Chicago és Környéke, 1982 (1-52. szám)

1982-10-16 / 42. szám

12. oldal ROVATVEZETŐ: (Sport editor) Harmath István Sport Idegen­légiós­ pénzek Több mint három évtizedes tilalom után 1979. augusztus else­jén megtört a jég: a hazai hatóságok engedélyével Bálint László, a Ferencváros sokszoros válogatott labdarúgója igazi profiszer­ződést kötött egy igazi profiklubbal, a belga FC Brugge csa­patával. A jég azóta felolvadt. Az elmúlt szezonban már tizen-­­­négy magyar idegenlégiós kergette a labdát külföldi csapatok­ban. Közülük a legjobbak — mint Mészáros és Fazekas — nevet szereztek maguknak, de lényegében a többiek is helyt-­­álltak. Bár némelyiküknek időközben útilaput kötöttek a tal­pára, egyikük sem kényszerült haza, mindig akadt ajánlat. A sorompók felnyitása után élénkült a profiklubok érdek­lődése a magyar labdarúgók iránt. Igaz, nem szupersztárokat keresnek dollármilliókért, hanem megbízható mesterembereket, akik megérik a pénzüket, a néhány­ tízezer dolláros befektetést.­ De talán a keresletnél is forróbban lelkesednek focistáink a profiszerződésekért. Ami érthető­ is részükről, hiszen a kereseti lehetőségek hazai léptékkel mérve odakinn rendkívül vonzóak, még szerény számítások szerint is többszörösét teszik az itt­,­honiaknak. Ehhez képest az ottani szigorúbb követelmények — az idegenlégiósok állítása szerint — igazán nem túlzottak. S erősítik a vonzalmat a valóban fontos szakmai tapasztalatok, a más világ megismerésének csábítása is. Az OTSH elnöke a napokban írta alá a magyar sportolók külföldi munkavállalásának új szabályzatát. A leginkább figye­lemre méltó újdonság: a külföldi munkavállalás (profiszerző­dés) lehetőségét valamennyi sportágra kiterjesztették. A lab­'­darúgóknál szerzett korábbi tapasztalatok nyomán kedvezően módosultak az engedélyezés feltételei: a­ szabályozás rugalma­sabban illeszkedik a nemzetközi gyakorlathoz, s a kérelmek elbírálásánál, az átadólista összeállításánál nagyobb önállósá­got kaptak a sportági szakszövetségek. A focistáknál maradva: a korhatár megállapítását az MLSZ- re bízták és nem ragaszkodnak a minimum huszonötszöri válo­gatottsághoz sem. Igaz, ezeket a rendelkezéseket már korábban is rugalmasan kezelték, azaz — méltányossági alapon — ese­tenként figyelmen kívül hagyták. A jövőben reménnyel pályáz­hatnak az engedélyre mindazok, akik tartósan kiemelkedő tel­jesítményt nyújtottak az egyesületükben, elismerést szereztek maguknak, példamutató klubhűséget, küzdőszellemet és kö­zösségi magatartást tanúsítottak, középfokú vagy szakmunkás­­végzettséggel rendelkeznek, legalább egy világnyelvet alapfo­kon beszélnek, s eleget tettek állampolgári kötelezettségeiknek. Alapvető követelmény, s egyben a hivatal jótanácsa: a játé­kos ne tárgyaljon kerítőkkel, kufárokkal, még ha nyüzsögnek is körülötte a külföldi utakon,, mert erre ráfizethet. Tehát járja végig a hivatalos utat, ami hosszúnak látszik ugyan, de mégis­csak a legrövidebb út. Vagyis: csak az egyesületével, az MLSZ- szel és az OTSH-val intézheti ügyeit. Mindazonáltal az engedélyezési procedúra nem mentes az akadályoktól, indokoltnak tűnik tehát, hogy a sportvezetés az érdekelt hatóságoknál további egyszerűsítésre, rövidítésre tö­rekszik. Az első és legnehezebb lépés: föl kell kerülni a kiuta­zási listára, mert ez a föltétele annak, hogy az OTSH elnöke — az MLSZ javaslatára — előzetes tárgyalási engedélyt adjon­ a labdarúgónak és az egyesületnek, s intézkedjék az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál az előzetes külföldi munkavál­lalási engedély kiadásáról. Ha mindez megtörtént, szabad a vásár, a játékos neve bekerül a hírcsatornákba, megkezdődhet­nek a tárgyalások a klubok között. Az anyaegyesületnek természetesen érdeke, hogy minél job­ban fölsrófolja a kiadatási díjat, ami saját valutabevételi for­rását képezi. Ezenkívül szívesen vállal egy-két vendégjátékot­­is, amelynek árát ugyancsak a megállapodásban rögzítik. Az előírások ugyanakkor védik a labdarúgó érdekeit is. A szerző­désnek tartalmaznia kell a külföldi vevő kötelezettségeit, neve­zetesen: a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő bért és jutalmat fizet, gondoskodik a játékos és vele utazó családja biztosításá­ról, valamint megfelelő lakásról. Vállalnia kell azt is, hogy a labdarúgót — az MLSZ igényei szerint — feltétel nélkül a ma­gyar válogatott rendelkezésére bocsátja. A két egyesület kö­zötti megállapodás az OTSH elnökének jóváhagyásával lép életbe, s a játékos ezután kapja kézhez a külföldi munkavál­lalási engedélyt. Számára már csak az marad hátra, hogy új klubjával megkösse a profiszerződést. Az elszerződött hivatalos labdarúgó szerződése ideje alatt itthon nem kaphat munkabért vagy egyéb juttatást. Vállalnia kell, hogy éves jövedelmének tíz százalékát — az adott ország valutájában — befizeti a Magyar Olimpiai Bizottság számlá­jára. Tavaly kétmillió forint gyűlt össze, amit a magyar sport- és olimpiai mozgalom finanszírozására költenek. A kapuk tehát, ha nem is szélesre tárva, de nyitva állnak.­ „Nem akarunk szabad a vásárt csinálni, nem akarjuk a já­­­tékosokat végkiárusítani! S éppen a magyar labdarúgók te-­­kintélyének, árfolyamának védelmében” — mondja Schneiden­­Jenő, az OTSH személyzeti főosztályvezetője. — „A külföldi­ profiszerződést itthon kell kiérdemelni. Mi játékospártiak va-­­gyünk ebben az ügyben. Eddig nem csalódtunk hivatásos lab­darúgóinkban. Külföldi szereplésükkel, játékukkal, magatartá­sukkal anyagi és erkölcsi tőkét kovácsoltak nemcsak maguknak ,hanem a magyar labdarúgásnak, a magyar sportnak is. A cél­szerűség és a józanság határain belül bárki követheti őket, aki megfelel a követelményeknek.” .... Most újabb magyar játékosok tartanak külföldi profiklubok­­ba: Csapó Károly (Tatabánya) a francia FC Toulouse, Kólái VM) az ausztrália St. George Budapest SC, Török Péter (Va­sas) a spanyol Vella, Zombori Sándor (Vasas) pedig a francia Montpellier La Paillade FC labdarúgója lesz az új szezonban. AZ IDEGENLÉGIÓS MAGYAR FUTBALLISTÁK SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A játékos Klub A magyar klubnak fizetett összeg, juttatás A játékos keresete, s annak pénzneme Bálint László (FTC) Bene Ferenc (Újpesti Dózsa) Fazekas László (Újpesti Dózsa)­­Karsai László (Videoton) Kocsis István (Bp. Honvéd) Kozma Mihály (Bp. Honvéd) Martos Győző (Volán) Mészáros Ferenc (Vasas) Mucha József (FTC) Müller Sándor (Vasas) Pintér Sándor (Bp. Honvéd) Pusztai László (FTC) Salamon József (Diósgyőr) Tóth András (Újpesti Dózsa) Toulouse FC (Franciaország) Sepsi 78. (Finnország) Royal Antwerpen (Belgium) 20 000 USA dollár 10 000 USA dollár -­- két mérkőzés Finnországban, teljes költségtérítéssel 70 000 USA dollár + két mérkőzés Belgiumban, teljes költségtérítéssel és 7500 USA dollár mérkőzésenként 120 000 osztrák schilling SC Brixalu Eisenstadt (Ausztria) Lierse SV 25 000 USA dollár (Belgium) KSV Watershei Thor Geng 25 000 USA dollár (Belgium) KSV Watershei Thor Geng 10 000 USA dollár (Belgium) Sporting Lissabon (Portugália) KSV Waregen (Belgium) Hercules Alicante (Spanyolország) Royal Antwerpen (Belgium) SC Brixalu Eisenstadt (Ausztria) PAOK Saloniki (Görögország)­­ Lierse SV (Belgium) Évi bruttó 200 000 francia frank 60 000 finn márka Évi nettó 60 000 USA dollár Évi 156 000 osztrák schilling Évi 423 000 belga frank + mérkőzésenként 21 600 belga frank Évi bruttó 1500 000 belga frank Évi bruttó 1200 000 belga frank Évi 40 000 USA dollár Évi bruttó 1200 000 belga frank 5 760 000 spanyol peseta Minimum évi 30 000 USA dollár Évi nettó 50 000 USA dollár 25 000 USA dollár + két mérkőzés Portugáliában, költségtérítéssel és 7500 USA dollár mérkőzésenként 30 000 USA dollár Két mérkőzés Spanyolországban, teljes költségtérítéssel + 7500 USA dollár mérkőzésenként 30 000 USA dollár 200 000 osztrák schilling + egy mérkőzés Budapesten, egy Eisenstadtban 25 000 USA dollár + egy mérkőzés Szalonikiben, útköltség-, ellátás-, zsebpénztérítéssel 60 000 USA dollár Havi nettó 70 000 belga frank + 15 000 belga frank pontonként Évi 180 000 osztrák schilling Az Újpest és a Ferencváros tovább jutott A Tatabánya­ és a Rá­ba ETO viszont kiesett a kupaküzdelmekből. A kupáért folyó mér­kőzések első fordulójá­nak visszavágó találko­zói során az Újpest tel­jesítménye érdemli meg a legnagyobb dicséretet, miután imponáló játék­kal a tavalyi bajnokot, a Göteborg csapatát fosz­totta meg a továbbjutás­tól. A lila-fehérek után a Ferencvárost illeti a di­cséret, hiszen idegenben elért döntetlenjével jo­got szerzett a II. forduló­ban való részvételre. Győzött a Rába ETO fényesen vizsgázott a belga bajnok­csapattal szemben. Tatabánya is derakasan harcolt, de nem tudta megakadá­lyozni a franciák tovább­jutását. A visszavágók részle­tes eredményei: Bajnokcsapatok EK: Standard Liege — Rába ETO 0:3 (0:1) Győr. Sokszor úgy nézett ki a dolog, hogy a győriek behozzák a belgák öt­gólos előnyét, amit Sza­bó három kapufája is bi­zonyít. Végül is a Stan­dard 5:3-as összesített gólaránnyal jutott to­vább a második fordu­lóba. UEFA-torna: Ferenc­város — Bilbao 1:1. Bil­bao, a Ferencváros gól­szerzője: Szokolai, hízelgő közbeszóláso­kat. A „hibát” azzal magyarázta meg a var­sói televízió, hogy úgy­mond, műszaki hiba mi­att csak a képet tudjuk közvetíteni! A taps­ és az üdvri­valgás a Szolidaritás melletti hangos tünte­téssé terebélyesedett. Szolidaritás, Szolida­ritás — kiáltozta a 35 ezernyi tömeg. Enged­jétek szabadon Walesát! A mérkőzés végén a lengyel szurkolók és a karhatalmi erők között összecsapásra került sor. A zavargás egészen az éjszakai órákig tar­tott. Az UPI tudósítója szerint a szurkolók kö­vekkel támadták meg a milícia tagjait. A kar­hatalom részéről csak ezután vetették be a ví­­ziágyúkat és a könnyfa­kasztó bombákat. (R.L.) Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. _______________a Chicago és Környéke Szerkesztősége Barátságtalan kupamérkőzés víziágyú- és könnyfakasztó-gáz bevetésével Alsósziléziából érke­zett jelentés szerint nem mindennapos labdarú­gó mérkőzés színhelye volt a wroclavi stadion, ahol az UEFA-kupában a helyi lengyel csapat mérkőzött a moszkvai Dinamó legénységével. A mérkőzés elején a lengyel együttes 2:0-ás vezetésre tett szert, de a félidő befejezése előtt a szovjet csapat 2:1-re szépített. A találkozó végül is 2:2-es döntetlen­re végződött. A stadiont már a mér­kőzés kezdete előtt rend­­­őrkordon vette körül. El­sősorban az öltözők felé vezető aluljárókat zár­ták le. Mi sem természe­tesebb, hogy nyugati új­ságírók nem foglalhat­tak helyet a stadion lelá­tóin. Egy televíziós tár­saságnak pedig nem en­gedték meg, hogy hely­színi felvételt készítse­nek a nem éppen barát­ságosnak mondható ta­lálkozóról. Később a varsói televízió leját­szotta a mérkőzés II. fél­idejét, de többször le­­csavarta a Szovjetunió­ra vonatkozó nem éppen _________________—pw—■■■■■■■■■■■■■■*■■>• SPORTJÖVEDELMEK Titok által homályosan A közhit az ország legjobban kereső polgárai közé sorolja a sportolókat. Valóban, általában nagyobb a jövedelmük, mint mondjuk az országos átlag, s meglehetősen gyakoriak a kiugróan magas keresmények is. Miből származik ez a jövedelem, mik­ a legális és illegáis forrásai? — ezt próbáltuk meg felderíteni, hogy lehetőség szerint valóságos képet tudjuk adni a magyar sportolók jövedelmi viszonyairól. Olimp­ikon címmel két éve óvatos- fél- Az alapfizetést a labdarúgók a klub­jukban veszik fel, ide viszont az anya­­vállalat utalja át, amióta bevezették, hogy a focista valamelyik vállalat dol­gozója, csak éppen vállalata „kirendel­te” munkára a sportegyesülethez. Az alapfizetés a labdarúgóknál is a jövedelemnek csak egy része, sokszor — nemcsak válogatottak esetében — a kisebbik része. Jövedelmük fennmaradó hányadát már nem az anyavállalat, ha­nem a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a klubok adják össze. Mér­kőzésenként kapnak az első ligában a fo­cisták úgynevezett pontpénzt: döntetlen­nél 800—800, győzelemnél 1600—1600 forint „jár” fejenként. A pontpénzt el­vileg differenciáltan kapják meg,a gya­korlatban azonban általánosabb az egyenlősdi. A pontpénz elosztásának persze azért vannak klubonként eltérő módozatai, a mostani bajnok Rába ETO például, úgy mondják, az egész idényben dupla pontpénzt fizetett játé­kosainak, Tatabányán pedig állítólag 1000 forinttal jutalmaznak egy-egy gólt. Év végi helyezési jutalom is „jár” az MLSZ-től a csapatoknak, ennek összege a több tízezer forintot is elérheti klu­bonként, s még azok a csapatok is kap­nak helyezési jutalmat, amelyek kiestek az NB I-ből. Az alapfizetést és a pótlékokat ese­tenként növelik a nemzetközi és hazai kupamérkőzésekért, a válogatott mécs­esekért kiírt célprémiumok. Ezek nagy­ságára pontos adatokat nem tudtunk szerezni a kluboktól és az MLSZ-től, de egy válogatott labdarúgó tavaly lega­lább 20—25 ezer forintot focizhatott össze. Ebben nincs benne az a száz­ezer forint, amit fejenként átlagosan a VB 24-es döntőjébe jutásért, s az a fe­jenként 40 ezer forint, amit a VB-játé­­kért kaptak a válogatottak. (HVG 1982. július 17.) Ha nem válogatott, sőt nem is kupacsapat tagja a labdarúgó, akkor hivatalos jövedelme a fenti összegnél 10 —15 ezer forinttal is kisebb lehet. A „futottak még” kategóriában — tehát a nem labdarúgó élsportolók — hivatalosan általában legfeljebb a felét keresik meg annak, amit egy jó középcsapat labdarúgója. Legfeljebb nemzetközi minősítési osztályba sorolt élsportolók keresnek meg ugyanannyit, vagy ennél többet az olimpiai, világ- és Európa-bajnokok. Nem árt hangsúlyoz­ni, ez a rangsor csak a hivatalos jöve­delmekre áll. gúnyos írás célozgatott a Magyar Hír­lapban arra,­­ amit különben nem hi­vatalosan a fél ország tudott , hogy vízilabdázó magyar olimpikonok orosz ikonok, itthoni eladásával akartak lendí­teni jövedelmi helyzetükön. Persze nem a vízilabdások az egyetlenek, akik ily módon kívánnak többletjövedelemre szert tenni, s nyilván nem ez a moszk­vai kísérlet volt az utolsó ilyenfajta ak­ció a magyar sportéletben. A csencselés, a sejt — ha belegon­dolunk — az utóbbi harminc évben mindig is hozzátartozott a magyar él­sporthoz. Közszájon forognak a törté­netek arról, milyen módszerekkel, mi­lyen árukkal kereskednek a magyar sportolók egy-egy külföldi túrán, s ho­gyan adnak aztán túl a csempészárun busás haszonnal — itthon. Más kérdés, hogy ez a „közszáj” gyakran túloz. Nem is nagyon táplálkozhat valódi in­formációkkal — legtöbbször nem kerül­nek nyilvánosságra a felfedett ügyek sem. A közvélemény másképp szinte el­­sem tud képzelni egy magyar élsportolót,­­mint hogy — mondjuk két csörte, két m neccs között — sztereó-rádiókkal, hi-fi tornyokkal, számológépekkel, kvarc­órákkal, arannyal, főleg fogarannyal, ékszerrel és általában „menő” nyugati cuccokkal a hóna alatt járkál, ajánlato­kat tesz és kér, árakat srófol. Persze ki­deríthetetlen, hogy a valóságban az­ él­sportolóknak hány százaléka él a csen­cselés adta lehetőségekkel, kinek bírja a „gyomra”, kinek nem, ki égette már meg magát, s ki nem. Viszont túl sok a mendemonda ahhoz sportolói berkek­ben, hogy egyedi, elvétve előforduló je­lenségről lehessen beszélni. A pénz az isten a magyar sportélet­nek ebben a pontosan ki nem mutatha­tó részében — a sporttól azonban rész­ben függetlenül. A magyar sportolók — néhány kivétellel — nem profik, bár legtöbben a sportolásukért kapott úgy­nevezett juttatásokból is jobban élnek, mint az átlagember. A hazai viszonylat­ban mammutnak számító jövedelmek viszont nem a sportolásból származnak, hanem a sport révén olyan helyzet áll elő, hogy pénzre válthatják át itthoni ki­váltságos helyzetüket, illetve pénzt csi­nálhatnak a Magyarország és az élenjá­ró ipari országok közötti gazdasági fej­lettségi különbségből. Egy NB I-es labdarúgó alapfizetése — az Országos Testnevelési és Sporthi­vatal (OTSH) elnökének utasítása sze­rint — 4000—5500 forint lehet. Ha egy klub húszas keretét vesszük, akkor 6— 6 játékos kaphat 5500, illetve 5000 fo­rintot, 4—4 játékos pedig legfeljebb 4500, illetve 4000 forintot. Az NB II- ben az alapfizetés maximum 4500, a legkisebb alapbér 3000 forint lehet, s az NB I-hez hasonlóan van megszabva, hogy a húszas kerebnől hányan kaphat­nak 4500,4000, 3500 illetve 3000 forin­ TEMESVÁRI ANDREA ÚSZÁS: Knoxville-ben az Egye­sült Államok nagyarányú győzel­met aratott a Szovjetunió úszói felett. A pontverseny végeredmé-,­nye: 224:156. A férfiaknál 111:­ 79, a nőknél 113:77 volt az arány. Az egyesített mérkőzésen a Szovjetunió mindössze egy aranyérmet szerzett, a férfi 1500 méteres gyorsúszásban, Szálnyi-I­kov 15:09.77 idővel, 2. Kostoff (am.) 15:20.99 ...... ATLÉTIKA: Athénban tartot­ták meg az Európa-bajnokságot.­ Magyar viszonylatban mindössze Nagy a 200 m es síkfutásban nyert, 5. helyezést 20.62 idővel. A tízpróbásban (decatlon) férfi­aknál Thompson (angol) 8.744-­ el új világrekordot állított fel. Nőknél Koch (Kelet-Németor­­szág) a 400 m-en 48.15 idővel új világrekordot futott. (Régi 48.60). Meyfarth (Ny.Németor­szág) a magasugrásban 6-7 fél méterrel győzte le a régi világre­kordot, mely 6-7 volt. .HÍREK: Nem minden napi eset történt az argentin Sarmien­­to-Independiente labdarúgó mér­kőzésen. A 2-2-es állásnál a helyi csapatnak gólhelyzete volt, a partjelző lest intett, de a vezető bíró ezt nem vette tudomásul. Gól nem született, de a partjel­ző olyan méregbe gurult, hogy a játék végén az öltözőben neki­ment a játékvezetőnek, ütni kezdte, úgy, hogy csak a rendőr­ség tudott rendet teremteni. négy Nyelven a­ magyar , SZABADSÁGÉRT! ‘ ■'' Y. 3 NEMZETŐR 1! MEGJELENIK HAVONTA Kiadóhivatal, 8 München 84 Porti. 7a Germany Felelős szerkesztő és Uadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR auJaMxxaRttsnsHSuSoramca Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anya­gi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyek­szik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem ma­gunkat, hanem a külföldet kell meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dol­goztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és saj­tójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, mely­ben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeg­gel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)........................................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove M. 60053 K­ét arany... Temesvári Andrea nyerte a 16 éven aluli teniszezők Európa-baj­­nokságát, és ugyanebben a kor­osztályban Bartos Csillával a pá­rosban is az első helyen, végzett. ^ 1, ~*!— BARTOS CSILLA TéeClez Painting DECORATING AND PAPER HANGING Tulajdonos: HELLER JÁNOS • Ablakok külső festése • Tapétázás — festés • Mérsékelt árak • Garantált minőségi munka Tel: (312) 275-4536 COMPLETE ALTERATIONS REMODELING—RESTYLtho Férfi női és 'gyermekruhák: • Átalakítás • Javítás Bartos Katherine Előzetes bejelentés ‘ szükséges. Tel: 463-4898 SHELL TRAVEL Bureau Inc. Computerized reservation system! • Immediate acces to reservations on over 500 AIRLINES worldwide. • Instant TICKETS; printed for you in seconds. • Printed ITINERATIES with meal services, departure and arrival times. , • Automatic FARE QUOTATIONS for your travel plans. • Instant HOTEL reservations and rate confirmation for over 3500 hotel properties. • Instant RENTAL CAR confirmation. • Up-to-date weather informations, ski conditions and international currency information. • CHICAGO — BUDAPEST — CHICAGO SERVICE' BUDAPEST — CHICAGO — BUDAPEST Ntírthpoint Shopping Center 304 A East Rand Rd Arlington Hts., II. 60004 (312) 392-6255 All major credit-cards are accepted! MERCEDES M. HORVATH

Next