Chicago és Környéke, 1984 (1-52. szám)
1984-12-08 / 49. szám
10. oldal Egy ország, két rendszer Vajda Albert Mindig tanul az ember valami újat. Tudom, hogy ez a megállapítás egyáltalában nem új, dehát azt is meg kell tanulnia a ma emberének, hogy úgy nincsen új a Nap alatt, hogy azért mégis van. Nem véletlenül fejeztem ki magam ilyen bonyolultan. Egy távoli város-államocskáról szeretnék néhány percig elmélkedni. Felejthetetlenül kellemes és izgalmas heteket töltöttem néhány évvel ezelőtt Ázsia gazdasági paradicsomában, Hong-Kongban, amelynek sorsát most új vágányra terelték. Anglia, amely 1997- ig irányította ennek a kínai város-félszigetnek és szigetnek életét, aláírta Kínával a szerződést. 1997-től kezdve Hong-Kong a vörösen sárga kínai birodalom részévé válik, méghozzá úgy, hogy további ötven éven át megtartja kapitalista gazdasági rendszerét. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy a kommunista elveken álló és élő Kína magába olvaszt egy körülbelül öt és fél milliós lakosságú területet, ahol 2047-ig kapitalista módon élnek majd az emberek. Hangsúlyozom: ez áll abban a szerződésben, amelyet Anglia is, Kína is aláírt. Az érdekeltek, vagyis Hong-Kong népe, nem írt alá semmit! Minek is írt volna, hiszen csupán róluk van szó, az ő sorsukról, jövőjükről. Igazán nevetséges, ósdi álláspont lenne azt kívánni, hogy öt és fél millió egyén maga döntsön arról, milyen állam- és életformában kíván továbbra is élni. Nekünk, magyaroknak, ez a jelenség egyáltalában nem új. Mi, történelmünk során, számtalanszor kerültünk olyan helyzetbe, hogy rólunk döntöttek, nélkülünk. És éppen a legutóbbi időben, pontosan 1945 februárjában, az akkori nagyhatalmak, Amerika, Anglia és a Szovjetunió vezetői szerződést írtak alá Jaltában és ebben a szerződésben fekete-fehéren leszögezték: a második világháború befejezése után minden addig elnyomott országban szabad választásokat kell tartani és minden népnek meg kell adni a jogot ahhoz, hogy olyan államformát válasszon, amelyet a többség akar. Hogy az írott, aláírt, szöveg és a gyakorlati megvalósítás között milyen szoros az összefüggés, azt ismét mi, magyarok, tudjuk a legjobban. Attól tartok, hogy a hongkongiak sejtenek valamit, mert még az angol—kínai tárgyalások megkezdése előtt, megindult az óvatosan gondolkodók elvándorlása. Érdekes módon az sem nyugtatott meg senkit, hogy Kína az aláírt szerződésben kijelentette: Hong-Kongban megmarad a kapitalista rend, a dolgozóknak biztosítják a sztrájkhoz és szólásszabadsághoz való jogot, nem lesz semmiféle utazási korlátozás és a kommunista rendszer más, élenjáró erénye, amellyel úgy boldogítja alattvalóit, hogy attól koldulnak , akitől csak lehet. Lehet, hogy lesz aki azt mondja: mi az ördögöt fáj nekem a távoli Hong-Kong sorsa? Megmondom. Két okból. Először is azért, mert ott töltött heteim alatt nagyon megszerettem ezt az ázsiai államocskát, a boltok sokaságát és sokszínűségét, a lüktető életformát, amelyen érződött, hogy mindenki jólétben él, még az a csontsovány kuli is, aki riksájával utasokra vár a mozgalmas kikötőben, Hong-Kong szigete és a szárazföldi területek közötti hajójáratoknál. És beszéltem olyan kínaival, aki családjával együtt, élete kockáztatásával úszott át kínai területről Hong-Kongba, amely a biztonságot, megélhetést, szabadságot és emberiességet jelentette több millió kinai számára. Magam is menekült vagyok, aki kénytelen volt elhagyni hazáját. Ezért érzem át a hong-kongiak szorongását sokkal jobban, mint olyan népek fiai, akiket nem kergetett világgá a „történelem” elnevezésű hullámverés. A második ok, amiért érdekel Hong-Kong sorsa, az a szólam, amelyet a kínai pártpropagandisták hangoztatnak lépten-nyomon. Ez az új jelszó a következő: „Egy ország, két rendszer!” Magyarul annyit jelent, hogy a kínai kommunisták a szocialistának nevezett rendszer mellett, saját határaikon belül, elismerik a kapitalista rendszert is. Nem tehetek róla, de minden nacionalista mellékgondolat nélkül, azt kell mondanom: ezt mi, magyarok, már régen megvalósítottuk. A háború befejezése óta volt egy hivatalosan ránk kényszerített rendszer, maroknyi lihegővel és volt egy másik földalatti rendszer, amelyhez az ország nagy többsége tartozott. Nem hiszem, hogy tévedek, amikor azt mondom: ez ma is nagyjából így van, méghozzá az uralkodó rendszer hallgatólagos beleegyezésével. A szocialista szektor — a szószék — és a magánszektor — a maszek — egyelőre békésen él egymás mellett, ugyanazon ország határain belül. Igaz, hogy nincsen aláírt szerződés a két „rendszer” között. Ha lett volna, akkor — a történelem eddigi tanúsága szerint — a kommunista fél már régen megszegte volna. Teljes fogászati ellátást nyújtok nagyon kedvező esti és szombati fogadóórák-1 .kal. Dr. PAUL INCZE 2340 W. Touchy Ave., Chicago III. 60645, Tel: 761-7900 EURÓPAI mestervizsgás NŐI és FÉRFI FODRÁSZNŐ ANNY SAUER tudatja, hogy a De Bellos Top Unisex üzletben dolgozik. 4345 N. Lincoln Ave. Chicago, 111. 60618 Tel: 929-8110 Magyarul, angolul, németül, románul beszél! ELŐZETES BEJELENTÉS SZÜKSÉGES! Sßfit£A cég 1894 óta gyártja kitűnő ALKOHOLMENTES italait! SZÓDAVIZEK, HŰSÍTŐ és ERŐSÍTŐ italok mindenfajta ízekben. Ginger ale • Sparkling water • Tonic • KIVÁLÓ MINŐSÉG • NAGY VÁLASZTÉK • üzemi Arak BUY ■M LOW 2452 N. Sheffield Ave Chicago, IU. 60614 Tel: L1 9-0400 négy Nyelven a magyar X SZABADSÁGÉRT! , @ HMERZETORP megjelenik HAVONTA Kiadóhivatal, 6 München M Portr. 70. Carman? Felelős szerkesztő ét Idadó: KECSKÉSZ-TOLLAS TIBOR Lapunk az 1848-as alapítású Nemzetőr utóda, az emigráció egyetlen olyan sajtóorgánuma, mely a magyar számon kívül három világnyelven: angolul, németül és franciául több mint két évtizede a legnagyobb anyagi nehézségek ellenére is rendszeresen megjelenik. 94 országban igyekszik ébrentartani a Kárpát-medencében élő magyarság emberi, nemzeti kisebbségi jogainak ügyét. A történelem tanítása, az emigrációk tanulsága, hogy idekint nem magunkat, hanem a külföldet kéll meggyőznünk igazságunkról. Ezért van szükség világnyelveken megjelenő magyar sajtóra és könyvre, így dolgoztak félévszázaddal ezelőtt Benesék és Masarykék Pittsburghban — és nem kis eredménnyel. Idegen nyelvű kiadványaink zömét tiszteletpéldányként küldjük szét a szabad világ politikusainak, íróinak, tudósainak, szervezeteinek és sajtójának. Rajtuk keresztül nyerünk új és új barátokat a magyar szabadság ügyének. Az elmúlt 23 év során közel 1500 cikkünket vette át a világsajtó. Ezért kérjük azokat, akik anyagilag megtehetik: 1. Rendeljék meg a lapot. Évi előfizetés légipostán $ 16.00. 2. Pártoló-tagok évi adománya: $ 30.00 (személyi csekken is beküldhető) A pártoló-tagok a magyar számon kívül a kívánt idegen nyelvű számot is díjtalanul kapják. Minden pártolónknak igazoló lapot küldünk, melyben évenkint a beküldött adomány összegét beragasztható emlékbélyeggel nyugtázzuk. Név: (vagy szervezet neve)....................................................................................... Cím: Chicagói képviselőnk és terjesztőnk: báró Pongrácz Cili 8333 N. Mango St. Morton Grove Hl. 60053 Millenniumi Didi, Alice és Meriska AVAGY: MIT CSINÁLNAK SZABAD IDEJÜKBEN A VASQUEZ LÁNYOK? Jó az ilyet tudni, mert ha megkérdezi tő,lünk a rendőr, nem jövünk zavarba: a Vasquez grófok a XVI. században szabad idejükben vándoroltak Ausztriába, ahol II. Ferdinánd — ugyancsak szabad idejében — megerősítette grófi rangjukat. Az egyik Vasquez gróf azonban — ma már kiderthetetlen okból — tovább állt egy uralkodóházzal. Magyarországon Árva megyében telepedett le, ahol szabad idejében részben a vagyonát, Tértiben a családját szaporította. Három leánygyermeket nemzett, név szerint: Didit, Alicet és Mariskát — bálod azt a férfit a szomszéd asztalnál? Hárommillió készpénzvagyona van. 4- Hihetetlen, néhány nappal elseje előtt! Az iskolás leány könnyes szemmel áll a tanár előtt:, — Én sem találok mindent helyesnek, amit ön csinál, de azért mégsem rohanok mindjárt a szüleihez!jükben átképezték magukat dolgos táncosnőnek. Első felépésükre a millennium idején került sor a Nagymező utcai Somossy orfeumban. A legjobbkor tették be táncos lábukat az orfeumba, ahonnan éppen akkor távoztak a világhírű Barrison lányok. Somossy igazgatónak kapóra jött a Vasquez lányok jelentkezése, akik nem voltak ugyan angolok, de szabad idejükben ugyanazt megcsinálták magyarul, amit a Barrison lányok angolul... A pesti aranyifjúság, amely szabad idejének túlnyomó részét az orfeumban töltötte, kitörő lelkesedéssel fogadta a Vasquez trió néven bemutatkozó előkelő származású süldőlányokat, akik röpke három hónap alatt, amit Somossynál töltöttek, feltűnően sokat vesztettek süldőségükből. Miután idehaza nem akarták tartósan blamálni magukat, szerződésük lejárta után diszkréten kitáncoltak külföldre, ahol szabad idejükben az utolsó szálig férjhez mentek. Csupán egy Pesten dolgozó német mérnök őrizte meg őket emlékezetében, ő is csak addig, amíg bele nem őrült az emlékezésbe. A mérnök ugyanis korábban halálosan beleszeretett a legkisebbik Vasquez lányba, a minden porcikájában ruganyos Didibe. Ahogyan ma mondanák: „piszkosul csípte Didit”. Szerelme viszonzásra talált a kis Didinél, aki a pásztorórákon, amikor egy kis lélegzethez jutott, megtanította a mérnököt egy közismert magyar nótára. (Ideje volt, nótázni tudott, miért ne oktasson?!) A komisz élet azonban egy szomorú napon kiragadta a mérnök kezéből Didit, aki nővéreivel együtt külföldre szakadt, amit a hazai szakítópróbák kedvező eredményei alapján nyugodt szívvel megtehetett. Szegény német sem Didit, sem a nótát nem tudta többé elfeledni. Nem hiszem, hogy akadt a világon olyan Didi, aki után ennyit bánkódtak volna. A mérnök végül beleőrült bánatába és az elmegyógyintézetben kötött ki. Szabad idejében elborult elmével naphosszat üldögélt az ágya szélén és szüntelenül a Diditől tanult nótát énekelgette: „Extra ruhát, extra ruhát csináltasson nékem..." Minden jó, ha jó a vége: a „bedidizett” mérnököt 87 éves korában megütötte a guta. Végakarata értelmében ezt a mondatot vésték sírkövére: „Didi vitte a sírba” Legyen neki könnyű a hölgy... köztiszta&lg — Te hogyan járulsz hozzá a környezetvédelem és az utcai tisztaság érdekében elindított akcióhoz? —Nem dobom el az autóbuszjegyet. Felhasználom másodszor is. SZTÁRFOTÓ T~~\ i !» V?®«. ÁLCÁZÁS Mi út különbség a létező és fejlett szocializmus között?. A~létező szocializmus nem fejlett, a fejlett szocializmus nemlétezik. SZÁLLODÁBAN — Van még egy szobájuk a részemre? — Van, de csak kilátással a tengerre. Kétezerötszáz egy napra. — Mibe kerül, ha szentül megígérem, hogy nem nézek ki az ablakon? Kovácsné beteg, s az orvosa tengeri levegőt ajánl neki. Kovácsnak szemlátomást súlyos gondokat okoz ez. Némi gondolkodás után hirtelen fölugrik, és így kiált: — Megvan! — Mi van meg? — A tengeri levegő... Veszünk egy keringőt, és bele-, tesszük a ventillátorba. Kovácsot ayilig kérleli a fe- 5 lesérje, hogy az üres könyvig szekrénybe vegyed könyveket, míg végül is bemegy egy könyvkereskedésbe. így szól: — Egy Mikszáth-sorozat , kellene nekem. A kereskedő megkérdezi: — Milyen kiadási — Igaza van — mondja Kovács, és elrohan. A Vasquez grófkisasszonyok minden szabad idejüket felcseperedéssel töltötték, ami maradéktalanul sikerült is nekik. A szépen kifejlődött Didi, Alice és Mariska hamarosan megunták a léha semmittevést és szabad ide A DIVAT LEHET: Népi ihletésű Gyári Ihletésű Konvertibilis ihletésű £27 “■ Bát hoztál férfi apukat Magyar szülők figyelmébe! Rendelje meg a NYOLCADIK TÖRZSet saját magának és gyermekeinek, unokáknak, akik nem értik a magyar nyelvet, hogy ismerjék meg magyar örökségünket. Havonta megjelenő angol-magyar kétnyelvű lap. Előfizetés egy évre: $15.00 EIGHTH TRIBE, P.O. BOX. 637, LIGONIER, PR 15658 Kedves Olvasóink! Kérjük! hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy az előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége Jljictnjfi/tcL ^ ti&l£7n______ Ha egy estét Magyarországon akar tölteni, akkor okvetlen keresse fel éttermünket. Biztosak vagyunk benne, hogy meg lesz elégedve Ó hazai módon készült ételeinkkel. Az étlapon megtalálja mindazt, amit szeret. Halászlé — Harcsapörkölt — Fatányéros — SÓLET — Vadasak — Sültek és különböző töltelékfélék. Szilvásgombóc — Palacsinta — Rétes Töpörtőspogácsa — Kaproslángos. Asztalfoglalás: 764-1436 Nyitva délután 4 órától, hétvégén déli 12 órától. Hétvégén cigányzene. Minden vasárnap ünnepi ebéd! 18 féle ételkülönlegességből választhat önkiszolgálással. 12-től délután 4-ig Jó ebédhez szól a nóta! Szolgáltatja Balogh Jancsi cigányzenekara. Az ebéd mellé ingyenes pezsgőt szolgálunk fel. 7308 North Rogers Ave. Chicago, IL 60626 A 1IW