Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)
1986-03-15 / 11. szám
Gorbacsov a régi lemezt játssza, népiesebb hangon Nagy György A Szovjet Kommunista Párt XXVII. kongresszusa, a nyugati média által mesterségesen felkorbácsolt várakozások ellenére sem hozott szenzációt. Minden a hagyományos mederben folyt. Gorbacsov sem tért el ettől, amikor öt órás beszédet mondott. .Aki ennyit beszél, annak nem lehet komoly mondanivalója. Ezt ő is bebizonyította. A londoni Economist magazin fel is tette a kérdést, vajon a várt „nagy reformokból” nem lett-e „nagy ásítás”? („Is Michael Gorbachev’s ,great reform’ turing out to be just another ,great yawn”?) Maraton-beszéde elején, megint a régi, pártkongresszusi hagyományokhoz híven Amerikát támadta. Kijelentette, hogy nem látja értelmét egy Reagan elnökkel való új találkozásnak addig, amíg a lefegyverkezés kérdésében nem érnek el konkrét eredményt. Washingtonban ezt nem veszik túl komolyan, mert jól tudják, hogy a kongresszuson elhangzott beszédek elsősorban a szovjet közvéleménynek szólnak. A továbbiakban Gorbacsov főleg a Szovjetunió belső helyzetével foglalkozott. Azt a merész kijelentést tette, hogy a kapitalizmus haldoklik, míg a szovjet rendszer eredményesen halad előre. Persze ez is csupán a belső hangulatkeltést szolgálta, amit azonban még a nyitottabb szemmel járó szovjet polgárok sem vehetnek komolyan, hiszen emlékezniök kell arra, hogy Hruscsov 30 évvel ezelőtt ígérte a nyugatnak: „we shall bury you”, „el fogunk temetni”. Azóta várnak erre. A főtitkár azután bírálta és elítélte az országszerte megnyilvánuló lustaságot, korrupciót és az újításoktól való idegenkedést, ami bénítólag hat a szovjet termelésre. Több és jobb munkafegyelmet, technikai fejlődést kívánt és hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy haszonnal és ne veszteséggel dolgozzanak. Viszont azt nem mondta meg, hogy mindezt hogyan akarja megvalósítani. Tett olyan kijelentést is, hogy demokratizálni kell a pártaparátust és hogy a vállalati vezetőknek felelősséget kell vállalniuk azért, amit tesznek. Ezt nyugaton sokan a szovjet gazdasági életnek a magyarországihoz hasonló liberalizálása jelének tekintették. Viszont Gorbacsov beszédében még csak említést sem tett arról, mintha szándékában lenne enyhíteni a központi tervezés eddigi szigorú rendszerét, ami ennek kulcsa. Az „enyhülés” egyetlen megnyilvánulása az, hogy Gorbacsov uralomra jutása óta, és különösen a pártkongresszus idején, szabadabbá tették a kritikát gazdasági és közigazgatási visszaélésekkel szemben. Ma lehet egyes népszerűtlen, vagy a gyakorlatban csődöt mondott belső intézkedéseket bírálni, egyes alkalmatlanru at tisztviselőket pellengérre állítani. Viszont maga a párt, annak vezetői és a rendszer továbbra is tabuk maradnak. Vagyis Gorbacsov nem reformált, csak foltozgatott. Viszont kis szerepet nyitott a nép számára, hogy azon át kifújhassa elégedetlenségének legkikívánkozóbb gőzét. A legtöbb Kreml-szakértő, bár nem várt korszakalkotó változásokat a pártkongresszustól, mégis meglepte őket, hogy Gorbacsov nem jelentett be több, komolyabb újítást. Ezek elmaradását két okra vezetik vissza. Az egyik hogy Gromikónak volt igaza, amikor Gorbacsov hatalomrajutása után ezt mondotta: az új főtitkárnak sima a modora, de alapjában véve kemény, mint a vas A másik, hogy bár Gorbacsov sok új embert hozott be a párt vezetőségébe, még sok ott a régi gárda híve és ezért — Hruscsov példáján okulva — nem akar mélyrehatóbb reformokat bevezetni addig, amíg nem érzi magát teljes biztonságban a nyeregben. Aránylag fiatalember, van ideje hogy megvárja míg a Brezsnyev emberek kihalnak, vagy lassan félreállíthatók. Amíg ez megtörténik, addig a szovjet rendszer malmai, ha kissé jobban olajozva, de a régi módon őrölnek tovább. Tények Dél-Afrikáról A nyugati média hónapok óta csupán egy nótát fúj Dél-Afrikával kapcsolatban: azt hogy a gonosz fehér kormány hogyan irtja és nyomja el a jó fekete tömegeket. Különösen kiemelik mindig, hogy az African National Congress, milyen hősi, „népi ellenállást” fejt ki Pretoriával szemben. Nem szándékunk, hogy szépítsük a dél-afrikai kormány„apartheid” politikáját, s annnak ellenére, hogy bár későn, de tesz lépéseket a helyes irányban, mégis úgy érezzük ismertetnünk kell az érem másikoldalát is. Az African NationalCongress állandóan azzal kérkedik, hogy akciói kizárólag a kormány katonai és biztonsági szervezetei ellen irányulnak és hogy gondosan elkerüli a polgári személyek, vagy célpontok elleni támadásokat. Kezünkbe került egy statisztika arról, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. Kommentár nélkül közöljük. 1977- ben Johannesburgban egy terrorista két fehér személyt lőtt le. 1978- ban Port Elisabethben egy fekete férfi és egy fekete nő halt meg utcai bombatámadás következtében és New Brightonban egy fekete bírósági tanút lőttek le. 1980- ban Sowetoban két fehér nő, egy fehér férfi és egy fekete férfi vesztette életét bombamerényletek következtében. 1981- ben Oogisban két fehér férfit lőttek le egy parkolóhelyen. 1982- ben Sowetoban egy fekete családot, apát, anyát és lányát lőttek le (a lány volt az egyetlen aki életben maradt.) 1983- ban Kwazakeleben egy fekete férfit lőttek le az utcán, Pretoriában pedig egy bombarobbanás következtében 19 ember vesztette életét és több mint 200-an sebesültek meg. 1984- ben Durbanban három bombarobbanás történt. Az elsőben 2 fekete személy, a másodikban 3, a harmadikban 5 vesztette életét. 1985- ben Tembisaban két különböző helyen felrobbant bomba két fekete gyermeket ölt meg és az egyiknek édesanyja súlyos sérülést szenvedett. Swartruggens-ben egy házat gyújtottak fel, amelyben egy fekete férfi és felesége bennégtek. Cape Townban egy bombatámadásnál egy színes gyermek vesztette életét. Messina-ban egy tányérakna 8 fehér és 2 fekete személyt ölt meg. Mindezekért a merényletekért az African National Congress vállalta a felelősséget. Ez is Amerika... Fekete G. István Akik otthon értük meg az úgynevezett „felszabadulást”, még jól emlékszünk azokra a Szovjetunióból importált — és ránk erőszakolt — filmekre, melyekkel a következő években elárasztottak bennünket. Nemcsak a felnőtteket, hanem még bennünket tíz év körüli gyerekeket is megdöbbentett ezeknek a filmeknek a primitív mondanivalója és technikai kivitelezése. Hogy a gyermetegen átlátszó politikai és propaganda célirányzatról ne is beszéljünk. Ezek az orosz filmek nemcsak a Magyarországon látható nagy amerikai filmekhez, úgymint a Mrs. Miniver-hez, a Ninochka-hoz, az Elfújta a szélhez, a Gázláng-hoz stb., viszonyítva voltak kőkorszakbeliek, hanem még a magyar filmek is évtizedekkel előttük jártak. Az orosz filmek arról is közismertek, hogy mindegyiknek van valami „szocialista” mondanivalója és még a vígjátékokba is beleerőszakolnak valami propagandát. Az imperialisták — értsed az U.S.A-t — természetesen mindig háborúra uszítók, munkásnyúzók, kizsákmányolók és embertelenek. A Kremlin pacsirtaajkú szócsövétől vagyis a Pravdától kezdve az egész szovjet sajtó szinte megállás nélkül támadja, gyalázza és rágalmazza a nyugati demokráciákat, legfőképpen természetesen az Egyesült Államokat. A Párt által irányított szovjet sajtóhoz képest Hári János és Münchausen báró az arcátlan hazudozás terén még tehetségtelen kezdőknek sem számítanak. S ezek a hazugságok mindig az U.S.A ellen és a „szocialista”?? rendszerük érdekében történnek. Éppen ezért rendkívül humorosnak találtam, — hogy a farizeus arcátlanságról ne is beszéljünk, — azt az újsághírt, miszerint: „A szovjet kulturális miniszter — Georgi Ivanov — élesen elítélte Silvester Stalone „Rocky IV” és a „Rambo: First Blood Part II” című filmjeinek agresszív és rendkívül sértő szovjetellenes beállítottságát!” Ugyanezen a sajtókonferencián Genrikh Borovik, a Szovjet írószövetség titkára ugyanilyen indignált hangnemben nyilatkozott a „Red Dawn” című filmről. A két kommunista főmufti a jelek szerint egyszerűen képtelen megérteni, hogy a Szovjetunióval és a társutas szocialista országokkal ellentétben, egy szabad társadalomban az Állam nem szabhatja meg a filmek, könyvek, színdarabok, újságok, folyóiratok stb., világnézeti beállítottságát és politikai mondanivalóját. Az oroszok sértődöttségének hipokritizmusára mi sem jellemzőbb, minthogy a Szovjetunióban éppen a közelmúltban ment egy „Tassnak megengedték, hogy Állam legyen” című Amerika-ellenes TV-sorozat. (Az amerikai kémelhárító szervek — CIA — törvénytelenségeiről és gyilkosságairól szól a valószínűleg Lenin-díjat eredményező csodás alkotás.) A „36-80 foknál történt veszélyes incidens” című (úgy látszik, hogy az oroszok szeretik a hoszszú címeket) film pedig arról szólt, hogy az amerikai tengeralattjárók orvul megtámadtak egy békés orosz flottát. A harmadik világháború kitörését csakis a Szovjetunió vezetőinek önuralma és békevágya akadályozta meg, a film szerint. Az oroszok szerint tehát amit szabad Jupiternek, mármint a szovjet TV- és filmgyártásnak, azt nem szabad az ökörnek, vagyis Amerikának. Mindez humoros lenne, ha az ABC nem állította volna le egy 40 millió dolláros TV-sorozatát, mert a Szovjetunió nehezményezte a témát. (A történet arról szólt „VOLNA”, hogy mi történik Amerikában, miután a KGB, vagyis a szovjet politikai rendőrség átveszi a hatalmat.) Az oroszok hivatalos „nehezményezését” nyitt fenyegetésnek, vagy zsarolásnak is lehetne mondani, mert kijelentették, hogy amennyiben az ABC kihozza a szovjet-ellenes sorozatot, úgy ők kénytelenek lesznek szankciókat foganatosítani az amerikai hírközlő társaság moszkvai irodája ellen. Az ABC „anyagi nehézségekre való tekintettel egy időre leállította” az oroszoknak fájó program gyártását. Nem tudom, hogy az ABC gerinces vezérei hányingert kapnak-e, amikor tükörbe néznek? Én mindenesetre azt kapok, valahányszor rájuk gondolok! Spanyolok a NATO ellen A Reuter nevű angol hírszolgálati ügynökség jelenti Madridból, Spanyolország fővárosából: — Spanyolországban országos referendumot fognak tartani. A kérdés ez lesz: maradjon-e Spanyolország a NATO tagja, vagy pedig lépjen ki a NATO-ból? — A NATO történetében ez az első eset, hogy az egyik tagország ilyen módon akarja ezt a kérdést eldönteni. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint a NATO- ellenesek arányszáma országszerte 34 százalék, a NATO-barátoké 25 százalék, a fennmaradó százaléknak vagy nincs határozott véleménye a kérdésben, vagy pedig az egész dolog nem érdekli. Nemrégiben Madridban több százezren vonultak fel, tüntetve amellett, hogy Spanyolország lépjen ki a NATO- ból. Érdemes most arra emlékeznünk, hogy a szocialista Felipe Gonzalez, akit 1982-ben választottak spanyol miniszterelnökké, választási hadjárata során határozottan NATO-ellenes volt. Amikor azonban kormányra került, megváltoztatta saját maga és pártja politikai álláspontját. Mr. Gonzalez szerint attól kell függővé tenni Spanyolország NATO-tagságát, hogy a Spanyolországban lévő négy amerikai katonai támaszpont 12 ezer főnyi amerikai katonájának létszámát hajlandó-e az Egyesült Államok fokozatosan csökkenteni? Mr. Gonzalez azonban kijelentette, hogy bármi is lesz a márciusi referendum eredménye a NATO-kérdésben, követni fogja a szavazók kívánságát. Vallási lázongások lehetősége Indiában A Reuter nevű angol hírszolgálati ügynökség jelenti New Delhiből. — Az indiai kormány úgy látja, hogy újabb vallási lázongások lehetségesek és ezért készültségbe helyezte a rendőrséget és a katonaságot, az egész országban. — Utter Pradesh állam Ayodha nevű városában megnyitottak egy szentélyt a hinduk számára. A szentély 1528 óta mohamedán mecset volt. 1949-ben, ugyancsak vallási lázongások miatt, bezárták, nemrégiben egy bíróság azonban úgy határozott, hogy a szentélyt ismét meg kell nyitni. A határozatban a legkülönösebb az volt, hogy a bíróság határozata értelmében az egykori mohamedán mecsetet hindu szentélyként kellett megnyitni. A szentély megnyitásának a napján zavargások törtek ki, a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, sebesülés, haláleset nem történt, de háromezer személyt letartóztattak rendzavarás címén. Az indiai kormány attól tart, hogy a vallási lázongások az egész országra kiterjednek s ezért helyezte készültségbe a katonaságot és a rendőrséget. VÍZSZINTES: 1. Európa második leghosszabb folyójának, a Dunának (2842 km) 1010 mmagasságban eredő déli forrásága a Fekete-erdőben. 6. A folyó egyik NSZK-beli völgyszakaszának, „Bajorország éléskamrájának" legjelentősebb városa. 15. A bajor Duna legnépesebb történelmi nevezetességű és 1400 műemlék épülete által rendkívül hangulatos városa. 16. Fivérek (Cosmas Damian és Egid Quirin), az ún. bajor rokokó kialakítói. 17. Egyiptomi szent madár.19. Híres svéd együttes. 20. ... Kaleh, a Duna egykori szigete volt Orsova közelében. 21. ,NSZK-beli és svéd gépkocsik jelzése. 23. A germánium vegyjele. 24. Valamilyen magatartásra ■tanít, idomít. 26. Női név. 27. Alumíniumréteggel bevon. 29. Ez a retek délben. 32. A határozói igenév két képzője. 33. Római 105.34. Tenorszerep a Varázsfuvolában. 37. „Készülj, boldog haza / Oly ünnep vár ..(Petőfi). 39. Saját magam. 40. A Duna-parti főváros, Bécs jellegzetes külvárosi kiskocsmái, hangulatos sramlizenével, zöld környezettel a szőlőhegyek tövében. 43.Gyengébb osztályzatokat hoz, mint eddig. 44. Szolmizációs hang, ford. 45. London híres képtára. 46. Itteni látványosság a 192 m magas televíziós torony, a hatalmas négyszögű, négytornyú vár és egy különleges Duna-híd. 47. Osztrák városka Bécstől keletre a Duna jobb partján. Hegyén a római korban egy 50 000 lakosú város, Carnuntum feküdt. 50. Kettőzve: Gabor, amerikai filmszínésznő, személyneve. 51. Római pénz- és súlyegység az ókorban. 52. A Duna jobb oldali mellékfolyója Ausztriában. 53. Az „örök város" névváltozata. 54. Végsőkig feszíti a ... (szólás). 55/Híres francia katedrális jelzője.*58. Vallásrövidítés. 59. Rovar „antennája". 61. Bennie van a Csávában! 62. Osztrák város az azonos nevű folyó palotján, a Duna közelében. Az ódoni település várát a kalandozó magyarok ellen építették 900-ban. 64.... Kobo, japán író. 66. Felső-Ausztria fővárosa a 250 m széles Duna mindkét partján. 68. Igekötő és névutó. 69. Híres útikönyvek magyar származású kiadója (Louis). 71. Tokió régebbi neve. 72. Egykori portugálgyarmat Indiában. 73. Törött végtag rögzítésére szolgál. 74. A bécsiek nem ok nélkül állítjákvárosukról! 76. Római kettes. 77. Szótlan. 78. Vízi tündér. 79. Rádióállomás. 81. Szlovákia fővárosának, Bratislavának (Pozsonynak) egyik legmegkapóbb építménye ez a középkor hangulatát árasztó 51 m magas torony. 82. Ettől a nagy múltú NSZK-beli várostól hajózható a Duna. FÜGGŐLEGES: 1. A Duna északi forrásága az NSZK-ban. 1125 m magasságban a Feketeerdőben ered. 2. Szolmizációs hang. 3. Egyik gyógyszergyárunk új márkaneve. 4. Békés megyei község (vagy: színfa). 5. Tenorszerep Ponchielli Giocondájában. 6. Kétes! 7. A terbium és a bor vegyjele. 8. Zenei előírás: változó tempóban. 9. Kombájn igéje. 10. Jelez a kutya. 11. Német földrajzi nevekben: fürdő. 12. Deggendorfnál torkollik a Dunába ez az Alpokban eredő és a bajor fővároson, Münchenen keresztülhaladó mellékfolyó. 13. A nátrium vegyjele. 14. Belül üres gólem! 18. Lucas von Hildebrandt főműve Bécs egyik legszebben megalkotott barokk épülete. Itt írták alá 1955-ben az osztrák államszerződést, itt kezdődtek meg a SALT-tárgyalások. 19. Mikszáth-regényhős (Miklós). 21. Település a Duna mellett, a Morva torkolatánál. 80 m magas mészkőszirt tetején áll — ma már romokban — az a vár, amelyet a törökök sikertelenül ostromolok 1683-ban. 22. Egyike a világ legszebb gótikus templomainak. A 136 m magas torony az osztrák főváros jelképe. 25. Kiejtett betű. 28. Hiteget. 30. Márványhoz hasonlóra mintáz. 31. Száraz édesipari készítményt tartalmazó. 32. A 82. sz. sorban említett német város neoreneszánsz falfestményekkel díszített homlokzatú épülete. 34. A tizenötödik században épített erődszerd Honburg várának romja ennek a Boden-tóhoz közeli Duna-parti városnak a nevezetessége. 35. Nagy termetű papagáj. 36. Napier, skót fizikus névváltozata. 38. A Duna neve német nyelvterületen. 41. Tó és egyezmények jelzője. 42. üreges tésztatekercsek. 44. Kalandozó őseink a Duna mentén gyakran feljutottak az Enns völgyéig. Ezt, a határnak számító vidéket (Ober-Enns) népmeséinkben így emlegetik. 48. Az oxigén és az urán vegyjele. 49. Elem! 51. Borostyánféle dísznövény. 56. Csak névbetűiről ismert régi festőnk. 57. Oregon (USA) fővárosa. 58. Elsötétítő berendezés. 59. Fekete fejű és lábú juh. 60. A menetrendszerű személyhajó-forgalom legnyugatibb állomása az Inn és az Ilz dunai torkolatánál. 63.... Hikmet, török költő, író. 65. Mohón lenyel. 66. A Fischer von Erlach által emelt pompás épületben „magasiskola" található. E bécsi nevezetességnek ezek a „diákjai". 67. Község Pápától délre. 70. Hunor ,és Magyar anyja. 75. Mókuslak. 80. Római 550.. Autósoknak, járókelőknek. A jármű nem képes olyan gyorsan megállni, mint a gyalogos. DUNA-PARTI SETA 1 2 3"4 5 16 7 8 9 10 11 12 13 14 15 “ 11 17 18 19I 20 |r 22 231PL 25 1“| 27r 28TM1 29 30 31 32 331FST 36 |r "13, 40 *) 41 42 43 44gp 46 Lpi■ 47 48 *1J 52 53 1PL 55 63 56 57 r* 59 67 T|r 62| 65 66 68 69 701p 72 mm 73 114 75_IJ80 761" 1* 79 □ 82 Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagyis előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége H & E MEAT MARKET Smoked Sausage and Delicatessen 3534 W. Irving Park Rd. Chicago, IL 60618 Store Hours Mon-Fri: 9AM-6PM Sat: 9AM-5PM Sun: 10AM-4PM Újra kaphatói DOMÁNY KLÁRA nagysikerű angol nyelvű regénye: Sweet love, bitter honey A 240 oldalas kötet ára szállítással együtt $9.Megrendelhető: Domány Klára 1236 W. Farwell Chicago, IL 60626 Kívánságra a szerző dedikálja művét ILI.FODRÁSZ üzlet A férfi, női és gyermek haj vágás és az összes modern hajstílus mestervizsgás szakértője STEVEN ÁRVAI tulajdonos By appointment only (Előzetes bejelentés szükséges.) Classic D’Mill 8852 Milwaukee Ave. NILES, III. Tel: 296-8585 9. oldal