Chicago és Környéke, 1977 (72. évfolyam, 1-53. szám)

1977-08-27 / 35. szám

99 Hozzászólás Baracskai Sándor , vagy Dél” című cikkéhez A közelmúltban két részben közölte a Chica­go és környéke Baracs­kai Sándor fent megne­vezett cikkét. Bár az író „szenvedélymentes­ségről” biztosított ben­nünket, írása mégsem mondható előítélet men­tesnek, jelzőket és bí­rálatokat Baracskai sza­badon alkalmaz. Ennek ellenére én csak néhány tévesen beállított tör­ténelmi tétellel kívánok foglalkozni, azaz a kér­déses eseményeket és azok következményeit történethűen bemutatni. Az I.rész 3. bekezdésé­ben Baracskai a követ­kezőket írja: „Mind az északi, mind a déli­­hit­vallás’ követői mege­gyeznek abban, hogy a magyarság őstörténetét több kevesebb pontos­sággal 2500 évre vezetik vissza.” Kedves Baracs­kai úr a 2500 évről csak a szépséges Finnugoriá­ban keréktörést szenve­dettek beszélnek. Ők u­­gyanis csak Árpád a­­pánk népét ismerik ma­gyarnak és „kutatásai­kat” kizárólag rájuk összpontosítják, lehető­leg minél több hamis­sággal. Hallani sem a­­karnak a szamír-szabír törzsekről, pedig ezzel a 2500 évet éppen meg­duplázhatnák, mint a­­hogy ezt a „déli hitval­lás” követői teszik. A finnugorálók, a „észa­ki” irányzat követői — továbbra is tagadják az avarok, hunok, szittyák és más testvérnépek magyar voltát. Ezzel mondván: „görög ere­detű művészetünk való­színűleg még hosszú i­­dőn keresztül rányomja bélyegét minden ott élő nép művészetére.” (Krím, Délukrajna.) Ősműveltségek hatása több-kevesebb értékkel mindig kimutatható a későbbi műveltségek ki­alakulásában. Sőt a kölcsönhatások is ter­­mészetszerűek és rend­­jénvalók. Mármost, ha figyelembe vesszük, hogy a szittyák mű­veltsége nem kevesebb mint 2500 évvel előzte meg a klasszikus gö­rög szobrászat fényko­rát, valamint ez a kor — i.e. V és IV. évszázad — egybeesik a szittya a­­ranyművesség fényko­rával, akkor nem beszél­hetünk görög eredetű művészetről, de feltéte­lezhetjük a kölcsönhatás lehetőségét. A szittya fémművesség i.e. há­romezer évre nyúlik vissza, i.e. 1000-ben már remekelnek mestermű­­veikkel. Hol vannak ek­kor a görögök? Lehetsé­ges lenne, hogy a görög művészet szittya erede­tű? Az Encyclopaedia Britannica-ban azt ol­vashatjuk, hogy az i.e. III. ezredben Elő-Ázsi­­ából is történtek beván­dorlások a későbbi gö­rög félszigetre és szi­getekre. Talán nem is lenne alaptalan föltéte­lezni, hogy ezek között a bevándorlók között szittyák is szép számmal voltak és éppen ők vol­tak a görög művelődés szemben a „déli”-esek megalapozói. Ez pedig az imént említett név szöges ellentétben van pékét, a hajdan hatal- azzal amit Baracskai ál­­mas magyar nép tagjai- lrt­­nak vallják. Legújabban a szittyák után Árpád­pedig többen foglal­­ágbéli nagyszerű őseink hoznak a Kárpát meden­ kerültek tollhegyre. S eével, mint a legvalószi- miután megkapták a nabb Őshazával. — Nem szolgalelkiségtől­­enged­­minden alap nélkül. — tessék meg, hogy itt ér- S ezzel őstörténetünket zelmeim­et egy kissé sza- 7-8000 évre vezethetnénk hadjára engedjem ) ne­­vissza. — Egyetértésről kik kijáró jelzőket „po­­— alig beszélhetünk, gány”, „nomád”. Ba- AII.rész első bekezdé- racskai így folytatja: sében Baracskai a szity- „Hogy ez a nyugati­ ku­­tyákat veszi célba, resztény orientáció he­lyes volt-e, vagy hely­telen, arra a­ történelem már régen megadta a választ azzal az egysze­rű ténnyel, hogy még egyáltalán létezünk a Dunamedencében ...” Baracskai saját beval­lása szerint ez a nyu­gati­ kereszténység nem mentette meg sem a normandokat sem a lon­­gobárdokat. Vajon miért éppen minket mentettek volna meg? A történelmi tények egészen másról tanús­kodnak. Már legfőbb i­­deje, hogy egyszer és mindenkorra végérvé­nyesen leszámoljunk ez­zel az immár egy évez­red óta belénk égetett ,, vezeklésideológiá­val’ ’. A tények vázlatosan a következők: I. István só­gora, Gizella testvére II. Henrik 1024-ben meg­hal. Ezzel meglazul a rokoni kötelék, mint az egyetlen biztosíték a „nyugati-keresztény” támadások ellen, s ez világosan kitűnik az ezt követő német külpoliti­kából. A trónra II. Kon­­rád kerül, aki 1030-ban tehát még István életé­ben Magyarországra tá­mad. A német csapatok a Duna jobbpartján, a cseh Bratiszlav a bal­parton vonulnak föl. A magyarok a némete­ket a Rába vidékén, a cseheket Garamnál ve­rik szét és elfoglalják Bécset. A következő császár és „hódító” III. Henrik lesz. Az első alkalommal 1042-ben kínálkozik. U­­gyanis a magyarok elű­zik Urzeolo Pétert, aki Henrikhez fordul segít­ségért. Megisi, ütköznek, de ez a háború nem hoz döntő eredményt egyik fél javára sem,­­mert a következő években Hen­rik ismét felvonul. Ek­kor Aba Sámuel elő­nyös békeajánlatot tesz király ellen. Aba Sámuel nem is meri teljesíteni az egyezmény feltétele­it. Henrik császár 1044- ben támad teljes erejé­vel. Valószínű a megsér­tett NEMZETI ÖNÉR­ZET is közrejátszik, Henrik győz, Aba maga is elesik. Péter, mint né­met hűbéres ismét ki­rály lesz, s a királlyal együtt a nemzet is hű­­bérsorsra jut. Ez az el­ső döntő vereség amit őseink nyugattól elszen­vedtek. A súlyos vereség ellenére, a magyarság é­­let és katonai ereje töret­len kellett, hogy marad­jon, mert három évvel később ismét elzavarják Pétert és megtagadják hűségüket a német csá­szárnak. Henrik nem nyugo­dott bele Magyarország elvesztésébe, ezért 1050-51-52-ben újabb tá­madásokkal lép fel, de minden alkalommal ve­reséget szenved. V. Henrik 1108-ban, III. Konrád 1146-ban tör­nek hazánkra, Henrik visszavonul mielőtt ko­moly összeütközésre ke­rülne sor, Konrád súlyos vereséget szenved. Azt is tudjuk, hogy a,, nyugati­ keresztény­ség” nagyobb dicsőségé­re a menekülő IV. Bélát nyugati szomszédaink megtámadták és kifosz­tották. Ugyancsak illene tudni a Habsburgok ma­gyarító politikájáról, na meg Trianonról, Yaltá­­ról, Párizsról és 56-ról. A fenti tényeket, ha józanul kiértékeljük, ak­kor nyugodtan megálla­píthatjuk meg: vagyunk, mert őseink harckészsége, élniaka­­rása és egészséges élet­ereje tartalmazott min­den követelményt a nemzet létének fenntar­tására. S ahhoz, hogy legyünk , le kell ráznunk szellemi bilin­cseinket, meg kell sza­badulnunk a vak nyu­gatimádattól, vissza kell állítanunk őseink ma­gyar szellemét, lelküle­tét. Földrajzi helyzetünk nem engedi meg, hogy a nyugatnak hátat fordít­sunk. Viszont nemze­tünk jövője megköveteli hogy ne a szolgalelkiség imádatával, hanem faj­tánk érdekeit szolgáló „józan ész” diplomáciá­val éljünk és mérlegel­jünk. Ez kell, hogy le­gyen célja a keleti roko­naink felé vezető útnak is. Ahhoz, hogy jó diplo­maták és politikusok le­gyünk, ismernünk kell önmagunkat. S ezt az önismeretet elködösített múltunk felderítéséből nyerhetjük. Ez, a gya­korlati értelme és érté­ke őstörténetünk kuta­tásának és ismeretének. Radics Géza A Világ Emigrációs Vándorzászló és a Volt Magyar Politikai Foglyok Világszövetsé­gének chicagói csoportja nagyszabású, egésznapos szabadtéri találkozót rendez Szeptember 4-én vasárnap a Devon és Milwaukee Ave. kereszteződésénél lévő Caldwell Woods 1. és 2. számú piknik helyein. • A konyhát 11-kor nyitjuk és ettől az időtől kezdve a válogatott italok és hűsítők is kedves vendégeink rendel­kezésére állnak. • A zenét Horváth Bandi és híres cigányzenekara szolgál­tatja. • Apró kis magyarjaink egésznapos elfoglaltságáról is gondoskodunk. • A sportkedvelőket érdekes labdarúgó mérkőzésekkel igyekszünk szórakoztatni. Jöjjön korán és pihenje ki magát a jó, friss levegőn! Tekintettel arra, hogy rendezvényünk esetleges jövedelmét jószándékú magyar ügyek támogatá­sára fordítjuk, szeretettel kérünk minden igaz Honfitársunkat, hogy részvétükkel segítsék nemes törekvéseinket. Hazafias üdvözlettel: a Rendezőség ©© ■© © © ■© ©#.. J:ns» MI A CHICAGÓI KANYAR PIKNIK SZEMÉLYE m 5. oldal Ünnepélyes Szent István napi szentmise a New England-i magyarok részére Rhode Island, Massa­chusetts és Connecticut Magyarsága augusztus 14-én rendezte meg Szent István Királyunk hagyományos összejö­vetelét. Az ünnepségen való­ban vallásfelekezetre való tekintet nélkül nagy számban jöttünk össze. A színhely, mint minden évben a Chepa­­chet, R.I. területén lé­vő MATER SPEI DAY Camp volt. Az őserdő­­szerű, hatalmas fáktól szegélyezett finom fö­veny­es tó partján he­lyezkedtek el picnic ala­pon. A reggeli időjárás nem volt biztató, de a jó Isten is velünk volt. Egy-két csepptől elte­kintve du. 5 óráig ked­vezett nekünk még az időjárás is. Az ünnepi Szent Mi­sére délben 12.30-kor került sor. Nagy örö­münkre és megtisztel­tetésünkre ebben az év­ben a FŐCELEBRÁNS ÉS SZÓNOK Nm. és Ft. Dr. KADA Lajos, c.ér­sek COSTA RIC­A-i pápai követ volt. KONCE­­LEBRÁNSOK voltak: Ft. Dr. Msgr. IB­­RÁNYI Ferenc, ny. e­­gyetemi tanár és Ft. Dr. Msgr. VARSÁNYI Vil­mos, püspöki helynök. IMÁT VEZETTEK: Nt. Dr. DARÓCZY Sándor és Nt. JINDA László re­formátus lelkészek. Lektorok LEKTOROK: SZABÓ Gusztáv és MASSZI La­jos. A magyar nyelven tar­tott szent misén szebb­nél szebb ősi mise éne­kek szálltak a hatalmas fáktól körülvett kápol­nából. És szem nem ma­radt szárazon, mikor az előző hosszú évek során lelkes szervezőként mű­ködő, — és egész Rhode Island-ban csak Mr.Hungarian-ként ne­vezett — Enyedi Béla emlékére mondták el a búcsúztatót dt. JINDA László és leánya Irén­­ke. Béla Bácsink refor­mátus volt, de a Szent István napok évtizede­ken át való szervezője. Két héttel előbb húnyt el, de még a kórházból az intenzív care osz­tályról is telefonált Monsignore Dr. Varsá­nyi Vilmosnak, nehogy zökkenő legyen István Királyunk napján, hogy a meghívók idejében menjenek ki és miután ő nem vezet, ki fogja őt hozni? Amit mi itt lenn vesztettünk benne, az odafenn a mi nyeresé­günk lesz. Az ünnepélyes Szent­mise után kezdődött az étkezés, hiszen nagy­számú áldozónk is volt. Az államköziek kölcsö­nös ismerkedése és a jó hangulat délután 5 órá­ig tarthatott csak. Az addig türelmes és iz­galmas felhők akkor nyíltak meg, olyan víz­orkánt borítottak alá, hogy mindannyian csu­romvizessé válva per­cek alatt rohantuk meg autóinkat és legtöbben már csak hangos dudál­­gatásokkal búcsúztunk egymástól. A New England-i ma­gyarok nevében —M.L.íródeák— Huszka Mihály volt magyar súlyemelő világbajnok, a Body Builder Sport Shops. Inc. tulajdonosa, mérsékelt árak mellett kizárólag márkás és minőségi árukat tart sportüzleteiben. Magyaroknak garantált árkedvezmény. Nyitva: Hétköznap 9:30 — 8:00 Vasárnap 10 :00 — 4:00 Címek: 1925 W. Division, Chicago, Ill. 7450 N. Harlem Chicago, ~ Tel: HU9-1812 őszi Sajtóbál Október 1. A Delicatessen Meyer 4750 N. Lincoln Ave-n lévő EGYEDÜLI üzletében kaphatók a neves Bende & Son Salami Co. készítményei: • Téli Szalámi • Csabai Paprikás Szalámi • Gyulai Kolbász • Cserkész Kolbász A fenti áruk ÜZEMI ÁRON kaphatók, amennyiben egész rúdban vásárolja azokat a vevő. CLASSIC OLD-WORLD STORE DELICATESSEN MEYER 4750N. Lincoln NEAR UWRENEE A WESTERN ONE LOCATION — ONLY CHICAGO ILLINOISLOl-3377 OPEN DAILY AND SUNDAY UNTIL 930 Pit

Next