertetni és arra hívni fel olvasóinkat, hogy a város népével az intézményt megismertessék. A szabályok szerint aki hetenként 20 fillért akar a nyugdíjba befizetni, vagyis évenként 10 korona 40 fillért, az magának következőket biztosítja : 1. Ha 10 évi tagság után munkaképességét bármely okból előreláthatólag mindenkorra oly mértékben elveszti, hogy a fogyatkozás következtében felényit sem képes évenként megkeresni, mint amennyit egy helybeli (nő, férfi) gazdasági munkás vagy cseléd évi átlagos keresménye, élete fogytáig, illetőleg keresetképességének netáni visszanyeréséig, havi 10 korona segélyt (nyugdijat) kap , ha pedig a keresetképtelenség 10 éven belül állana be s a tag a tagsági dijakat nem akarja addig fizetni, amíg a segélyre való joga megnyílnék : a pénztár a befizetett tagsági díjakat, az előzőleg netalán kifizetett segélyösszegek betudásával, a tagnak kamat nélkül visszafizeti. 2. Ha meghal a tag és halálát nem baleset okozta, akkor családjának , ha legalább 5 évig volt tag, 200 korona, ha legalább 10 évig volt tag, 250 korona, ha legalább 15 évig volt tag, 270 korona segélyt, vagy ha családja nem maradt, temetésére 100 korona segélyt ad a pénztár. Ha pedig a tag halála a belépéstől számítva öt éven belül következnék be, a pénztár a befizetett tagsági díjakat az előzően netalán kifizetett segélyösszegnek betudásával a hátramaradt családnak kamat nélkül visszefizeti. 3. Ha előbb még segélyt nem kapott 65 éves korában a tag 100 koronát kap, azonban ha 65 éves korán túl munkaképtelenné válik, a havi 10 korona segélyt is megkapja, illetőleg ha baleset éri, a baleseti segélyeket s ha meghal, családja a halál esetére szóló segélyt is megkapja. 4. A pénztár központi igazgatósága különös méltánylást érdemlő esetekben háromszáz koronáig terjedhető rendkívüli segélyt ad. Ha a tagot baleset éri , ingyen gyógykeze-A tisztaságérzék, úgyszólván fokmérője a kultúrának, igazi kultúrnép szülötte, a piszokban otthonosan sohasem érzi magát. Petronius már réges-rég és bizonyára nem alaptalanul ráolvasta azokra, akik ruhában, testben tisztátalanok, hogy a nemi élet urai között is ők a legszennyesebbeket tapossák ! Azok a vallás-higiénikus szabályok, amelyeket Zoroaster és Mózes törvényei előírtak, mindenben és mindenkor a tisztaság előmozdítására célzó intézkedések voltak. Jézus Krisztus isteni tanainak szilárd valláserkölcsi alakot kölcsönöz az istenember ismételten hangsúlyozott intőszava: „Legyetek tiszták!“ Nem tudjátok-e, hogy az emberi test egyben a lélek szent helye ? A tisztaság a ruházkodásban, az emberi testen egyaránt alapköve a higiénének. Ez a tisztaság, az általános tisztaság útjára vezet bennünket. Minden a mi tiszta, egyben szép is. A tiszta, szép emberi alak, szemnek is jól eső külseje, emeli egyben az erkölcsi való érzetét és értékét is. Ilyen utakon emberi létünk és életünk teljes összhangját mindenkor meg is fogjuk találni. Mindig azok közé tartoztunk, akik a társadalmi konsolidációért küzdöttünk. Tudjuk, hogy a gazda, cseléd és munkás mennyire egymásra van utalva. Állandó békés egyetértésre van szükség. Azért teljes erővel fel kell karolnunk azokat az intézményeket, amelyek az egymásra utalt osztályok jobb sorsára nagy befolyással vannak. Ilyen a nép érdekében alkotott országos törvénnyel megcsinált intézmény, szerintünk a munkás és cselédpénztár, melyről a napokban olvastunk egy kommünikét, hogy egy hónap lefolyása alatt 4000 ember lépett újabban abba s önkénytes tagjainak száma az ötvenhatezret meghaladja. Örülünk ennek, hogy munkás, kisgazda sorsát, ebben az állam minden vagyoegészségügyi intézkedései szigorúan előírják azt, hogy az oktató személyzet, a tanítványok ruházatát, kezét, arcát, körmeit, könyveit, tanszereit stb. hetenként többször is vegye szem alá. Sok derék, lelkiismeretes, kötelességtudó tanítónk, tanárunk akadt azért ma már hazánkszerte is nem egy helyi, aki saját jószántából megcselekszi azt, amit a Nyugat első kulturállamainak egészségügye idevágó törvényszakaszaiban megszab és előír. Franciaország fővárosának valamennyi elemi-, ipar- és középiskolájában, a tisztátalanul érkező gyermeket intő cédulával küldözgetik tüstént haza. Mivelhogy a szülőkben sem lehet, sajnos, sziklaszilárdan mindenkor megbízni, még a szajnaparti műveit metropolisban sem, az iskolába érkező gyermekek valamenynyije, az egyes intézetek külön mosdótermében köteles előbb kezét szapannal tisztára mosni. Egy-két intézetben a gyermekek hetenként fürdőt is vehetnek. Az oxfordi egyetem tudós tanára, Ruskin a kiváló esztétikus, ismételten hangsúlyozgatta tanítványai előtt, hogy a ruházat tisztasága, mintegy előfeltételezi a test tisztántartását, amivel aztán együtt jár a táplálék, a fekvőhely, a lakás, sőt az erkölcsi élet tisztántartása is.