Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-19 / 42. szám

Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Attica Body Shop, Inc. COMPLETE AUTO REBUILDING__ BODY AND FRAME ALIGNMENT SYSTEM PHONE: 588-0730 Ted 4340 N. KEDZIE AVE. CHICAGO. ILL. 60618 Precision Collision Repair Chief EZ-Liner Systems 4 Az iszlám harcba száll a szovjettel? Nagy György Beirutban szeptem­ber 30-án iszlám funda­mentalisták elraboltak két szovjet diplomatát: Arkady Katakov kultu­rális attachét és Valery Kornev követségi tit­kárt. Másnap a Khaled Ben al Walid nevű Isz­lám Felszabadító Szer­vezet fényképet tett köz­zé róluk, amely 2 másik, ismeretlen szovjet ál­lampolgárral együtt mutatja be őket fejük­nek szegezett revolve­rekkel. A szervezet azt is bejelentette, hogy ha Szíria nem szünteti be 24 órán belül a Bel­Régi megállapítás, sokan nem azt mondják amit hallottak, hanem amit szerettek volna hal­lani, és nem azt adják to­vább amit láttak, csu­pán amit szerettek volna látni. Érdekes jelenség, hogy fiatalok, és néha nem egészen fiatalok, itt az emigrációban milyen lelkesedéssel fogadnak újabban néhány dolgot, amit az otthoni fiatalság rock-zenésített formá­ban dob „piacra”. A modern zenei kön­tösbe újjáöltöztetett té­ma aztán elszabadultan serkenti a fantáziát. Gitár és dob hangsze­relésben szólal meg a­­ Kőmives Kelemen bálla­, da, István király ország­alapítása és Petőfi so­raiban, az újra elcsen­desült Európa. Primitív ütemben dohognak Pes­ten a­­dobok, és itt töb­ben a nemzeti érzés bú­vópatakjaként felbugy­­gyanó megnyilvánulás­nak szeretnék remélni a „Talpra magyar” meg­zenésítését. Az elsietett lelkesedés helyett nem ártana egy kis körültekintő óva­tosság. Mert sajnos nem minden olyan szép, mint amilyennek látszik, vagy hangzik. Itt kinn Jézus Krisztus is a mo­dern zene színpadára lé­pett, de a tomboló ifjú­ság nem sietett másnap a vasárnapi szentmisé­re. Mint ahogy félek, azok az amerikai fiatalok sem nagyon sietnének rúttól északra fekvő Tri­poli kikötővárosban a szunnita hívek ellen in­tézett támadását, úgy a két szovjet diplomatát ki fogják végezni. A jelen­tések szerint ez októ­ber 2-án meg is történt. Ennek a beiruti ese­ménynek jelentősége messze túlhaladja az ebben a városban már szinte megszokott ter­rorcselekményekét. Az elmúlt hónapok folya­mán számos nyugati diplomatát, újságírót raboltak el, de most esett meg első ízben, hogy az áldozatok szav­alkalomadtán fegyvert ragadni a haza védelmé­ben, akik a csillagos lo­bogóból gatyát varrat­tak maguknak. Más a múló divat, és más az eszményekben való hit és az azokért va­ló önfeláldozás. „Senonnani bitang ember, ki hogyha kell, halni nem mer. Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete...” Több mint száz éve szavaljuk már ezeket a sorokat. Különös, hogy többen csak most vélik felfedez­ni, és modern megzené­sített formájában kezde­nek lelkesedni érte. Az ember önkénytele­nül kétkedve kérdi: va­­jon a sorokban lévő üze­netnek szól a lelkesedés, — ami eddig is ott volt, — vagy csak az új diva­tos zenei kifejezésfor­ma váltja ki a rendkívü­li elragadtatást...? • Néhány évi ittartóz­­kodás után a felügyele­tes szemlélő, az átlag ausztrál karakteriszti­kus tulajdonságait vala­hogy így összegezhetné: nagy ivó, fölényesen ci­nikus, tekintélyt nem tisztelő, hivatali és szel­lemi felsőbbrendűséget semmibe vevő, szinte sportszerűen anti-intel­­lektuális „suttyó”. Nagy általánosságban ez az itteni kocsmák né­pe. Ezt kifelé sem titkol­ják, sőt, ez az amit sa­ját elnevezésük szerint néha büszkén „póker” típusnak neveznek. Bár hivatalosan,­­ ahol se­jet állampolgárok vol­tak. Szokatlan volt gyors kivégzésük. Elő­ször történt meg az is, hogy a fundamentalista, szunnita mohamedá­nok, akiknek szellemi vezetői az iráni ajatol­­lák, nyíltan foglaltak állást Szíriával szem­ben, amely Moszkva leg­hűségesebb szövetsége­se a Közép-Keleten. Nem kérdés, hogy a fi­gyelmeztetés elsősor­ban Moszkvának szólt. Reakciója várható­an szemfényvesztő volt: a TASS által közzétett hivatalos nyilatkozat hét,­­ igyekeznek küz­deni ellene. A mélyebb vizsgálódó azonban egy idő után rá­jön, hogy a felületesen kialakult kép alatt még sok más jellembeli apró­ság is felfedezhető. Európából ideérke­zett bevándorlók, mi pél­dául évtizedek óta meg­magyarázhatatlanul cso­dálkozunk azon, hogyan tudják legnagyobb, — és legvéresebb — katonai vereségüket nemzeti ün­nepként tisztelni. Évről évre nagy kato­nai felvonulással ünnep­ük 1915. április 25-ét, a véres fiaskóba fulladt galipoli-i partraszállás napját. Olyan ez mintha mi augusztus­ 29-én, a mohácsi vész évforduló­ján parádéznánk. Persze, ebbe a katona­zenés ünneplésbe is bele­szólnak újabban a válto­zó évek. Az idén például, az anti-militarista tün­tetők is megjelentek. Egy nyitott teherautó tetején, békeszólamos tábláikkal hadonászva hangoskodtak,­­ egé­szen addig, míg egy má­sodik világháborús frontharcos fel nem má­szott közéjük és sebté­ben lecsatolt műlábát cséphadarónak használ­va, el nem hallgattatta őket. Mire a rendőrök meg­érkeztek, eltörött né­hány állkapocs, leesett pár szemüveg, és repül­tek a férfi fülbevalók. A jelenethez a királyi tengerész rezesbanda szolgáltatta a zenét. Te­kintélyt nem ismerő ci­nizmus ide, cinizmus oda... Ez is az ausztrál ka­rakterhez tartozik... • Az ausztrál kommu­nista párt hivatalos lap­­ ja a TRIBUNE, 60 éves születésnapját ünnepli. A nevezetes alkalom­ra most Lenin képével díszített emlék­törülkö­zőket kínálnak 5 dollár 40-ért, a szakszervezeti székház postacímén. Mivel a gyolcsáru an­gol neve ,,linen”, a ne­vezetes eseményről és az emléktörülközőről szóló tudósításnak egyik szatirikus lapunk a kö­vetkező jól hangzó címet adta: „MARX and LINEN.” ,,a nemzetközi jog sú­lyos megsértésére” hi­vatkozva követelte, hogy „a világ ítélje el ezt a bűncselekményt”. Senki előtt sem titok, hogy Moszkva a máso­dik világháború óta szer­vezője, fegyverszállító­ja volt a középkeleti és más (bulgár) terrorszer­vezeteknek. Most saját fegyvere csapott visz­­sza rá. Ez nagyon fáj­hat neki. Eddig Moszkva karos­­székből nézte, ha Bei­rutban amerikaiak,­­vagy franciák százai pusztultak el öngyilkos­­ robbantók akciója kö­vetkeztében, vagy izrael­i katonákat lőttek le or­vul, pedig ezeket a ter­rorcselekményeket is legtöbbször a fundamen­talisták követték el. Szí­ria, amely Libanon na­gyobb, északi részét tartja megszállva, sem tett semmit ellenük. Vagy két hete azonban, nyilván moszkvai kez­deményezésre, táma­dást indított a szunniták központja, Tripon város ellen. A környező dom­bokról tüzérsége lőtte a fundamentalisták lakó­negyedeit, míg minciá­­ja tankokkal támadt rá­juk. Mivel a szíriai ka­tonaság teljesen körül­zárta a várost, nincse­nek megbízható adatok a halottak és sebesültek számára nézve. A legújabb libanoni fejlemények jelentősége az, hogy az iszlám fana­tikusok most nyíltan a szovjet és csatlósai el­len fordultak. A két moszkvai kiküldött ki­végzése után nincsen út vissza. A harc most már életre, halálra megy Könnyen lehet, hogy a beiruti incidens kiindu­ lópontja lesz egy új po­litikai fejlődésnek. Apák... fiúk... uno­kák. Szép nyárvégi este van, mikor írom e ripor­tom. Nincs észbontó hő­ség, a léghűtőt lecsa­­varom, szobám ablaka nyitva van. Közben egy fekete tücsök letelep­szik az ablakom alatt s­ütött-kopott nyerontyű­­jével kedves esti szere­nádot ad nekem, íróasztalom mellett hárman vagyunk össze­zsúfolódva. Én, egy po­hár jéghideg ital és egy régi betyár nóta töredé­ke... amely nótában befújta az utat a hó és átb. Közben cseng a te­lefonom és valahonnan a clevelandi határból fel­hív egy kis tereferére egy régi öreg cimborám, a B. Feri bácsi, aki né­pes családjával háztáji gazdálkodást űz egy kis farm-szerüségen. Fe­renc bátyám már jól túl van a nyolcvanon és a Dunántúl hullámzó, zöldes-selymes lankái­ról fújta át a szél az Óceánon a nagy tavak vidékére.« Ferenc bátyámnak mozgalmas fiatalsága volt. A 20-as évek ele­jén részt vett a nyugat­magyarországi felkelés­ben , majd mikor elült a harci zaj, magyar lány­nak kötötte be a fejét. Fia, a Fercsi, ang múlt 16 éves, amikor 1938 őszén a Magyar Felvi­dék első visszacsatolá­sának idején, mint „sza­badcsapatos” ugyan­csak kivágta a rezet az ukrán „szics gárdisták” valamint Pirkhala cseh tábornok kezét állandó­­an feltartó hősi csapatai ellen. Az öreg Ferenc büszke az egykori sza­badcsapatos fiára, a Fercsi viszont a nyugat­magyarországi felkelés­ben résztvevő édesap­jára. Valami régen ki­vándorolt, jó anyagi kö­rülmények között lévő és még jobb összekötte­tésekkel rendelkező gyermektelen magyar házaspár közvetlenül a második világháború befejezése után hozatta ki és „beindította” őket. A kis un. háztáji gaz­dálkodás a mindenük. Bíbelődnek aprójószág­gal, csirkével, libával. Kacsával nem, mert a környékben nincs tócsa, vagy pocsolya. Van né­hány disznajuk, két te­henük, amelyek kiadják a családi szükségletet. A többlet tojásért, tej­termékért hetenkint jön­nek a már beszervezett ügynökök, vagy keres­kedők. Szilveszterre friss malaccal, husvétra pedig gyenge báránnyal várják az ügynököket. Egy hazalátogató isme­­rős most próbál nekik ki­hozni 2-3 fej makói hagy­mát és szegedi pirospap­rika-magot. Ezek aztán majd elszaporodnak. Örülök ennek a jó ma­gyar családnak... akik fecskefészket vertek maguknak idegen ég­bolt, idegen csillagza­ta alatt. Isten legyen ve­lük s adjon nekik erőt s egészséget a további­akhoz. Valamikor zsenge if­jonc koromban, amikor az ún. tisztességes ke­nyérkereső foglalkozá­som mellett tiszta fel­tűnési viszketegségből és nagyzási mániából rávetemedtem az újság­írásra ... firkálmányai­­mat rendszerint úgy kezdtem, hogy: ... „Fel­tétlen megbízható for­rásból nyert, de eddig meg nem erősített hír­forrásom szerint”... sz., stb. És csak aztán jött a szöveg. Nos. Most is így kezdem krónikám befejező részét. Megbíz­ható, de általam eddig le­ellenőrizni nem tu­dott híranyagom szerint egy budapesti utcán a következő párbeszéd zajlott le. Szereplők: ...egy tö­rök turista és a hazán­kat ideiglenesen meg­­szállva tartó dicsőséges szovjet hadseregbeli tiszt között. A ruszki... mondja efendi... hogyan tudták maguk ezt a nyakas és karakán országot 150 esztendőn át megszállva tartani? A török: ...Megmon­dom kegyednek drága tovarisom. Mi nem akar­tuk a török nyelvet a Ko­ránt, a Mohamedet, a háremeket és más egyéb török cucokat ráerősza­kolni erre a szegény ma­gyar népre. És főként nem akartuk bedumálni nekik, hogy a mohácsi vész az egy „felszabadu­lás” volt. No nem. Az egy egyszerű és közön­séges hétköznapi vész volt csupán. Egy kicsit mi is loptunk, csaltunk, hazudtunk, — de nem annyit, mint maguk. De a 150 év alatt építettünk török fürdőket, mecsete­ket, minaretteket és amikor a 18. században kitakarodtunk ebből az országból, a magyar nép ezeket nem rombolta le, sőt az ún. „feudalista” korszakban is műemlék­ként kezelték. Szeretet­tel ápolták a Rózsadom­bom Gül Babának, a ró­zsák atyjának a sírját is. Szegeden még a máso­dik világháború előtt is állt a Hóbiárt basa ut­cája. E nemes basa a 150 éves megszálásunk egy időszakában Szeged ka­tonai parancsnoka volt. Szerette a szeged-pusz­­tamérgesi borokat (Al­lah növessze meg érte szakállát a túlvilágon), szerette tapogatni a szeged-alsóvárosi papri­­kahasító lányokat , menyecskéket, amiért a szegedi parasztlegények néhányszor el is páhol­­ták. A kuruc-korszakuk szerencsecsillagának porbahullása után II. Rákóczi Ferenc nevű fejedelmük tőlünk, tö­rököktől kért és kapott menedéket a marad­vány kurucaival, s ott is halt meg Rodostóban a Márvány Tenger part­ján. Nem az orosz cárok­nál kereste a menedé­ket. Amikor Hitler hadai 1944. március 19-én meg­szállták Magyarorszá­got, az akkori törvényes magyar kormány egy része itt a budapesti tö­rök követségen keresett és kapott menedéket. Maguk viszont... ked­ves szovjet tovaris... folytatta a török turis­ta... a 40 éves megszál­lásuk alatt annyi vért, könnyet és szenvedést zúdítottak erre a sze­gény országra, hogy mi törökök, a 150 éves ural­munk alatt annak egy ti­­zedrészét sem tudtuk. És hogyha egyszer ma­gukat kiviszi a fene eb­ből az országból, mint ahogy ki fogja vinni... magukból nem lesz mű­emlék, csak kőpor. Mert mindent, ami magukra emlékeztet, Lenin térés­től és Malinovszkij kör­utastól... egy hét alatt a magyar nép úgy tapos­sa sárba, mint a tetve­­ket. És a rossz emlékük is úgy eltűnik majd, mint a szélben a piszkos por. Szálem a lajkum... dünnyögte sápadtan a dicsőséges felszabadító szovjet hős... majd mor­­condi pofával sunyítva távozott. Clevelandi krónika Molnár Zsigmond Kínában újra tisztelik a tudást A kínai reform­ len­dület a közoktatást is érinti. Ezentúl újra tisz­telni kell a tanárokat , amiként ez több ezer éven át így is volt Kíná­ban... Az ifjabb nemzedék számára ez mégis újdon­ság­, miután Mao Ce­­tung idejében a tanító­kat és tanárokat csak a ,,bűzös értelmiségi” megvető jelző illette. A kínai kommunista párt napilapja a múlt héten beszámolt arról, hogy egy dél-kínai vá­rosban három fiatalem­ber kis híján megölt egy tanárt, hurkot akasztottak a nyakába, és egy teherautóhoz kö­tözve vonszolták a föl­dön. A goromba diák­csíny a főbűnösnek élet­fogytiglani, a másik ket­tőnek öt, illetve két év börtönbüntetésébe ke­rült. A tanárgyűlölet elég­gé általános lehet Kíná­ban, mert az egyik tarto­mány rendőrségi kör­irata felhívja az állam­polgárok figyelmét ar­ra, hogy hagyják abba a tanárok szidalmazását és ütlegelését. A régi Kína többezer éves hagyománya volt a vezetőket a legmaga­sabb iskolai végzettsé­gű emberek közül kine­vezni. A jelenlegi kínai veze­tés most azzal próbál­ja az oktatók tisztele­tét visszaplántálni a népbe, hogy kinevezte szeptember 10-ét a „Ta­nárok Napjá”-nak, amit 10,000 személy részvéte­lével, kellő ünnepélyes­­séggel meg is ültek Pe­­kingben. A most érvénybe lép­tetett kínai oktatási re­formról Susanne Pep­per, Hong-Kongban élő amerikai sinológus szá­molt be. Először is: létrehoz­tak egy Állami Okta­tási bizottságot, amely­nek lényegesen nagyobb hatalma van, mint az Oktatásügyi Minisztéri­umnak. A reform na­gyobb jelentőséget akar adni a technikai okta­­tásnak, amit Kínában már 78-ban is megpró­báltak, de eredményte­lenül. Az amerikai sino­lógus véleménye szerint most több esély van a si­kerre, mert a technikai oktatási programba be­vonják a Munkaügyi Mi­nisztériumot, amely bi­zonyos munkakörökhöz meg fogja követelni a technikumi végzettsé­get, így az eddig ettől az oktatási formától húzó­dozó szülők inkább ad­ják majd technikumba a gyerekeiket. A reform azt is ki­mondja, hogy a 9 évig tartó iskolakötelezett­séget a nagyobb váro­sokban 1990-ig, vidéken 95-ig be kell vezetni. Susanne Pepper szerint ez a döntés inkább csak gesztus a politikai ellen­zéknek, amely a jelenle­gi kínai vezetést elit­képzéssel vádolja, és az­zal, hogy nem törődik eléggé a tömegek neve­lésével. A falusi, vidéki isko­lák, amelyek korábban állami támogatást és­ Hairmasters FRISEUR Mr. Peter Kraemer 8852 N. Milwaukee Ave., Niles, IL 60648 Tel: 824-8686 TAILORING AND ALTERATIONS vettek, ma a gazdagabb parasztok adományai­ból kell, hogy fenntart­sák magukat. „Ez éppenséggel csök­kenti az esélyeit annak, hogy garantálni lehessen az iskolakötelezettség teljesítését” — ál­tja a hong-kongi megfigyelő. A reform lényegesen több önállóságot ad az egyetemeknek oktató­­személyzetük megvá­lasztásában, annak el­lenére, hogy a régi káde­rek ezt ellenezték. A felsőoktatás ingye­nessége megszűnik. De a tandíj a középréteg­hez tartozó családok szá­mára megfizethető, és a diákoknak módjuk van össztöndíjért folyamod­ni. Kína visszatér a tudás tiszteletéhez? Dr. Lukáts György Szülész — Nőgyógyász Tel: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St., Evanston, IL 60202 Előzetes bejelentés szükséges. 18. Boruljunk hiúsult össze és zokogjunk álmaink felett.. Erdélyi József: Anyám című verséből idézünk; folytatása a rejtvény vizsz. l. és függ. 35. sz. soraiban található. Vízszintes: 1. Az idézet első folytatása; zárt betü£: A, Y, Y. 13. Libéria. 14. Ada­­gos. 15. Monte Cristo várbörtöne. 16. Égési sebeket szenvedtek. 18. Hí. 19. Friss. 20. Kukucskál. 21. Áramforrás. 23. Tartomá­nyi központ Kasmírban. 25. A gallium vegyjele. 26. Kiejtett betű. 27. Kincstári (az egykori közös hadseregnél használt kifejezés). 28. Igen — oroszul. 29. Jószívű. 30 Határrag. 31. Kambodzsai aprópénz. 32. .. észel (megérti). 35. Cukorgyárá­ról ismert község. 38. Csárdájáról ismert helység (ford.). 40. Pest környéki tsz. 41. Elővigyázatos. 42. Verem részel 44. Kettős betű. 45. Tagadás. 46. Vizmozgás. 47. ,Szép fiú” (francia kifejezés). 49. Római 105. 50. Mint a 26. sz. 51. Gyulladás. 53. Női becenév. 54. A függ. 54. sz. eleje. 55. Ütlegel. 56. Tagadás. 58. Visszabeszél. 60. Az oxigén és a kén vegyjele. 61. Újra rendező. 63. Tápláléka. A 17. sz. rejtvény helyes megfejtése: — Minden embernek az a hivatása, hogy az emberiséget szolgálja. Függőleges: 1. ... kialszik”, Zlahy La­jos regénye. 2. Afrikai folyó. 3. ... Mon­tand. 4. Káros hatása van. 5. Hosszmér­ték. 6. Csavarog. 7. Tova. 8. Segitségké­­rés. 9. A Duna mellékvize Erdélyben. 10. Rendfokozat. 11. Vágtában van. 12. Víz­esés. 17. A földbe rejt. 22. Mecsethez tar­tozó torony. 24. Hires csipke. 27. Ilyen étel is van. 30. Női becenév. 33. Elme. 34. „ ... régi kardunk” (Petőfi). 35. Az idézet befejezése; zárt betűk: L, I, Y. 36. Mt. ... (másnéven Csomolungma). 37. Kis béka. 39. Nekikezd. 43. Satu ... (Szatmár). 48. Légitársaság. 49. „A Pál utcai fiúk” egyik alakja. 52. Csere­... 54. Megtévesztés. 57. Motorversenyeiről is­mert angol sziget. 59. Czuczor Gergely írói álneve. 61. Hamis. 62. Kicsinyítő kép­ző. / 2 5 0 5 G 7—e 9 to // 12 ■ /01 '5 r~ /6 /7■ /a 11 •9 2oa 2/a 23 |L1 25 2C■s ■ m­ai ■i ■ i 33 30 _ 3S 36 |■ *■ 0/ ■s 051 * ■ 05 1 ■* ■r 06■ * 50i ■LL ■ SSf■ * ■ 59 toO I ■ 6/ 1 32. aZ A___ _ai6~ 9. oldal

Next