Chicago és Környéke, 1985 (80. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-19 / 42. szám
Bill’s and Tony’s Auto Repairs • Tune-ups • Mufflers • Complete engine service • Brakes and front end. LASSÚ VILMOS és RESCH ANTAL 4338 N. Kedzie Ave., Chicago, 11.60618 PH: (312) 588-0739 Attica Body Shop, Inc. COMPLETE AUTO REBUILDING__ BODY AND FRAME ALIGNMENT SYSTEM PHONE: 588-0730 Ted 4340 N. KEDZIE AVE. CHICAGO. ILL. 60618 Precision Collision Repair Chief EZ-Liner Systems 4 Az iszlám harcba száll a szovjettel? Nagy György Beirutban szeptember 30-án iszlám fundamentalisták elraboltak két szovjet diplomatát: Arkady Katakov kulturális attachét és Valery Kornev követségi titkárt. Másnap a Khaled Ben al Walid nevű Iszlám Felszabadító Szervezet fényképet tett közzé róluk, amely 2 másik, ismeretlen szovjet állampolgárral együtt mutatja be őket fejüknek szegezett revolverekkel. A szervezet azt is bejelentette, hogy ha Szíria nem szünteti be 24 órán belül a BelRégi megállapítás, sokan nem azt mondják amit hallottak, hanem amit szerettek volna hallani, és nem azt adják tovább amit láttak, csupán amit szerettek volna látni. Érdekes jelenség, hogy fiatalok, és néha nem egészen fiatalok, itt az emigrációban milyen lelkesedéssel fogadnak újabban néhány dolgot, amit az otthoni fiatalság rock-zenésített formában dob „piacra”. A modern zenei köntösbe újjáöltöztetett téma aztán elszabadultan serkenti a fantáziát. Gitár és dob hangszerelésben szólal meg a Kőmives Kelemen bálla, da, István király országalapítása és Petőfi soraiban, az újra elcsendesült Európa. Primitív ütemben dohognak Pesten adobok, és itt többen a nemzeti érzés búvópatakjaként felbugygyanó megnyilvánulásnak szeretnék remélni a „Talpra magyar” megzenésítését. Az elsietett lelkesedés helyett nem ártana egy kis körültekintő óvatosság. Mert sajnos nem minden olyan szép, mint amilyennek látszik, vagy hangzik. Itt kinn Jézus Krisztus is a modern zene színpadára lépett, de a tomboló ifjúság nem sietett másnap a vasárnapi szentmisére. Mint ahogy félek, azok az amerikai fiatalok sem nagyon sietnének rúttól északra fekvő Tripoli kikötővárosban a szunnita hívek ellen intézett támadását, úgy a két szovjet diplomatát ki fogják végezni. A jelentések szerint ez október 2-án meg is történt. Ennek a beiruti eseménynek jelentősége messze túlhaladja az ebben a városban már szinte megszokott terrorcselekményekét. Az elmúlt hónapok folyamán számos nyugati diplomatát, újságírót raboltak el, de most esett meg első ízben, hogy az áldozatok szavalkalomadtán fegyvert ragadni a haza védelmében, akik a csillagos lobogóból gatyát varrattak maguknak. Más a múló divat, és más az eszményekben való hit és az azokért való önfeláldozás. „Senonnani bitang ember, ki hogyha kell, halni nem mer. Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete...” Több mint száz éve szavaljuk már ezeket a sorokat. Különös, hogy többen csak most vélik felfedezni, és modern megzenésített formájában kezdenek lelkesedni érte. Az ember önkénytelenül kétkedve kérdi: vajon a sorokban lévő üzenetnek szól a lelkesedés, — ami eddig is ott volt, — vagy csak az új divatos zenei kifejezésforma váltja ki a rendkívüli elragadtatást...? • Néhány évi ittartózkodás után a felügyeletes szemlélő, az átlag ausztrál karakterisztikus tulajdonságait valahogy így összegezhetné: nagy ivó, fölényesen cinikus, tekintélyt nem tisztelő, hivatali és szellemi felsőbbrendűséget semmibe vevő, szinte sportszerűen anti-intellektuális „suttyó”. Nagy általánosságban ez az itteni kocsmák népe. Ezt kifelé sem titkolják, sőt, ez az amit saját elnevezésük szerint néha büszkén „póker” típusnak neveznek. Bár hivatalosan, ahol sejet állampolgárok voltak. Szokatlan volt gyors kivégzésük. Először történt meg az is, hogy a fundamentalista, szunnita mohamedánok, akiknek szellemi vezetői az iráni ajatollák, nyíltan foglaltak állást Szíriával szemben, amely Moszkva leghűségesebb szövetségese a Közép-Keleten. Nem kérdés, hogy a figyelmeztetés elsősorban Moszkvának szólt. Reakciója várhatóan szemfényvesztő volt: a TASS által közzétett hivatalos nyilatkozat hét, igyekeznek küzdeni ellene. A mélyebb vizsgálódó azonban egy idő után rájön, hogy a felületesen kialakult kép alatt még sok más jellembeli apróság is felfedezhető. Európából ideérkezett bevándorlók, mi például évtizedek óta megmagyarázhatatlanul csodálkozunk azon, hogyan tudják legnagyobb, — és legvéresebb — katonai vereségüket nemzeti ünnepként tisztelni. Évről évre nagy katonai felvonulással ünnepük 1915. április 25-ét, a véres fiaskóba fulladt galipoli-i partraszállás napját. Olyan ez mintha mi augusztus 29-én, a mohácsi vész évfordulóján parádéznánk. Persze, ebbe a katonazenés ünneplésbe is beleszólnak újabban a változó évek. Az idén például, az anti-militarista tüntetők is megjelentek. Egy nyitott teherautó tetején, békeszólamos tábláikkal hadonászva hangoskodtak, egészen addig, míg egy második világháborús frontharcos fel nem mászott közéjük és sebtében lecsatolt műlábát cséphadarónak használva, el nem hallgattatta őket. Mire a rendőrök megérkeztek, eltörött néhány állkapocs, leesett pár szemüveg, és repültek a férfi fülbevalók. A jelenethez a királyi tengerész rezesbanda szolgáltatta a zenét. Tekintélyt nem ismerő cinizmus ide, cinizmus oda... Ez is az ausztrál karakterhez tartozik... • Az ausztrál kommunista párt hivatalos lap ja a TRIBUNE, 60 éves születésnapját ünnepli. A nevezetes alkalomra most Lenin képével díszített emléktörülközőket kínálnak 5 dollár 40-ért, a szakszervezeti székház postacímén. Mivel a gyolcsáru angol neve ,,linen”, a nevezetes eseményről és az emléktörülközőről szóló tudósításnak egyik szatirikus lapunk a következő jól hangzó címet adta: „MARX and LINEN.” ,,a nemzetközi jog súlyos megsértésére” hivatkozva követelte, hogy „a világ ítélje el ezt a bűncselekményt”. Senki előtt sem titok, hogy Moszkva a második világháború óta szervezője, fegyverszállítója volt a középkeleti és más (bulgár) terrorszervezeteknek. Most saját fegyvere csapott viszsza rá. Ez nagyon fájhat neki. Eddig Moszkva karosszékből nézte, ha Beirutban amerikaiak,vagy franciák százai pusztultak el öngyilkos robbantók akciója következtében, vagy izraeli katonákat lőttek le orvul, pedig ezeket a terrorcselekményeket is legtöbbször a fundamentalisták követték el. Szíria, amely Libanon nagyobb, északi részét tartja megszállva, sem tett semmit ellenük. Vagy két hete azonban, nyilván moszkvai kezdeményezésre, támadást indított a szunniták központja, Tripon város ellen. A környező dombokról tüzérsége lőtte a fundamentalisták lakónegyedeit, míg minciája tankokkal támadt rájuk. Mivel a szíriai katonaság teljesen körülzárta a várost, nincsenek megbízható adatok a halottak és sebesültek számára nézve. A legújabb libanoni fejlemények jelentősége az, hogy az iszlám fanatikusok most nyíltan a szovjet és csatlósai ellen fordultak. A két moszkvai kiküldött kivégzése után nincsen út vissza. A harc most már életre, halálra megy Könnyen lehet, hogy a beiruti incidens kiindu lópontja lesz egy új politikai fejlődésnek. Apák... fiúk... unokák. Szép nyárvégi este van, mikor írom e riportom. Nincs észbontó hőség, a léghűtőt lecsavarom, szobám ablaka nyitva van. Közben egy fekete tücsök letelepszik az ablakom alatt sütött-kopott nyerontyűjével kedves esti szerenádot ad nekem, íróasztalom mellett hárman vagyunk összezsúfolódva. Én, egy pohár jéghideg ital és egy régi betyár nóta töredéke... amely nótában befújta az utat a hó és átb. Közben cseng a telefonom és valahonnan a clevelandi határból felhív egy kis tereferére egy régi öreg cimborám, a B. Feri bácsi, aki népes családjával háztáji gazdálkodást űz egy kis farm-szerüségen. Ferenc bátyám már jól túl van a nyolcvanon és a Dunántúl hullámzó, zöldes-selymes lankáiról fújta át a szél az Óceánon a nagy tavak vidékére.« Ferenc bátyámnak mozgalmas fiatalsága volt. A 20-as évek elején részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben , majd mikor elült a harci zaj, magyar lánynak kötötte be a fejét. Fia, a Fercsi, ang múlt 16 éves, amikor 1938 őszén a Magyar Felvidék első visszacsatolásának idején, mint „szabadcsapatos” ugyancsak kivágta a rezet az ukrán „szics gárdisták” valamint Pirkhala cseh tábornok kezét állandóan feltartó hősi csapatai ellen. Az öreg Ferenc büszke az egykori szabadcsapatos fiára, a Fercsi viszont a nyugatmagyarországi felkelésben résztvevő édesapjára. Valami régen kivándorolt, jó anyagi körülmények között lévő és még jobb összeköttetésekkel rendelkező gyermektelen magyar házaspár közvetlenül a második világháború befejezése után hozatta ki és „beindította” őket. A kis un. háztáji gazdálkodás a mindenük. Bíbelődnek aprójószággal, csirkével, libával. Kacsával nem, mert a környékben nincs tócsa, vagy pocsolya. Van néhány disznajuk, két tehenük, amelyek kiadják a családi szükségletet. A többlet tojásért, tejtermékért hetenkint jönnek a már beszervezett ügynökök, vagy kereskedők. Szilveszterre friss malaccal, husvétra pedig gyenge báránnyal várják az ügynököket. Egy hazalátogató ismerős most próbál nekik kihozni 2-3 fej makói hagymát és szegedi pirospaprika-magot. Ezek aztán majd elszaporodnak. Örülök ennek a jó magyar családnak... akik fecskefészket vertek maguknak idegen égbolt, idegen csillagzata alatt. Isten legyen velük s adjon nekik erőt s egészséget a továbbiakhoz. Valamikor zsenge ifjonc koromban, amikor az ún. tisztességes kenyérkereső foglalkozásom mellett tiszta feltűnési viszketegségből és nagyzási mániából rávetemedtem az újságírásra ... firkálmányaimat rendszerint úgy kezdtem, hogy: ... „Feltétlen megbízható forrásból nyert, de eddig meg nem erősített hírforrásom szerint”... sz., stb. És csak aztán jött a szöveg. Nos. Most is így kezdem krónikám befejező részét. Megbízható, de általam eddig leellenőrizni nem tudott híranyagom szerint egy budapesti utcán a következő párbeszéd zajlott le. Szereplők: ...egy török turista és a hazánkat ideiglenesen megszállva tartó dicsőséges szovjet hadseregbeli tiszt között. A ruszki... mondja efendi... hogyan tudták maguk ezt a nyakas és karakán országot 150 esztendőn át megszállva tartani? A török: ...Megmondom kegyednek drága tovarisom. Mi nem akartuk a török nyelvet a Koránt, a Mohamedet, a háremeket és más egyéb török cucokat ráerőszakolni erre a szegény magyar népre. És főként nem akartuk bedumálni nekik, hogy a mohácsi vész az egy „felszabadulás” volt. No nem. Az egy egyszerű és közönséges hétköznapi vész volt csupán. Egy kicsit mi is loptunk, csaltunk, hazudtunk, — de nem annyit, mint maguk. De a 150 év alatt építettünk török fürdőket, mecseteket, minaretteket és amikor a 18. században kitakarodtunk ebből az országból, a magyar nép ezeket nem rombolta le, sőt az ún. „feudalista” korszakban is műemlékként kezelték. Szeretettel ápolták a Rózsadombom Gül Babának, a rózsák atyjának a sírját is. Szegeden még a második világháború előtt is állt a Hóbiárt basa utcája. E nemes basa a 150 éves megszálásunk egy időszakában Szeged katonai parancsnoka volt. Szerette a szeged-pusztamérgesi borokat (Allah növessze meg érte szakállát a túlvilágon), szerette tapogatni a szeged-alsóvárosi paprikahasító lányokat , menyecskéket, amiért a szegedi parasztlegények néhányszor el is páholták. A kuruc-korszakuk szerencsecsillagának porbahullása után II. Rákóczi Ferenc nevű fejedelmük tőlünk, törököktől kért és kapott menedéket a maradvány kurucaival, s ott is halt meg Rodostóban a Márvány Tenger partján. Nem az orosz cároknál kereste a menedéket. Amikor Hitler hadai 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, az akkori törvényes magyar kormány egy része itt a budapesti török követségen keresett és kapott menedéket. Maguk viszont... kedves szovjet tovaris... folytatta a török turista... a 40 éves megszállásuk alatt annyi vért, könnyet és szenvedést zúdítottak erre a szegény országra, hogy mi törökök, a 150 éves uralmunk alatt annak egy tizedrészét sem tudtuk. És hogyha egyszer magukat kiviszi a fene ebből az országból, mint ahogy ki fogja vinni... magukból nem lesz műemlék, csak kőpor. Mert mindent, ami magukra emlékeztet, Lenin téréstől és Malinovszkij körutastól... egy hét alatt a magyar nép úgy tapossa sárba, mint a tetveket. És a rossz emlékük is úgy eltűnik majd, mint a szélben a piszkos por. Szálem a lajkum... dünnyögte sápadtan a dicsőséges felszabadító szovjet hős... majd morcondi pofával sunyítva távozott. Clevelandi krónika Molnár Zsigmond Kínában újra tisztelik a tudást A kínai reform lendület a közoktatást is érinti. Ezentúl újra tisztelni kell a tanárokat , amiként ez több ezer éven át így is volt Kínában... Az ifjabb nemzedék számára ez mégis újdonság, miután Mao Cetung idejében a tanítókat és tanárokat csak a ,,bűzös értelmiségi” megvető jelző illette. A kínai kommunista párt napilapja a múlt héten beszámolt arról, hogy egy dél-kínai városban három fiatalember kis híján megölt egy tanárt, hurkot akasztottak a nyakába, és egy teherautóhoz kötözve vonszolták a földön. A goromba diákcsíny a főbűnösnek életfogytiglani, a másik kettőnek öt, illetve két év börtönbüntetésébe került. A tanárgyűlölet eléggé általános lehet Kínában, mert az egyik tartomány rendőrségi körirata felhívja az állampolgárok figyelmét arra, hogy hagyják abba a tanárok szidalmazását és ütlegelését. A régi Kína többezer éves hagyománya volt a vezetőket a legmagasabb iskolai végzettségű emberek közül kinevezni. A jelenlegi kínai vezetés most azzal próbálja az oktatók tiszteletét visszaplántálni a népbe, hogy kinevezte szeptember 10-ét a „Tanárok Napjá”-nak, amit 10,000 személy részvételével, kellő ünnepélyességgel meg is ültek Pekingben. A most érvénybe léptetett kínai oktatási reformról Susanne Pepper, Hong-Kongban élő amerikai sinológus számolt be. Először is: létrehoztak egy Állami Oktatási bizottságot, amelynek lényegesen nagyobb hatalma van, mint az Oktatásügyi Minisztériumnak. A reform nagyobb jelentőséget akar adni a technikai oktatásnak, amit Kínában már 78-ban is megpróbáltak, de eredménytelenül. Az amerikai sinológus véleménye szerint most több esély van a sikerre, mert a technikai oktatási programba bevonják a Munkaügyi Minisztériumot, amely bizonyos munkakörökhöz meg fogja követelni a technikumi végzettséget, így az eddig ettől az oktatási formától húzódozó szülők inkább adják majd technikumba a gyerekeiket. A reform azt is kimondja, hogy a 9 évig tartó iskolakötelezettséget a nagyobb városokban 1990-ig, vidéken 95-ig be kell vezetni. Susanne Pepper szerint ez a döntés inkább csak gesztus a politikai ellenzéknek, amely a jelenlegi kínai vezetést elitképzéssel vádolja, és azzal, hogy nem törődik eléggé a tömegek nevelésével. A falusi, vidéki iskolák, amelyek korábban állami támogatást és Hairmasters FRISEUR Mr. Peter Kraemer 8852 N. Milwaukee Ave., Niles, IL 60648 Tel: 824-8686 TAILORING AND ALTERATIONS vettek, ma a gazdagabb parasztok adományaiból kell, hogy fenntartsák magukat. „Ez éppenséggel csökkenti az esélyeit annak, hogy garantálni lehessen az iskolakötelezettség teljesítését” — áltja a hong-kongi megfigyelő. A reform lényegesen több önállóságot ad az egyetemeknek oktatószemélyzetük megválasztásában, annak ellenére, hogy a régi káderek ezt ellenezték. A felsőoktatás ingyenessége megszűnik. De a tandíj a középréteghez tartozó családok számára megfizethető, és a diákoknak módjuk van össztöndíjért folyamodni. Kína visszatér a tudás tiszteletéhez? Dr. Lukáts György Szülész — Nőgyógyász Tel: (312) 869-7555 St. Francis Prof. Bldg. 800 Austin St., Evanston, IL 60202 Előzetes bejelentés szükséges. 18. Boruljunk hiúsult össze és zokogjunk álmaink felett.. Erdélyi József: Anyám című verséből idézünk; folytatása a rejtvény vizsz. l. és függ. 35. sz. soraiban található. Vízszintes: 1. Az idézet első folytatása; zárt betü£: A, Y, Y. 13. Libéria. 14. Adagos. 15. Monte Cristo várbörtöne. 16. Égési sebeket szenvedtek. 18. Hí. 19. Friss. 20. Kukucskál. 21. Áramforrás. 23. Tartományi központ Kasmírban. 25. A gallium vegyjele. 26. Kiejtett betű. 27. Kincstári (az egykori közös hadseregnél használt kifejezés). 28. Igen — oroszul. 29. Jószívű. 30 Határrag. 31. Kambodzsai aprópénz. 32. .. észel (megérti). 35. Cukorgyáráról ismert község. 38. Csárdájáról ismert helység (ford.). 40. Pest környéki tsz. 41. Elővigyázatos. 42. Verem részel 44. Kettős betű. 45. Tagadás. 46. Vizmozgás. 47. ,Szép fiú” (francia kifejezés). 49. Római 105. 50. Mint a 26. sz. 51. Gyulladás. 53. Női becenév. 54. A függ. 54. sz. eleje. 55. Ütlegel. 56. Tagadás. 58. Visszabeszél. 60. Az oxigén és a kén vegyjele. 61. Újra rendező. 63. Tápláléka. A 17. sz. rejtvény helyes megfejtése: — Minden embernek az a hivatása, hogy az emberiséget szolgálja. Függőleges: 1. ... kialszik”, Zlahy Lajos regénye. 2. Afrikai folyó. 3. ... Montand. 4. Káros hatása van. 5. Hosszmérték. 6. Csavarog. 7. Tova. 8. Segitségkérés. 9. A Duna mellékvize Erdélyben. 10. Rendfokozat. 11. Vágtában van. 12. Vízesés. 17. A földbe rejt. 22. Mecsethez tartozó torony. 24. Hires csipke. 27. Ilyen étel is van. 30. Női becenév. 33. Elme. 34. „ ... régi kardunk” (Petőfi). 35. Az idézet befejezése; zárt betűk: L, I, Y. 36. Mt. ... (másnéven Csomolungma). 37. Kis béka. 39. Nekikezd. 43. Satu ... (Szatmár). 48. Légitársaság. 49. „A Pál utcai fiúk” egyik alakja. 52. Csere... 54. Megtévesztés. 57. Motorversenyeiről ismert angol sziget. 59. Czuczor Gergely írói álneve. 61. Hamis. 62. Kicsinyítő képző. / 2 5 0 5 G 7—e 9 to // 12 ■ /01 '5 r~ /6 /7■ /a 11 •9 2oa 2/a 23 |L1 25 2C■s ■ mai ■i ■ i 33 30 _ 3S 36 |■ *■ 0/ ■s 051 * ■ 05 1 ■* ■r 06■ * 50i ■LL ■ SSf■ * ■ 59 toO I ■ 6/ 1 32. aZ A___ _ai6~ 9. oldal