Chicago és környéke, 1983 (1-53. szám)
1983-11-05 / 45. szám
Megkezdte működését a cserkészet tanulmányi alapja IS,SZel jelentettük, a Maßy®r Cserkészszó- Tanulmányi Alapot létesített. Célja, hogy a 20—30 év közötti, aktív cserkészvezetők hosszabb időt (legalább hat het) tsettekt el valamelyik számukra idegen országban vagy éppen világrészen. A pályázati feltételek szerint további JE, ^8 - osított vagy már gyakorolt hivatásukban, közben pedig aktív munkát fejtenek ki a helyi magyar cser- készetben és társadalmi intézményekben. ,, A Tanulmányi Alap létrehozói kettős célt tűztek ki maguk elé’ fW* az, hogy a cserkészet számára széles látókörű, új vezetői gárdát neveljenek, amely nehézségek nélkül fel tudja vágani az idősebb nemzedéket. A széles látókör megszerzésének egyik ága — más szükséges tudnivalók mellett — a szétszórt magyarság minél alaposabb megismerése !.. ....másik cél a cserkészet irányítóinak abból a meggyőződéséből fakad, hogy magyar szigetek, amelyek a nyugati világban sokszor magányosak, csak akkor teljesíthetik nemzetünkkel szembeni kötelességüket, ha kilépnek elzárkózottságukból. Meg kell ismernünk egymást, komoly áldozatot is kell vállalnunk, hogy mind eszmei téren, mind az összmagyarságért folyó gyakorlati munkában megteremtsük a megbonthatatlan kapcsolatokat. Ennek a folyamatnak segítő eszköze óhajt lenni az új cserkészvezetői kar. A Tanulmányi Alap pályázatot írt ki, melyre számosan jelentkeztek. Az 1983-as évre a nyertesek: Harkay Éva cserkésztiszt, New York-i szociológus, pályázatának kedvező elbírálása után már el is ment Ausztráliába. Melbourne a „támaszpontja”, de a sydneyi magyar közösség megismerését is tervbe vette. Nemcsak mint cserkészvezető, hanem mint szociológus is komoly munkát szándékozik végezni. Biztos, hogy megfigyeléseivel hasznos szolgálatot tesz majd az összmagyarságnak. Felmérésének témája: Az idősebbek és fiatalok közös munkájának lehetőségei. További két jelentkező pályázatáról is megvan már a kedvező döntés. Egyikük Zombory Tamás cserkésztiszt. Már végzett építész, Argentínában él, Buenos Aires környékén. Kanadába készül, a hamiltoni cserkészek vendége lesz. Mint pályázatából kitűnik, messzetekintő tervei vannak. „Az architektúra érdekel — írja —, mint kulturális, művészi alkotás, de Argentínában, ahol 2 milliós lakáshiány van 27 millió lakossághozviszonyítva, elsősorban ezeket az elementáris igényeket kell kielégíteni... Azért szeretnék Észak-Amerikában tapasztalatot szerezni, mert ott sokkal előrehaladottabbak az építési módszerek ... mind maga az építkezés szempontjából, mind a hozzávalók tervezéséből. A másik pont, ami érdekel... az a komputerek felhasználása építkezésben és tervezésben.” Nagy várakozással tekint a hamiltoni élénk és jó szellemű cserkészéletbe való bekapcsolódás elé is. N Ám vannak Zombory Tamásnak még más álmai is! Magyar történelmet tanít a Buenos Aires-i Zrínyi Kör magyar iskolájában. Történelemkönyvet akar írni sok képpel, kevés szöveggel, ún. „Comic strip" formában. Már kipróbálta módszerét, és mint írja, bevált. Ha ezt a tervét megvalósíthatja, nagy segítségére lesz a legifjabb magyar nemzedéknek. „Célunk az, hogy a gyermekeket a magyar nyelv olvasására serkentsük, és közben magyar történelmet is tanítsunk” — írja. A harmadik pályázó Ausztráliából készül az Egyesült Államokba. Neve Globits László, rajparancsnok Sydneyben. Még egyetemre jár, Clevelandben szeretné folytatni jogi tanulmányait. Sok barátja van a városban előbbi amerikai útjáról. Természetesen örömmel csatlakozik a clevelandi cserkészekhez és tánccsoportjukhoz, de az ottani színes társadalmi-egyesületi élet is érdekli. Időközben újabb hat pályázat érkezett a szövetség központjába, mindegyik lelkes, figyelemreméltó tervekkel és felelősségtudattal. A kezdet tehát biztató. A tanulmányúton levő fiatalok mindenütt a helyi cserkészek vendégei, ami nagyban csökkenti anyagi terheiket. Ez különösen a valuta terén hátrányos országokból jelentkezők számára nagy könnyebbség. Nem utolsósorban az is, hogy a Magyar Cserkészszövetség a Sík Sándor Cserkészpark nyári iskolájának jóvoltából és jótevők segítsége folytán átlagosan ezer dollárral járul hozzá minden sikeresen pályázó fiatal költségeihez. Garfield (N. J., USA) A Magyar Cserkészszövetség Sajtóosztálya Csökken az infláció Ottawai hivatalos jelentések nemrégiben arról számoltak be, hogy az inflációs áremelkedés üteme ismét csökkent: jelenleg, az egész évre kivetítve, az inflációs áremelkedés évi 5 százalék. Elsősorban az élelmiszer-árak csökkentek és ennek köszönhető az inflációs árnelekedés csökkenése. Változatlanul magasak azonban a bankkamatok, tovább tart Kanadában a lakbérek és a közlekedési költségek emelkedése. Az inflációs áremelkedés ütemének csökkenésével egyidejűleg viszont emelkedett az az összeg, amelyet a federális kormány a munkanélkülieknek munkanélküli segélyként kifizet. Ez az emelkedés viszont 23 százalékos. Tekintettel arra, hogy a munkanélküliségi segély összegét nem emelték fel (habár az emelésről szó került a parlamentben), kétségtelen az, hogy a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma emelkedőben van. Ami tehát valójában történik Kanadában, az a következő: a föderális kormány olyan módon csökkenti az inflációs áremelkedés ütemét, hogy nem tesz semmit a munkanélküliségi arányszám emelkedése ellen — vagyis, a vásárlóerő csökkenésével csökkenti az inflációt. A modern nemzetgazdaság történetében ez a „megoldás” egyáltalában nem új, tény azonban, hogy az egyike a legkrutálisabb „megoldásoknak”. Pierre nem olyan ember... Egy ottawai rádióállomás a közelmúltban interjút készített Serge Joyal, államminiszterrel. Az egyik kérdés így hangzott: — Mr. Joyal, igaz-e, hogy a miniszterelnök akkor sem vonul vissza, ha a liberálisok többsége ezt kívánja és mindenképpen indulni fog a Liberális Párt vezetőjeként a legközelebbi parlamenti választásokon? Az állam miniszter válasza: — Ez egyáltalában nem igaz. A miniszterelnök semmiképpen sem maradna pozíciójában, ha a Liberális Párt többsége távozását követelné. Mr. Trudeau nem olyan ember, aki akkor is marad, ha nem kívánják. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy a liberálisok többsége azt kívánja, hogy maradjon pozíciójában és a legközelebbi parlamenti választásokon is ő vezesse a pártot. (A Gallup Közvéleménykutató Intézet legutóbbi felmérése szerint viszont a magukat liberálisnak nevező kanadai polgárok 68 százaléka Pierre Trudeau visszavonulását kívánja. ( Szerk.) MEGHÍVÓ Örömmel értesítünk Kedves Testvérünk, hogy Templomunk és Egyházközségünk BÚCSÚ ÜNNEPE az idén egybe esik három Magyar szentünk ünnepével. 900 esztendeje annak hogy István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt az Egyház szenté avatta, és igy mindannyiunk példaképévé tette. Ezen alkalomból szeretettel hívjuk meg Önt, Kedves Családtagjait és Barátait a SZENT IMRE EGYHÁZKÖZSÉG PLÉBÁNOSA ÉS EGYHÁZKÖZSÉGI VEZETŐSÉGE által rendezett programokra. Tisztelettel emlékezve Szentjeinkre, kilenc napos lelkigyakorlatot tartunk. Oki. Vi — 6p.m. Templomunk 50 eves sienielesi Jubileum Misei tartja: Dr. Fu/ Balázs, O. Cisl. Oki. 30— II a.m. Rév. Jelinek Antal Oki. 31 — 6p.m. Dr. I:uz Balázs, O. Cisl. Nov. I — 6 p.m* Dr. Mihályi Gilbert, (). I’racm. Nov. 2 — 6 p.m. Rév. Skcrl Alfonz Nov. 3 —6 p.m. Dr. Mihályi Gilbert, O. Praitm. Nov. 4 — 6 p.m. Rév. Dengl Miklós, O.F.M. Nov. 5 — 6 p.m. Rév. Dengl Miklós, O.F.M. Nov. 6 — II a.m. Dr. Irányi László, Püspök Atyánk Magyar papjaival együtt concelebrált Szentmise áldozatot mutat be, szentbeszédet mond és felszenteli a most átalakitottreslauritu kis templomunkat. A Szentmise után, amíg az ebédet tálalják, filmvetítés lesz a Hallban, László Püspök Atyánk püspökké szentelésével kapcsolatban, ami Washington, D. C.ben volt, 1983. július 27.-én. Ünnepi ebéd: kb. 1 p.m. Máj-gombóc leves Rántott disznóhús vagy Rántott csirke Körítés: krumpli vagy párolt vörös káposzta Savanyúság Házi sütemény Adomány: $10 Jóminőségű italok kaphatók. Kérjük a Kedves Testvéreket hogy előre jelentsék be, hogy ebédet szeretnének rendelni, mert csak így tudunk mindenki számára ebédet biztosítani. Asztalfoglalás miatt forduljanak a következőkhöz: Dr. László Gulner: 444-3495 Mr. John Marosvári: 964-9118 Mr. Lőrinc Böhm: 871-4380 Ebéd után ÜNNEPI MŰSOR lesz,azután különféle szórakozási lehetőségek: tombola, ügyességi játékok, zene. Szeretettel hívjuk és várjuk Egyházközségünk ünnepségére, a Plébános és az egyházközségi Vezetőség St. Enteric's Church, 1017 N. I7th Street, Milwaukee, Wl Telefon: (414)933-1240 Egy csók és más semmi? Lucie Pepin, a „Canadian Advisory Council on the Status of Women” elnöke, a közelmúltban meghívott szónokként beszédet mondott Edmontonban egy feminista gyűlésen. Ms. Pepin, többek között, a következőket kifogásolta : — Egyre gyakrabban történik meg, hogy erőszakos cselekedeteket követnek el a prostituáltak ellen. Az efajta cselekedetek az áldozatot és magát a Társadalmat egyaránt megalázzák és nem veszik tudomásul a nők egyre jelentősebb szerepét a kanadai életben és a modern Társadalomban. Egy edmontoni reggeli napilap vezércikke így jellemzi Lucie Pepin kijelentését: Meglepő! Kedves Olvasóink Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége A mesterséges bőr százezrek életét fogja megmenteni Szerte a világon legalább egymillióra tehető azoknak a száma, akik súlyos égési sebeik következtében halnak meg. Az orvosok legjelentősebb problémája az, hogy amennyiben a test minden egyes bőrfelülete elpusztult az égés következtében, nem lehet az elpusztult bőrt mivel pótolni. Dr. John F. Burke, a „Shiners Burn Research Center” (Massachusetts General Hospital, Boston) igazgatója, a közelmúltban arról számolt be egy szakorvosokból álló értekezleten, hogy a Center sikeres kísérleteket folytat a mesterséges bőrre vonatkozóan. Dr. Burke előadásának lényege a következő volt: — A kísérleti programban (több, mint ötven olyan betegen végeztük a kísérletet, akik mindegyikének az állapota, a súlyos égési sebekre való tekintettel, reménytelen volt) a reménytelennek nyilvánított betegeknek majdnem negyven százaléka felépült. A mesterséges bőr rendszeres orvosi alkalmazásához a Food and Drug Administrationnak még hozzá kell járulnia. Az égési sebek konvencionális kezelése gyakran áthághatatlan nehézségekbe ütközik. Az esetek 90 százalékában egyszerűen nincs a testen elegendő épen maradt bőr ahhoz, hogy az égés következtében elpusztult bőrfelületet pótolni tudjuk bőrátültetéssel. Az általunk feltalált és készített mesterséges bőrnek ugyancsak két rétege van, akár a természetes bőrnek. A mesterséges bőr alkalmazása esetén — szemben a konvencionális bőr-átültetési eljárással, — vagy egyáltalában nem marad látható és észrevehető forradás, vagy pedig csak egészen minimális. — Eddigi tapasztalatunk az, hogy a mesterséges bőrt a szervezet sohasem „utasítja viszsza”. A műtét után, a mesterséges bőr a legteljesebb mértékben képes arra, hogy a természetes bőr minden funkcióját elvégezze. A mesterséges bőr alapanyagait és az átültetési eljárást, természetesen még tökéletesítenünk kell, ez azonban 2-3 esztendőnél nem tarthat tovább. A mesterséges bőrrel szerte világon átlagosan egymillió ember életét menthetjük meg minden évben de legalábbis, sok száz ezer élet lesz meg menthető. Márai Sándor könyvei: ítélet Canidosban Judit és az utóhang Jób és a könyve A delfin visszanézett San Gennaro vére Napló 1958-67 Szindbád hazamegy Béke Ithakában ! Kérje ingyenes katalógusunkat! Megrendelhetők: Újváry- „Griff’ Kiadó Titurelstrasse 2 D-8000 München 81 Telefon: (0 89) 98 94 23 $ 3.50 $ 10.00 $ 15.00 $ 12.00 $ 10.00 $ 15.00 $ 9.00 $ 10.00 Vv Késői sirató Zugsführer Johannes Kovácsért (Befejezés.) 1920 szeptemberében, úgy Kisasszony Napja táján, amikor már a fecskék is kezdtek cihelődni a nagy vizeken túlra, egyszercsak szétszaladt a hír a seregélyesi dűlőkben hogy nini... a Kovács Jani meg beszüntette a hadifogolyságot, osztán el együtt a kukukázusokkal, vagy honnan. Nohát csakugyan. De mi lesz most nini. A hírt a Balogh Julis nénémasszony vitte-hozta mindenfelé, aki azon időkben a Magyar Távirati Iroda hivatalos tudósítója volt a Seregélyes dűlőben és környékén. Molnár Zsigmond János. Jött iszonyú kopottan-foltozottan és irgalmatlanul leromolva, mint a cigányok gebéje. A nadrágszára a vádlijáig ért, mert a jászberényi tetvetlenítő táborban alaposan öszszement rajta. Jött komótosan és mezítláb, a rossz bakancsok összekötve és áthajintva a bal vállán, a jobbon pedig egy ócska zsákféle, amiben az apró cókmókjai voltak Kócos, a 7 éves öreg puli vette észre először és határjára csavargónak nézve, förtelmes acsarkodással rontott feléje, hogy majd közelebbről megismerkedik a János lába szárával. Mikor azonban odaért hozzá, hirtelen megtorpanva, leült a fenekére s a szőrét felborzolva, mereven nézett a Jánosra, mint némely kutya, ha „lelket lát”. Egy pillanat múlva azonban iszonyú síró vonyítással ugrott a Jánosra, nyalva csókolta kezét lábát ruháját ahol érte, majd levetette magát a földre és nyüszítve hempergett a homokban, ami a puliknál a legnagyobb öröm kifejezése. Kócos 6 év után is felismerte a régi gazdát, aki pulikölyök korában nevelgette és szoktatta a keze alá. János ekkor fölemelte magához az öreg pulit, egy kicsit megvakargatta és nem nagy szübőséggel ugyan, de annyit mégis mondott neki, hogy „ugyan hadd mán abba Kócos az örvendezést, hiszen láthatod, hogy meggyüttem.” A puli acsarkodására lépett ki Terka a kapáskunyhóból és azonnal fölismerte a Jánost, ami 3 gyerek után és 6 év múlva sem volt egy igazán nagy teljesítménynek nevezhető a Terkától. A Terkának ekkor minden vér a szívébe szaladt, fehér lett, mint a fal. És ha egy-két hatalmas ugrással odaérő János a slafrokjánál fogva el nem kapja, beugrik a kerekeskútba. De így csak a János karjaiba omlott bele és nehéz asszonyi sírással zokogott. A János ekkor csak annyit mondott neki, ...de csak jó 2 perc múlva, hogy: „ne rijjál mán no”.• Hogy a Terka ijedtében, vagy örömében akarta-e elölni magát a kútba, azt ma már 63 év távlatából bajosan lehet megállapítani. Az ijedtség mellett leginkább az szólhatott, hogy amikor 1914-ben a János elvonult a hadba, a legjobb emlékei szerint 3 „kis családot” hagyott itthon, most meg nagyhirtelen négyet számolt össze, ahogy azok ijedten szaladgáltak az anyjuk körül és kapaszkodtak a szoknyájába. Ámbátor ezekkel a szaladgálós kisgyerekekkel is úgy van az ember, mint amikor a gazdasszony a csirkéket számolja az udvarban. Mindig másként jön ki a matematika. A János azonban nem volt egy matematikus és főként nem volt egy komplikált lélek és így nem is igen kérdezgette a Terkát. A paprikás-krumplis és kolbászos vacsora után azonban, aztűihez egy kis savanykás csigerbor is járta, a János mindöszsze csak annyit mondott a Terkának, hogyha már van négy, akkor majd egy ötödiknek is jut még hely a kuckóban. És mivel a „vétó jog” akkor még nem volt feltalálva, így a Terka sem vétózta meg a János eme egyszerű szőlőmunkási előterjesztését. Amikor aztán a Terka elmorzsolta a petróleum lámpa belét és a „kiscsaládok” mocorgása is elült a kuckóban, keresztény házastársi tisztességgel folyamatba tétetett a nemzetfönntartó népszaporulati mozgalom. Még alig pitmallott, János, a régi szőlőmunkás, kibújt a dunyha alól a jó meleget adó, de még mindig szunyókáló Terka melől. És mivel azon időkben még nem voltak doktori huncutságok, koleszterol, gyomoridegesség és más ilyen nyavalyák, ezért behörpintett éhomra egy pofa törkölyt, megevett egy hideg főtt krumplit és egy vizes burkát, majd ingbengatyában és mezítláb beállott a harmatos szőlőtőkék közé érés alá kapálni. Reggel úgy 8 óra felé Terka a gunyhó ajtajából előkiáltotta Jánost azzal, hogy „gyüjjék mán be kend apjuk früstökölni”. János ekkor komótosan előballagott, de előtte a kerekeskút kis vályújából feltisztálkodott. Benn aztán jóízűen ette a behabart zöldbab csuszpályzott a barnára sült avas szalonnával. Akkorára már a gyerekek is előbújtak a kuckóból és úgy sündörögtek az apjuk mellett, mint a kismacskák, miközben az öreg puli a szolgálati szabályzat 8.-ik paragrafusa értelmében mérgesen kapkodott a szemtelen legyek után. A nyárvégi nap éppen akkor ért oda a Seregélyes dűlőbe és néhány sugarával bekukkantva a kapás kunyhó ablakán, mosolyogva simogatta meg az egész családot. A János is mosolygott, ámbár ez nem volt neki szokása és jobb karjával a Terkát, a ballal meg a gyerekeket húzta közelebb magához. Gyönyörű volt a nyárvégi reggel és békésen terült szét a jószága. Kovács János már nem gondolt a vad szuronyrohamokra és a rohamkéses öldöklő közelharcokra. Lelkéből egy nyárvégi délutánon és egy csöndes szeptemberi estén maradéktalanul elszállott a világháború, a 4 éves hadifogság, a „kukukázusos” hegyek és a jó szaftos babakáromkodásoktól megsértődő teveállatok. Mert otthon volt a Seregélyes dűlőben az aranyhomokon, a termővenyigék és a kiscsaládok között. • Halálának hírét hozó levél olvasása után még sokáig süppedten ültem magamban és Kovács Jánosra... „zugsführer Johannes Kovácsra” gondoltam, akivel szintén elment valaki a mindörökre tovaszállt ifjúságomból. Elmormoltam magamban egy csöndes imát az árva lelkéért és gondolatban letettem a messzi sírjára néhány pirosló szőlőlevelet és a nagyezüst vitézségi érmét. Hát tényleg jött is