Chicago és Környéke, 1981 (1-52. szám)

1981-12-12 / 50. szám

10. oldal !­­ HALLGASSA! Chicago és középnyugat magyar hangját 1930 óta fennálló Amerikai Magyar Broadcast műsorát szombat reggel 8 órától WM­B FM 97 Mc. rádióállomásról a Standard Olaj épület márvány tornyáról. KOVÁCH J. Ferenc igazgató 9016 Cottage Grove Chicago, 111. 60619 Tel: 874-2244 FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! SHOW ROOM QUALITY AUTO PAINTING v COMPLETE BODY & FENDER REPAIR "OUR WORK IS OUR REFERENCE" Three Star Body Repair 5743 N. Broadway Chicago 111. Tel: 769-5677 és 769-6062 Takács Károly Hirka László • Szakszerű karosszéria javítás és festés • Mindenfajta mechanikai munkák • Léghűtés (airconditioning) javítások • Díjtalan kárbecslés. Molnár Zsigmondi Keserű András balladája dr. Oláh György író-újságírónak, a régi békebeli agrár­szociológus em­léikének küldöm ezt az írást. Első rész Amikor láttam a TV-n az air-controller legé­nyek ökölbe­ fogott ke­zekkel való orditozását, a 60 ezer dollár évi fize­tésért és 32 órás heti munkaidőért sztrájkkal való fenyegetőzésüket, önkéntelenül is a múlt század végén ide­vándo­­rolt egyszerű magyari népekre gondoltam, aki­ket 100 ezer számra on­tott a hajófenék Ameri­ka partjaira, akiket az­tán sötét emberkereske­dők vittek a virginiai és pennsylvániai fekete szénmezőkre, s akik ott az életveszélyesen hiá­nyos bánya­biztonsági felszerelések miatt ha nem is sztrájkoltak, csak egy kicsit morog­tak és káromkodtak, a Bányabárók a fegyveres­­ rendfenntartó közegeik­kel máris lövettek közé­jük. Az air controllerek horribilis követelése, bármily felelősségteljes is a munkájuk, az elme­­kórtan tárgykörébe tar­tozik, sztrájkkal való fe­nyegetőzésük pedig, mi­vel ők esküt tettek fede­­rális alkalmazottak, tel­jesen jogellenes és Ame­rika gazdasági életének szándékos megrontását célozza. Tehát röviden és egyszerűen: esküsze­­gés és hazaárulás. És amikor az air-controlle­­rekről és az egyszerű, nincstelen magyar föld­művesek amerikai bá­nyásszá való átvedlésé­­ről elmélkedem, keserű­en cseng fülembe Ady egyik versének két sora: ,(Fütyül a hajósíp, hallja be-re törve Zselénszky gulyása, Tisza urak csősze." E két verssor nyomán csaknem látom lelki sze­meimmel a múlt század-' végi Magyarországun­kat, amikor ezredéves állami fennállásunk nagy milleneumi mámo­rában csak a Múltra, csak Etelközre és Verec­­kére tekintettünk visz­­sza és díszmagyaros nagy lázunkban nem vettük észre a pusztító Jelent, azt a sötét tragé­diát, hogy országunk­ból egyre nagyobb erő­vel indult meg a kiván­dorlás, a nemzetfenntar­­tó paraszti erőnek, a ma­gyar vérnek idegen or­szágok és messzi világ­részek felé való elfolyá­­sa, s e két verssor nyo­mán felvetül elém az ár­va magyar horizontra a múlt századvégi zsellér és pór­világnak, a 3 mil­lió földnélküli magyar koldusnak (Oláh György meghatározása) keser­ves mementója, a batyu, a vándorbot és a ron­gyos tarisznya. Amikor hallom Ady versének e két sorát, szinte látom azt a re­mekbeszabott kunsági parasztlegényt, a bos­­nyák occupációt (1878) huszárkáplárként meg­harcolt Keserű Andrást, ahogy 1885-ben lajbiban, csizmásan és tarisznyá­­san ott állott a hambur­­geri teherkikötő móló­ján, ahol ázsiai dermedt nyugalommal hallgatta a Cunard Line tehergő­­zöseinek forró lihegését és tompa tülkölését, hogy aztán egy gőzös meginduljon vele a vég­telen óceánon, s a hajó gyomrából, a testet­­lelket emésztő forró ka­­zánházból mint ingyen utas, mint szénlapátoló kemény magyar legény eljusson a virginiai és pennsylvániai fekete szénmezőkre, majd on­­­­nan pár év múlva az egy­re jobban iparosodó Amerika vörös pokol­ként izzó kohóiba és érc­olvasztóiba. De hogy ott is, a lucskos tárnák mé­lyén és az ércolvasztók sátáni tüze mellett is ál­landóan hallja, hogy sír az őszi szél a kiskunsági Mikebuda pusztán, ho­gyan kiált bele Csemő alatt egy eltévedt kósza vadlúd a hold­udvaros késő éjszakába,... hogy az ólom és kénszagú bá­nyák mélyén is állandó­an azt érezze, milyen szaga van a Kunságban a zendülő tavaszi vetés­nek és aratás után a le­tarolt magyar búzame­zőnek. Kisgyerek­ ko­romnak és serdülő ifjú­ságomnak nagy emlék­tárából már amerikai életem során is szám­talanszor merült fel előt­tem remekbe­ szabott alakja, amelyről egy Bánk bánt, egy török­lésre járó végvári vi­tézt, vagy egy labancot ugrató kuruckapitányt mintázhatott volna a szobrász vésője. Kese­rű András talán Árpád valamelyik varkocsos vitézének lehetett azon késői és névtelen leszár­mazottja, aki az ezer­éves magyar történelem sajátossága folytán a dübörgő évszázadok vi­haraiban a póri és job­bágyi rendbe süllyed­hetett vissza. Toldi Mik­­lós-szerű alakját nem gyalázta meg és nem roppantotta össze az az átélt iszonyú pennsyl­­vániai bányarobbanás sem, amely után a ja­­­­kobs-czaky kis bányász­temetőben 95 magyar bányász egyszerű desz­ka koporsója felett fel­sírt a régi magyar kál­vinista zsoltár: ,,Az embereket Te meg­hagyod halni... És azt mondod az emberi nemzetnek Légyetek porrá kik porból lettetek." Keserű András 1895- ben otthagyta a bányá­kat és elment az akkor még egyre jobban iparo­sodó Amerika gyárváro­saiba, a kohókba és az ércolvasztókba, hogy ott több és nagyobb da­rab kenyeret keressen. Majd 1903-ban tért haza közös szülővárosunkba. Csizmaszárában 200 dol­lárral... 18 év megspó­rolt pénzével hazajött 1 lovas-tehenes és 2 hol­das szántó-vető kispa­­rasztnak az akkor még kolhászmentes és napsü­téses kunsági mezőkre. De a maga urának és a maga szabad­ gazdájá­nak. (Folytatjuk.) Fantasy Car Seat Cover Mig. 1315 S. 3rd Ave. Maywood 111. 60153 Autóülés és kormánykerék huzatok Mindenfajta külföldi és U.S.A. gyártmányú kocsikhoz • Márkás, tartós és szép anyagok • Színekben is bő választék • Szériagyártás és egyedi darabok • Kormánykerékre is kapható bevonat Kiváló minőség­ű Garantált kivitelezés Speciális gyártástechnika biztosítja, hogy a huzatok nem mozdulnak el a helyükről. Huzataink nem csak védik, hanem öltöztetik is az új kocsik üléseit. A régi autók üléseit pedig újjá varázsolják. A huzatoknak praktikus előnyük is van, mert: Nyáron hűtenek, Télen pedig fűtenek. Egyéni vásárlók és viszonteladók hívják és keressék fel cégünket. Magyarul is beszélünk: Mr. & Mrs. KOHN MANÓ üzlet: (312) 343-0090 otthon: 525-5779 Nyitva: hétfőtől — péntekig reggel 10-től este 8-ig szombaton és vasárnap 10-től 6-ig. } /2 3 119 G■r 0 9 /o // /2 • 1 /A 1 5* !G■ 9L > 1 \ !9m ■1 221 23 ■ 26■1 »■ 29 3o■ * ■r 3* m 3­6­i ■ 37sa |Imi m■ 4o */■ hx 45m ** mm ■ r■ i m 5o SI _4■ 5*■ SS, ■ \ 5*7 S3 SS ____i■ TSO~ — Ha fej, te hozod le, írás, flicscor én... ha SZOMSZÉDASSZONY — Jesszusom! Odaég a rántásom, de azért még elmesélem a vörös Promontoríné regényes élettörté­netét. DERŰS VILÁGSZEMLÉLET Súlyos betegtől kérdezik: — Hogy vagy? — Féllábbal még az életben! DICSEKVÉS — Minden hónapban új szem­,­szédom van, mert egyszerűen elvi­selhetetlen vagyok. Ji­­ssa — Hamupipőkének hívják és takarít? Ajánlólevele van? Még mindig­­szexiémet? duzzogsz, apuci nem néztük meg azt az olasz KONYHA Nem olyan egyszerű a ma­gyar gyomornak átállni a francia kosztra. Már a sor­rend miatt se. Van ahol pél­dául a hús előtt adják a salá­tát, van, ahol utána. Egyszer­re soha. No és a dinnye! Már­mint a sárga! Nálunk a befe­jezés, a franciáknál a kezdet. Mesélik, hogy­­ egyszer egy magyar házaspárt m meghívtak egy francia családhoz. Elté­vedtek, összevissza bolyong­tak, szóval késtek. A vendég­látók már azt hitték, hogy nem is jönnek, és elkezdtek vacsorázni. A dinnyét kana­lazták, amikor a magyarok megérkeztek. — Jézus Mária, már a dinnyénél tartanak! — kiál­tott fel a pesti asszonyka. De aztán,a franciák meg­nyugtatták, hogy náluk for­dítva van, éppen csak neki­fogtak az első fogásnak. És a bor! Bort szódával in­ni: szentségtörés. Aztán a fe­héret behűtik, a vöröset nem. Továbbá: előételhez, halhoz, csigához, és mindenféle ten­geri herkentyűhöz: fehér bor. Húshoz vörös. Egyszer egy magyar barátommal vacso­ráztam egy étteremben, ahol már ismertek bennünket, s tudták, hogy magyarok va­gyunk. — Vannak még itt magya­rok — jött az asztalunkhoz a pincér — Hallottam őket be­szélni. És a halhoz vörösbort isznak — tette hozzá finto­rogva. Mi, szerencsére, a marha­­­sülthöz vörösbort rendeltünk. Megmentettük a magyarok becsületét FOLIES­BERGÉRE Ha a magyar turista hall­ja, Párizs, a fantáziája rög­tön nőkre kapcsol — hála az­­ iskolai­­tanulmányainak. Elő­ször is a milói­­Vénuszra. Te­hát Párizsban el­­kell zarán­dokolni a Louvre-ba. De mi­vel a görög istennő márvány­ból van, érdeklődésében ma­rad hely a puhább anyagból készült nők számára is., Nos, az ilyen nők ott vonulnak fel nagy csapatokban a Folies- Bergére színpadán, sőt le­ereszkednek még a csillárról is. De sok olyan honfitársunk­ról is tudok, akik kihagyták Madame- Vénuszt a Folies-­­­Bergére táncoló tündérei ked­­véért. A szélesebb tájékozó­dási ösztön mellett esetleg na­cionalista érzések is vezették őket. Aki ugyanis ezeket a széplányokat rendezi, öltözte­ti-vetkőzt­eti: magyar. Michel Gyarmathy. Bárhogy értékelik is ma­gyarjaink a Folies-Bergére programját, meg akarják néz­ni. Igen ám, de odáig már nem terjed a Magyar Nem­zeti Bank gavallériája, hogy a turista jegyet is tudjon venni. Nincs más megoldás, mint a potyajegy. El van ter­jedve Pesten, hogy Gyarma­thy minden magyarnak ad in­gyen belépőt. Valóban ad, de olykor megsokallja. Esténként négyet-ötöt ad, de tízet-húszat már nem. Egyszer egy magyar akkor állított be hozzá, amikor már jó néhányan jártak nála. — Nem adok jegyet! — je­lentette ki kategorikusan Gyarmathy. A magya­r szomorú arcot vágott — Legalább az árát... Megkapta. És jegyet is ka­pott hozzá. " FRANCIÁS ÖTLET Előadást tartok egy fran­cia barátomnak a francia szellemességről, • ötletességről. — ötlet... — fanyalodik el a­­barátom. — Nagyom ráfi­zettem egy franciás ötletemre. Boldogan éltem a feleségem­mel. Egyszer el kellett utaz­nom négy napra Párizsból Tudni kell, hogy a feleségem imádja a televíziót. Eszembe jutott egy ötlet, hogy­­ érezze, hogy gondolok rá, akkor is ha nem vagyok otthon. A té­véújságban az érdekesebb műsorokhoz odaírtam: jó mu­tatást, hogy tetszett?, jó éj­szakát. Ahogy megérkeztem, azt hittem, azzal fogadd majd hogy m­­ilyen kedves volt tő­lem, hogy üzentem neki a té­véújságban. De semmi. Meg­kérdeztem, mit csinált, míg nem voltam otthon. Ezt-azt „Volt valami jó a televízió­ban?” „A szokásos.” „Milyen volt a fáraó bosszúja?” „Tűr­hető.” „Nézted a szereposz­tást is?” „Persze.” „Nem vet­ted észre a megyjegyzése­­met?” „Nem. Illetve... várj csak. Éppen akkor döglött be a készülék.” „Mikor javíttat­tad meg? „Másnap.” „És ak­kor sem vettél észre sem­mit?” Ekkor elkezdett hazu­­dozni. Hogy csak harmadnap jött ki a szerelő­ ,v És akkor se néztél meg semmit? „Várj csak. Akkor voltam a mamá­­éknál.” Felhívtam az anyját. Nem volt ott. Folytassam? El­váltunk. — Széttárta a karját. — Ha nem jut eszembe ez a franciás ötlet, máig is boldog házasságban élek Marie-val. Maguk, magyarok, maguk is ötletesek ? GYENGE KÁ­VÉ — Fifúr, főúr! Ezt nevezi maga erős kávénak?! — Persze, hogy erős. Ha ennyire fel tudja magát izgatni... KITŰNŐ REFERENCIÁK — Kedves uram, sajnálom, nem tudjuk ön alkalmazni. — Igazán kár, mert most is há­rom nagyvállalat fut utánam. — Csakugyan? Melyek­ azok? — A vízművek, a villanytelep és a gázművek... SZAKÉRTŐVEL VAN DOLGA Pincér: És milyennek találja,­ uram, a mi Rajna-borunkat? Vendég: Szerintem több benne a Rajna, mint a bor. VALÓDI ELŐKELŐSÉG — Az én őseim különböző neme­si családok gyermekei voltak. Ne­kem sokféle vér folyik az ereim­ben. — Ne mondja! Ezek szerint az édesanyjának sok élvezetben volt része... AZ VJ — Maga szerencsétlen! Én zeb­rát mondtam, és nem zsiráfott! '{6 • ~ • I- . . x. *. fer.. "í ;■ — Húzd át a diósrétest — ma al­máspite lesz! ÁDÁM-ÉVA vernek? - Kár volt elzavarni őket, most hogyan ellenőrizzük hogy miket ma­ /7. /szemű Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. A fény, a gyógyítás és a költészet istene a római mitológiában. 7. Megtévesztő. 14. Charles Baudelaire találó mondása, folytatása a függ. 16. sz. sor. 16. Mennyi ideje. 17. Ragadozó tengeri állat. 18. Albánia legnagyobb folyója. 19. Ebbe az irányba. 21. Szovjet félsziget. 23. .. . -mök. 24. Loire része! 25. Sajátos fényű elem. 27. Petőfi vers. 29. A tantal vegyjele. 30. Fordított kettős betű. 31. Osztályzat. 33. Hirtelen nekiiramodva valahová vágtat. 35. Diósy Antal festménye. 37. Kétüléses ke­rékpár. 39. Nyerészkedő kereskedő. 40. Egymást követő betűk. 41. A neodim vegy- • jele. 42. Férfinév. 44. Tíz — angolul. 45. Gyakori tó képző. 46. Az Arno mellékvize. 48. Az angollal szomszédos nép. 50. ..... Gábor” (Gárdonyi Géza figurája). 52............ megvénülünk” (Jókai). 54. Becenév. 56. Könnyeket hullat. 59. Nagyszülő. 60. Han­goskodik. FÜGGŐLEGES: 1. Régi római pénz. 2. Agatha Christie detektivfigurája. 3. A ró­­mai, ni pun ilyen nép volt. 4. Vajon észre­­vesz-e? 5. Becenév. 6. Mitológiai alak (Ba­­zan óriás termetű királya). 7­. Feudális oli­garcha volt (Máté). 8. Több perzsa uralko­dó neve volt. 9. Légkondicionáló (névelő­vel). 10. Szolmizációs hang. 11. Kohászati kéz­pont. I7. Képzőművészeti alkotás. Amely időtől kezdve. 15. Egyforma betűk. 16. A mondás, befejező része. 20. Konti­nens. 22. Azt követve. 25. Válaszolja. 26.­­ A New York-i, opera népszerű neve. 28. Vadászkutya. 31. A nefrithez hasonló ás­vány. 32. Számos. 34. Néma táj! 35. A bor és a nitrogén vegyjele. 36. Horony. 38. Női név. 40. Folyó Dél-Amerikában. 43. Nyújtógyakorlat. 45. Retorta. 47. Abba az irányba. 49. Mint a 21. sz. sor. 50. Kis kecs­ke. 51. Ilyen alkohol a borszesz. 53. E. U. G. 55. Nagyközség rövidítése. 56. Dohány­zik. 57. kettős betű. 58. EEEEE! A 16. sz. rejtvény helyes megfejtése: —■ Az arany meg az asszony — Együtt és egyedül — Az ajtón kívül.

Next