Chicago és Környéke, 1972 (67. évfolyam, 1-53. szám)
1972-01-01 / 1. szám
JOHN GARDI 9-72 2216 N LINCOLN 3RD FLOOR CHICAGO ILL 60614 CHICAGOésKÖRNYEKE "CHICAGO anpVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 67. évf. January l, 1972. Editor and Publisher - szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOVANY No> *• szam Magyarország már csak 27,6 forintot ad a dollárért 350 amerikai gép támadása kommunista célpontok ellen — Bhutto új pakisztáni elnök vissza akarja venni Kelet-Pakisztánt — A Szovjetunió biztosította Washingtont hogy nem avatkozik be egy esetleges középkeleti háborúba — A kelet-pakisztáni gerillák kegyetlen kínzással gyilkolnak — Horvátországban elszakadási mozgalmat hiúsított meg Tito — Kurt Waldheim osztrák követ lett az ENSZ új főtitkára — Mátrai Géza ügyében januárban mond a bíró ítéletet — Végre van elnöke Itáliának: Giovanni Leone kereszténydemokrata — Mindszenty hercegprímás első nyilatkozatában a bűnperét megelőző fizikai és lelki „előkészítésről” nyilatkozott — Pierre Trudeaut fiúval ajándékozta meg a felesége A MÚLT HÉTEN és az azt megelőző héten nagy dolgok történtek és még nagyobbak — nem történtek. A megtörtént nagy dolgok közé tartozik Kelet-Pakisztán 14 nap alatti megszállása, India túlnyomó katonai erejével és a Szovjet mohó asszisztenciájára mellett. Ez utóbbihoz tartozik az a három vétó is, amit a „békeszerető” Szovjet a Biztonsági Tanácsban a béke ellen adott le és amelyek Európa dobhártyáján is baljósan koppantak. Talán éppen ez az ominózus hang gyorsította meg a Tíz Nagy gazdasági békekötését is, ami szintén igen nagy dolog volt. Nagy dolog volt Castro figyelmeztetése a tengeri kalózkodás ellen és amerikai hajó- és repülőjárőrök kirendelése a karibi tengerre. A két legnagyobb dolog azonban az volt, ami nem történt meg. Az egyik egy fenyegető nagyobb, esetleg nagy háború elhárítása volt . AZ ENTERPRISE atommeghajtású óriás-anyahajó, a Tripoli helikopter-anyahajó, hét rombolóiból álló kíséretükkel és vagy 800 roham-marine-al a fedélzetükön nem csak a zászlót ment megmutatni a Bengáli öbölbe. Nixon elnöknek tudomására jutott, hogy India tovább akar menni és megtámadni Nyugat-Pakisztánt is, hogy a „Kasmír-kérdést” egyszers mindenkorra elintézze. Ez a támadás feltétlenül belevonta volna Kínát is a háborúba és futótűzzé válhatott volna. Ez is volt az igazi célja: a Szovjet Kínát és Indiát akarta összeugratni, hogy mindkettőt elvéreztesse és ezzel a maga ázsiai szerepét megerősítse. A terv annyira aktuális volt, hogy a Szovjet bizalmasan figyelmeztette Törökországot, Iránt és Afganisztánt, hogy ne avatkozzanak be a háborúba. Milyen háborúba? Akkor még csak a Kelet-Pakisztán elleni hadműveletek indultak meg, ez pedig még messzebb feküdt tőlük, mint Nyugat-Pakisztán, hogyan tudtak volna abba beavatkozni? Nem is abba, de Nyugat-Pakisztánnak már adhattak volna segítséget. Ekkor Nixon figyelmeztette Dobrinyin szovjet nagykövetet, hogy a Tonkini öbölből a Bengáli öbölbe rendelte a 7- ik flotta egy igen erős egységét és ha India megtámadja Nyugat-Pakisztánt, elrendeli a hadműveleteket. A fedőnév, az amerikai polgárok kiürítése volt Kelet-Pakisztánból, bár azokat már aznap elszállította három brit nagy gép, amikor a flotta-részleg elindult a Tonkim-öbölből. Ettől — mint minden erőmutatástól — megijedt a Szovjet és Indira bosszúálló álla is kényszermosolyra lágyult. ■Ez volt azegyik nagy dolog, ami nem történt meg. A másik — a Szovjet három vétója volt, ami megtörtént ugyan, de meg nem történtté tette Moszkva hosszú és fáradságos ügynökösködését az európai béke-atmoszféra megteremtésére. Ki hisz még ezek után a Szovjetnek? Tudom, sokszor leírtuk már ezt a kérdést, azután az európai polgár megint hinni kezdett. Most azonban megváltozott a helyzet. Heath brit miniszterelnök esküdt ellensége az európai biztonsági konferenciának és Bermudán figyelmeztette Nixont erre. Nixon bólintott. Most majdnem minden attól függ, hogy a német Bundestag ratifikálja-e a berlini egyezményt, ami körülbelül kora tavaszra érik meg a teljes aláírásra és vele együtt a moszkvai és varsói szerződést is? Willy Brandt amerikai látogatása nem fogja tisztázni a helyzetet, mert maga sem tudja, hogy megkapja-e a többséget vagy sem? És különben is előre kell mennie a dologgal, ha egyszer már vállalkozott rá. Ellenben nagyon fontossá válik Nixon Pekingi útja, ami hozhat olyan eredményeket, amelyekből a Szovjet amerikai-kínai egyetértésre következtet. Ez esetben a májusi moszkvai értekezleten az európai kérdést végleg leszúrhatja Nixon azzal, hogy egy tisztázatlan helyzettel Dél-Ázsiában (az India-Pakisztáni- kérdés addigra még nem tisztázódik), el kell halasztani az európai béke terveit, bár ez az európai és amerikai liberális sajtóban nem fog látszani. De annál inkább az európai kormányfők és a NATO-vezetők véleményében. Nem megdöbbentő, hogy a liberális-társutas sajtóban egyetlen elítélő mondat sem jelent meg India támadása ellen? Hogy soha senki nem írt le egyetlen mondatot sem a három szovjet vétó ellen, ami kifejezetten a béke ellen hangzott el? A kampasz-liberalizmus tűje mindig, minden körülmények között a szovjet mágnes felé hajlik. Ugyanakkor azonban támadták Amerikát (Kennedy), mert nem India, hanem Pakisztán mellé állt. Ez már több, mint mazochista vágy, ez már paranoiára vall, amelyet súlyos szkizofrénia tép ketté. Az egyik a liberális elv, a „szabadság” elve, az egyéni szabadság védelme, a másik ennek az ellenkezője: a szovjet elnyomás, minden szabadság elvesztése. Hogy lehet így gondolkodni — a zárt intézeteken kívül? is ALI BHUTTO Pakisztán új elnöke, aki radikális baloldali politikus (gazdag ember!), minden katonát elküldött, baloldali kormányt alakított E pillanatban 11 tagja van, de még bővülhet kelet-pakisztániakkal. Bhutto nagy előnye, hogy Pekinggel ő teremtette meg a pakisztáni barátságot, tehát Kínára még jobban támaszkodhatik, mint Jahja. (Persze, itt megint felvetődik a kérdés: miért nem adott úgyszólván semmi látható segítséget sem Pakisztánnak Kína? Még a diplomáciai segítséget is az USA-tól kapta.) Zalfikár Ali Bhuttónak van azonban egy hátránya is: mielőtt bármiféle tárgyalásba kezdhetne Indiával, vagy hát: „Bangla Deshel” először egy szociális forradalmat kell otthon végrehajtania. Azok, akik Nyugat- Pakisztán közgazdaságában döntőek, jobban félnek tőle, mint Indiától. Ezt a vulkanikus talajt szilárd politikai bázissá taposni — nem lesz egyszerű dolog. Igaz, van egy kitűnő túsz a kezében — Majibur sejk, Bangladesh egyetlen, elismert vezére. De vele legfeljebb a pakisztáni hadifoglyokat és a többi antibengáliakat cserélheti ki, Kelet-Pakisztán visszacsatolását nem. Nincs az a Mujibur sejk, aki a meglódult kelet-bengáliakat vissza tudná édesgetni, akár csak egy látszat-kapcsolatba is Nyugat- Pakisztánnal. A helyzet tehát tartósan likvid marad. Ennek azonban messzememenő következményei lehetnek, sőt lesznek is. Elsősorban az, hogy Pakisztán és India között továbbra is nem deklarált hadiállapot marad fenn. Ennek következtében Kelet-Pakisztán csak egy idegen hatalom (India) által megszállt terület marad, nem önálló ország, s a „Bangladesh Népköztársaság” címét legfeljebb névjegyen használhatja. Indián és Bhutánon kívül eddig még senki sem ismerte el, ami ugyan csak egy időbeli keresztmetszet, de a kilátás egy megszállt terület önálló államként való elismerésére gyenge. A mohamedán államok és Kína ázsiai és afrikai barátai semmiesetre sem ismerik el. További gyakorlati következmény: a tíz millió menekültet India tulajdonképpen nem tudja addig hazaküldeni, ameddig azok úgy érzik, hogy ismét egy nyugatpakisztáni államalakulatba térnek vissza. Pedig ez volna India első számú érdeke, hogy a róluk való gondoskodás költségét áthárítsa a gazdag államok humanitárius megértésére. Hírek szerint január elejével mégis elindítják haza a menekülteket. Mit veszített India pénzben kifejezve a háborúban? Rengeteget. Nem csak a hadjárat került nagyon sokba, de táplálni kellett a bengáli menekülteket is és most talpra kell állítani őket és a saját magát. Irtózatosan sok pénz kellene hozzá, aminek a töredéke sem áll India rendelkezésére. Most az adókat emeli, de ez a lelkesedést lehűti a szomszéd iránt és így valószínű, hogy a menekülteket gyalog kergetik haza, mert megfelelő közlekedési eszközük nincs tíz millió ember mozgatására. Egyszerűen halálra eszik őket a barátaik. És — minden lelkes liberális cikkel szemben — India közgazdasága rosszabbul áll, mint valaha. Nem a háború miatt, már előtte is. Az egyetlen plusz a terméstöbblet, amit az amerikaiak által kikísérletezett „zöld forradalom" és nem a Szovjet nyerje tett lehetővé. Iparaik majdnem kivétel nélkül sülyedtek a produkció menynyiségében és minőségében egyaránt. Mi marad? A Szovjet marad, akire támaszkodhatnak. De a szovjet közgazdaság is pang és honnan tudná a Szovjet előteremteni azt a 10-15 billió dollárt, ami India és Bangla Desh talpraállítására kellene? Minél tovább húzza Bhutto a „békülést”, annál rosszabb helyzetbe kerül India és a felszabadított Bangla Desh. Minél tovább tart ez az állapot, annál kevesebb lesz a Szovjet iránt támasztott igény, amit az nem tud kielégíteni. Idegen tőke? Egy még csak meg sem alakult államba? Nonszensz. Ekkor kezdődik majd a Mukti Bahini szélső radikális csoportjának lázadása mindenki ellen, még Mujib ellen is, ha addig visszatérne. Az egész Bangla Desh, sőt a szomszédos indiai Nyugat-Bengál is forradalmi lőporos hordó, ami akkor robban, amikor a kínaiak begyújtják a kanócát. Ebben a győzelemben India és a Szovjet veszített Figyeljük a jövő év eseményeit — nyomon kísérhetjük a folyamatot. is AZ ÉV VÉGE elérkezett. Szadat terminusa a döntésre lejárt. A Szovjet aktív segítsége nélkül teljesen reménytelen a támadás, az viszont nagy kérdés, hogy vállalja-e a Szovjet a támadásban való aktív részvétet. Ha az indiai kaland nagyon rosszul alakul, akkor talán vállalja, mert nem szenvedhet egy második vereséget is a világfrontokon. Állítólag a Szovjet 50%-kal megnövelte a saját pilótás gépállományát Egyiptomban. Ez lehet izraeli propaganda is, de lehet igaz is. El lehet képzelni, hogy ha Szadatot már nem lehet tartani és támad, akkor a Szovjet a SAM-rakétáival és MIG-23-as repülőivel igyekszik visszaverni az izraeli légi támadást. Óriási kockázat volna ez a Szovjet részéről! Mert Izrael kétségtelenül nagy fölényben van az egyiptomi haderő minden ágával szemben és kérdés, hogy az a 15-20 ezer szovjet katona nem merül-e el az egyiptomi haderővel együtt a forró homokban? Természetesen lehetne arról is szó, hogy a Szovjet utánpótlást visz oda, ha tud. A Dardenellákat nyilván lezárnák ez esetben és ezen felül is ott állna a fenyegető felkiáltójel, és ha az Egyesült Államok beavatkozik? Nem valószínű, hogy beavatkozzék, ezt Vietnám egyelőre majdnem kizárttá teszi, annyit háború-ellenes a hangulat. De mi történik, ha Kína avatkozik be Szibériában, tegyük fel Amerika csendes támogatása mellett? Vagy mi történik, ha a Középkelet a Szovjet Vietnámjává válnék, hiába vinné a repülőit vágóhídra, az egyiptomi hadsereg nem állná a támadásokat. A támadási célok közé kell sorolnunk most már a nagyvárosokat is: Kairót, Alexandriát, stb. és nem utolsó sorban: az Aszszuáni gát és erőmű lebombázását is. Kétségtelen, hogy Izrael lényegesen többet veszítene, mint a blitzben, de a végén úgy letarolhatná Egyiptomot, hogy a Szovjet már egy fűszálat sem találna ott, ahol meghúzódjék. Mindent egybevetve: a Középkelet potenciális robbanóanyag, de nehéz elképzelni, hogy robbanjon. A Szovjetnek irtózatosan rosszkor jönne ez. Figyeljük a közeljövőt, vajon nem tér-e vissza Franciaország a NATO-védelmi közösségébe? A britek is, Washington is erre biztatják. Egyelőre nehéznek tűnik, de Pompidou nem olyan merev, mint de Gaulle volt. (bb) ■—'m—1—W—— T——M—|M ^ ............... UIL—J. MI TÖRTÉNT A HÉTEN? December 20. — A világ hatalmai általában nagyon korrektnek tartják a valutáris megegyezést. ■ A csilei keresztény ellenzék 60 ezres tömegtüntetésére Allande most 300 ezer főnyi baloldalit akar mozgósítani: „Ki az utcára a fasizmus ellen” jelszó alatt, így kezdődik a polgárháború ... a Zulfikar Ali Bhutto baloldali pakisztáni politikus, aki az ENSZ-ből kivonult, amikor hazája ügyének nem tudott békés megoldást biztosítani, visszatért Rawalpindibe. Jahja kán lemondott és Buttót elnökké nevezte ki. ■ Windsorban (Ontario) 1,129,000 dollárt raboltak el banditák egy bankból. A kommunista elitdivíziók súlyos vereséget mértek a laoszi haderőre. December 21. — Az amerikaiak négy repülőgépet vesztettek a felerősített légi támadásaiknál részben Laosz, részben Észekvietnám fölött. ■ Kelet-Pakisztánban a Mukti Bahiri lázadók kegyetlen kínzással nyilvánosan öltek meg nyugat-pakisztáni katonákat. I Egy kanadai, guelphi nagymama, aki márciusban özvegyült meg, most félmillió dollárt nyert egy ír sorsjegyen. I Bhutto új pakisztáni elnök kijelentette, hogy bosszút áll Indián és visszaszerzi Kelet-Pakisztánt. December 22. — Kurt Waldheim osztrák ENSZ- nagykövetet a Biztonsági Tanács az ENSZ főtitkárának ajánlotta a közgyűlésnek. A windsori bankrablás ügyében két férfit és három nőt letartóztattak. Eddig csak 140 ezer dollár került meg az elrabolt pénzből. Mujibur sejket a börtönből, ahol eddig tartották, házi őrizetbe viszik át. Horvátországban nagyszabású tisztogatás folyik, a miniszterelnököt és több főtisztviselőt leváltott Tito, mert elszakadási kísérlettel vádolta őket. December 23. — Lengyelországban is lényeges változások történtek a kormányban, Gierek pártfőnök helyzetének megerősítésére. Nazrul Islamot, „Bangladesh” aktív elnökét Daccában óriási lelkesedéssel fogadták. Kurt Waldheim osztrák ENSZ-főbizottat a közgyűlés is megerősítette a főtitkári tisztségében, hivatalát, január 6-án veszi át. ■ A nyugat-pakisztáni határt lezárták, a gazdagoktól elvették az útlevelet. ■ Nixon elnök aláírta a rák elleni küzdelem céljaira hozott 1,6 billiós törvényt. I A Szovjet tagadja, hogy kairói nagykövete, Vinyogradov azt ígérte, hogy aktívan megsegítik Egyiptomot, ha háború tör ki Izraellel. B Bob Hope művész tárgyalt az északvietnámi diplomatákkal Vientianeban, hogy hajlandó 10 milliót összegyűjteni az északvietnámi gyermekeknek, ha ennek ellenében szabadon bocsájtják a hadifoglyainkat. A tárgyalás barátságos volt, a válasz barátságtalan lesz. A Nixon által megindított áriinfláció-ellenes hadjárat eredményeképpen ez évben mindössze 3.5%kal emelkedtek az árak, a tavalyi 5.5%-kal szemben. Komoly eredmény! December 24. — Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden magyar testvérünknek! I James Hoffa volt Teamster szakszervezeti elnököt, akit különböző bncselekményekért összesen 13 évi börtönre ítéltek, közel öt évi leszolgálás után Nixon elnök szabadlábra helyezte. ■ Mátrai Géza szabadságharcost, aki október 18- án Koszigint meglökte, a bíró bűnösnek találta „támadásban” és január 7-én fog ítéletet mondani. Mátrai szabadlábon van. December 25. — Egyiptom, Líbia és Szíria, az új arab szövetség két napos ülésén megállapodtak abban, hogy minden megszállt területet visszaszereznek. Hogy hogyan, erről egyelőre nem szivárgott ki semmi. Támogatni fogják az arab gerillákat és elítélik Husszein királyt, mert az kiüldözte őket Jordánból. Különböző zászlókban és egyéb közös intézményekben is megállapodtak. Egy repülőgéprabló 300 ezer dollárt és ejtőernyőket követelt a csikágói repülőtéren, mert különben felrobbantja a gépet utasaival együtt. Nem kapott mást, mint bilincseket. Most már ez sem fizeti ki magát a hosszúhajú hippiknek. ■ A Kelet-pakisztáni Bihari-nemzetséget, amely néhány Dacca körüli városban tömörült, a Mukti Bahiriak körülvették és nem engedtek semmi élelmiszert, vizet, villamosságot odavezetni. A Vöröskereszt hiába tiltakozik, ezeket a városokat halálra akarják éheztetni. Giovanni Leonet, az olasz Keresztény Demok-rata párt volt miniszterelnökét a 39-ik szavazáson Olaszország elnökévé választották. Magyarország felértékelte valutáját a dollárral szemben. Eddig 30 forint volt egy dollár, ezentúl 27,63 forint. Ez 8% leértékelést jelent. A Szovjet is felértékelte valutáját az amerikai és egyéb nyugati valutákkal szemben. B Indira Gandhi egy beszédében kijelentette, lehet, hogy újabb háborúra kell elkészülniük. Nem tudja, hogy ez az igazi békéhez vezető út-e, vagy csak egy lélegzési szünet a 14 napos háború után. Mindszenty József hercegprímás első interjúját adta egy nyugati, hamburgi lapnak, amelyben a bűnperének kommunista előkészítéséről nyilatkozott. Fizikailag és lelkileg is „preparálták” a bűnperre. December 26. — Tegnap Szöulban hatalmas szál-loda-tűz pusztított, amelynek 153 áldozata van. B Maurice Chevaliert, a híres francia színészt mesterséges vesével tartják életben. B A Peruban eltűnt repülőgép 92 utassal (köztük 5 amerikaival) egy dzsungel fölött zuhant le, még nyomát sem találták meg a gépnek. B 350 amerikai repülőgép intézett hatalmas támadást északvietnámi-laoszi célpontok ellen. Öt gép lelövését jelentik a kommunisták. B A TIME magazin Nixon elnököt választotta az idén „az év emberének”. B Izrael hajlandó arra, hogy Gunnar Jarrings szolgálatait újból igénybe vegye. B Pierre Trudeaut 6 font 9 nncos fiúval ajándékozta meg a felesége.