Chicago és Környéke, 1986 (1-52. szám)

1986-03-15 / 11. szám

Gorbacsov a régi lemezt játssza, népiesebb hangon Nagy György A Szovjet Kommunis­ta Párt XXVII. kong­resszusa, a nyugati mé­dia által mesterségesen felkorbácsolt várakozá­sok ellenére sem hozott szenzációt. Minden a ha­gyományos mederben folyt. Gorbacsov sem tért el ettől, amikor öt órás beszédet mondott. .Aki ennyit beszél, annak nem lehet komoly mon­danivalója. Ezt ő is bebi­zonyította. A londoni Economist magazin fel is tette a kérdést, vajon a várt „nagy reformok­ból­” nem lett-e „nagy ásítás”? („Is Michael Gorbachev’s ,great re­form’ tur­ing out to be just another ,great yawn”?) Maraton-beszéde ele­jén, megint a régi, párt­kongresszusi hagyomá­nyokhoz híven Amerikát támadta. Kijelentette, hogy nem látja értelmét egy Reagan elnökkel va­ló új találkozásnak ad­dig, amíg a lefegyverke­­zés kérdésében nem ér­nek el konkrét ered­ményt. Washingtonban ezt nem veszik túl ko­molyan, mert jól tudják, hogy a kongresszuson el­hangzott beszédek első­sorban a szovjet közvé­leménynek szólnak. A továbbiakban Gor­bacsov főleg a Szovjet­unió belső helyzetével foglalkozott. Azt a me­rész kijelentést tette, hogy a kapitalizmus hal­doklik, míg a szovjet rendszer eredményesen halad előre. Persze ez is csupán a belső hangulat­­keltést szolgálta, amit azonban még a nyitot­tabb szemmel járó szov­jet polgárok sem vehet­nek komolyan, hiszen emlékezniök kell arra, hogy Hruscsov 30 évvel ezelőtt ígérte a nyu­gatnak: „we shall bury you”, „el fogunk temet­ni”. Azóta várnak erre. A főtitkár azután bírál­ta és elítélte az ország­szerte megnyilvánuló lustaságot, korrupciót és az újításoktól való idegenkedést, ami béní­­tólag hat a szovjet ter­melésre. Több és jobb munkafegyelmet, tech­nikai fejlődést kívánt és hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak figyel­met kell fordítaniuk arra, hogy haszonnal és ne veszteséggel dolgoz­zanak. Viszont azt nem mondta meg, hogy mindezt hogyan akarja megvalósítani. Tett olyan kijelentést is, hogy demokratizálni kell a párt­aparátust és hogy a vállalati vezetők­nek felelősséget kell vál­­lalniuk azért, amit tesz­nek. Ezt nyugaton sokan a szovjet gazdasági élet­nek a magyarországihoz hasonló liberalizálása jelének tekintették. Vi­szont Gorbacsov beszé­dében még csak említést sem tett arról, mintha szándékában lenne eny­híteni a központi terve­zés eddigi szigorú rend­szerét, ami ennek kul­csa. Az „enyhülés” egyet­len megnyilvánulása az, hogy Gorbacsov uralom­ra jutása óta, és különö­sen a pártkongresszus idején, szabadabbá tet­ték a kritikát gazdasági és közigazgatási vissza­élésekkel szemben. Ma lehet egyes népszerűt­len, vagy a gyakorlat­ban csődöt mondott bel­ső intézkedéseket bírál­ni, egyes alkalmatlan­­ru at tisztviselőket pel­lengérre állítani. Vi­szont maga a párt, an­nak vezetői és a rendszer továbbra is tabuk ma­radnak. Vagyis Gorbacsov nem reformált, csak fol­tozgatott. Viszont kis szerepet nyitott a nép számára, hogy azon át kifújhassa elégedetlen­ségének legkikívánko­­zóbb gőzét. A legtöbb Kreml-szak­­értő, bár nem várt kor­szakalkotó változásokat a pártkongresszustól, mégis meglepte őket, hogy Gorbacsov nem jelentett be több, komo­lyabb újítást. Ezek el­maradását két okra ve­zetik vissza. Az egyik hogy Gromikónak volt igaza, amikor Gorba­csov hatalomrajutása után ezt mondotta: az új főtitkárnak sima a mo­dora, de alapjában véve kemény, mint a vas A másik, hogy bár Gor­bacsov sok új embert ho­zott be a párt vezetősé­gébe, még sok ott a régi gárda híve és ezért — Hruscsov példáján okul­va — nem akar mélyre­hatóbb reformokat be­vezetni addig, amíg nem érzi magát teljes bizton­ságban a nyeregben. Aránylag fiatalember, van ideje hogy megvár­ja míg a Brezsnyev em­berek kihalnak, vagy lassan félreállíthatók. Amíg ez megtörténik, addig a szovjet rendszer malmai, ha kissé jobban olajozva, de a régi mó­don őrölnek tovább. Tények Dél-Afrikáról A nyugati média hó­napok óta csupán egy nótát fúj Dél-Afrikával kapcsolatban: azt hogy a gonosz fehér kormány hogyan irtja és nyomja el a jó fekete tömegeket. Különösen kiemelik mindig, hogy az African National Congress, mi­lyen hősi, „népi ellenál­lást” fejt ki Pretoriával szemben. Nem szán­dékunk, hogy szépítsük a dél-afrikai kormány­­„apartheid” politikáját, s annnak ellenére, hogy bár későn, de tesz lépéseket a helyes irányban, még­­­is úgy érezzük ismertet­nünk kell az érem másik­­oldalát is. Az African National­­Congress állandóan az­zal kérkedik, hogy ak­ciói kizárólag a kor­mány katonai és bizton­sági szervezetei ellen irányulnak és hogy gon­dosan elkerüli a polgári személyek, vagy célpon­tok elleni támadásokat. Kezünkbe került egy sta­tisztika arról, amely en­nek ellenkezőjét bizo­nyítja. Kommentár nél­kül közöljük. 1977- ben Johannes­burgban egy terrorista két fehér személyt lőtt le. 1978- ban Port Elisa­­bethben egy fekete férfi és egy fekete nő halt meg utcai bombatámadás következtében és New Brightonban egy fekete bírósági tanút lőttek le. 1980- ban Sowetoban két fehér nő, egy fehér férfi és egy fekete férfi vesztette életét bom­bamerényletek követ­keztében. 1981- ben Oogisban két fehér férfit lőttek le egy parkolóhelyen. 1982- ben Sowetoban egy fekete családot, apát, anyát és lányát lőt­tek le (a lány volt az egyetlen aki életben ma­radt.) 1983- ban Kwazakele­­ben egy fekete férfit lőt­tek le az utcán, Pretori­ában pedig egy bomba­robbanás következtében 19 ember vesztette éle­tét és több mint 200-an sebesültek meg. 1984- ben Durbanban három bombarobbanás történt. Az elsőben 2 fe­kete személy, a máso­dikban 3, a harmadik­ban 5 vesztette életét. 1985- ben Tembisaban két különböző helyen fel­robbant bomba két feke­te gyermeket ölt meg és az egyiknek édesanyja súlyos sérülést szenve­dett. Swartruggens-ben egy házat gyújtottak fel, amelyben egy fekete fér­fi és felesége bennég­tek. Cape Townban egy bombatámadásnál egy színes gyermek vesztet­te életét. Messina-ban egy tányérakna 8 fehér és 2 fekete személyt ölt meg. Mindezekért a me­rényletekért az African National Congress vál­lalta a felelősséget. Ez is Amerika... Fekete G. István Akik otthon értük meg az úgynevezett „felsza­badulást”, még jól emlékszünk azokra a Szovjet­unióból importált — és ránk erőszakolt — filmek­re, melyekkel a következő években elárasztottak bennünket. Nemcsak a felnőtteket, hanem még bennünket tíz év körüli gyerekeket is megdöbbentett ezeknek a filmeknek a primitív mondanivalója és technikai kivitelezése. Hogy a gyermetegen átlátszó politi­kai és propaganda célirányzatról ne is beszéljünk. Ezek az orosz filmek nemcsak a Magyarországon látható nagy amerikai filmekhez, úgymint a Mrs. Miniver-hez, a Ninochka-hoz, az Elfújta a szélhez, a Gázláng-hoz stb., viszonyítva voltak kőkorszak­­beliek, hanem még a magyar filmek is évtizedek­kel előttük jártak. Az orosz filmek arról is közismertek, hogy mind­egyiknek van valami „szocialista” mondanivalója és még a vígjátékokba is beleerőszakolnak valami propagandát. Az imperialisták — értsed az U.S.A-t — természetesen mindig háborúra uszítók, mun­­kásnyúzók, kizsákmányolók és embertelenek. A Kremlin pacsirtaajkú szócsövétől vagyis a Pravdától kezdve az egész szovjet sajtó szinte meg­állás nélkül támadja, gyalázza és rágalmazza a nyugati demokráciákat, legfőképpen természete­sen az Egyesült Államokat. A Párt által irányított szovjet sajtóhoz képest Hári János és Münchausen báró az arcátlan hazudozás terén még tehetségte­len kezdőknek sem számítanak. S ezek a hazugsá­gok mindig az U.S.A ellen és a „szocialista”?? rendszerük érdekében történnek. Éppen ezért rendkívül humorosnak találtam, — hogy a farizeus arcátlanságról ne is beszéljünk, — azt az újsághírt, miszerint: „A szovjet kulturá­lis miniszter — Georgi Ivanov — élesen elítélte Sil­vester Stalone „Rocky IV” és a „Rambo: First Blood Part II” című filmjeinek agresszív és rend­kívül sértő szovjet­ellenes beállítottságát!” Ugyanezen a sajtókonferencián Genrikh Boro­vik, a Szovjet írószövetség titkára ugyanilyen in­­dignált hangnemben nyilatkozott a „Red Dawn” című filmről. A két kommunista főmufti a jelek szerint egy­szerűen képtelen megérteni, hogy a Szovjetunió­val és a társutas szocialista országokkal ellentét­ben, egy szabad társadalomban az Állam nem szabhatja meg a filmek, könyvek, színdarabok, újságok, folyóiratok stb., világnézeti beállítottsá­gát és politikai mondanivalóját. Az oroszok sértődöttségének hipokritizmusára mi sem jellemzőbb, minthogy a Szovjetunióban ép­pen a közelmúltban ment egy „Tassnak megen­gedték, hogy Állam legyen” című Amerika-ellenes TV-sorozat. (Az amerikai kémelhárító szervek — CIA — törvénytelenségeiről és gyilkosságairól szól a valószínűleg Lenin-díjat eredményező csodás al­kotás.) A „36-80 foknál történt veszélyes incidens” című (úgy látszik, hogy az oroszok szeretik a hosz­­szú címeket) film pedig arról szólt, hogy az ameri­kai tengeralattjárók orvul megtámadtak egy bé­kés orosz flottát. A harmadik világháború kitöré­sét csakis a Szovjetunió vezetőinek önuralma és békevágya akadályozta meg,­­ a film szerint. Az oroszok szerint tehát amit szabad Jupiternek, mármint a szovjet TV- és film­gyártásnak, azt nem szabad az ökörnek, vagyis Amerikának. Mindez humoros lenne, ha az ABC nem állította volna le egy 40 millió dolláros TV-sorozatát, mert a Szovjetunió nehezményezte a témát. (A történet arról szólt „VOLNA”, hogy mi történik Ameriká­ban, miután a KGB, vagyis a szovjet politikai rend­őrség átveszi a hatalmat.) Az oroszok hivatalos „nehezményezését” nyitt fenyegetésnek, vagy zsarolásnak is lehetne monda­ni, mert kijelentették, hogy amennyiben az ABC kihozza a szovjet-ellenes sorozatot, úgy ők kényte­lenek lesznek szankciókat foganatosítani az ameri­kai hírközlő társaság moszkvai irodája ellen. Az ABC „anyagi nehézségekre való tekintettel egy időre leállította” az oroszoknak fájó program gyártását. Nem tudom, hogy az ABC gerinces ve­zérei hányingert kapnak-e, amikor tükörbe néznek? Én mindenesetre azt kapok, valahányszor rájuk gondolok! Spanyolok a NATO ellen A Reuter nevű angol hírszolgálati ügynökség jelenti Madridból, Spa­nyolország fővárosából: — Spanyolországban országos referendumot fognak tartani. A kér­dés ez lesz: maradjon-e Spanyolország a NATO tagja, vagy pedig lépjen ki a NATO-ból? — A NATO történeté­ben ez az első eset, hogy az egyik tagország ilyen módon akarja ezt a kér­dést eldönteni. A leg­utóbbi közvéleményku­tatások szerint a NATO- ellenesek arányszáma országszerte 34 száza­lék, a NATO-bar­átoké 25 százalék, a fennmaradó százaléknak vagy nincs határozott véleménye a kérdésben, vagy pedig az egész dolog nem ér­dekli.­­ Nemrégiben Mad­ridban több százezren vonultak fel, tüntetve amellett, hogy Spanyol­­ország lépjen ki a NATO- ból. Érdemes most arra emlékeznünk, hogy a szocialista Felipe Gon­zalez, akit 1982-ben vá­lasztottak spanyol mi­niszterelnökké, válasz­tási hadjárata során ha­tározottan NATO-elle­­nes volt. Amikor azon­ban kormányra került, megváltoztatta saját maga és pártja politikai álláspontját. Mr. Gon­zalez szerint attól kell függővé tenni Spanyol­­ország NATO-tagságát, hogy a Spanyolország­ban lévő négy amerikai katonai támaszpont 12 ezer főnyi amerikai katonájának létszámát hajlandó-e az Egyesült Államok fokozatosan csökkenteni?­­ Mr. Gonzalez azon­ban kijelentette, hogy bármi is lesz a márci­usi referendum eredmé­nye a NATO-kérdésben, követni fogja a szava­zók kívánságát. Vallási lázongások lehetősége Indiában A Reuter nevű angol hírszolgálati ügynökség jelenti New Delhiből. — Az indiai kormány úgy látja, hogy újabb vallási lázongások lehet­ségesek és ezért készült­ségbe helyezte a rendőr­séget és a katonaságot, az egész országban. — Utter Pradesh ál­lam Ayodha nevű váro­sában megnyitottak egy szentélyt a hinduk szá­mára. A szentély 1528 óta mohamedán mecset volt. 1949-ben, ugyan­csak vallási lázongások miatt, bezárták, nemré­giben egy bíróság azon­ban úgy határozott, hogy a szentélyt ismét meg kell nyitni. A határo­zatban a legkülönösebb az volt, hogy a bíróság határozata értelmében az egykori mohamedán mecsetet hindu szent­élyként kellett megnyit­ni.­­ A szentély megnyi­tásának a napján zavar­gások törtek ki, a rend­őrök figyelmeztető lövé­seket adtak le, sebesü­lés, haláleset nem tör­tént, de háromezer sze­mélyt letartóztattak rendzavarás címén.­­ Az indiai kormány attól tart, hogy a vallá­si lázongások az egész országra kiterjednek s ezért helyezte készült­ségbe a katonaságot és a rendőrséget. ­ VÍZSZINTES: 1. Európa második leghosszabb folyójának, a Dunának (2842 km) 1010 m­­magasságban eredő déli forrásága a Fekete-erdőben. 6. A folyó­ egyik NSZK-beli völgyszakaszá­nak, „Bajorország éléskamrájának" legjelentősebb városa. 15. A bajor Duna legnépesebb­ törté­nelmi nevezetességű és 1400 műemlék épülete által rendkívül hangulatos városa. 16. Fivérek (Cosmas Damian és Egid Quirin), az ún. bajor rokokó kialakítói. 17. Egyiptomi szent madár.­­19. Híres svéd együttes. 20. ... Kaleh, a Duna egykori szigete volt Orsova közelében. 21. ,­NSZK-beli és svéd gépkocsik jelzése. 23. A germánium vegyjele. 24. Valamilyen magatartásra ■tanít, idomít. 26. Női név. 27. Alumíniumréteggel bevon. 29. Ez a retek délben. 32. A határozói igenév két képzője. 33. Római 105.34. Tenorszerep a Varázsfuvolában. 37. „Készülj, boldog ha­za / Oly ünnep vár ..(Petőfi). 39. Saját magam. 40. A Duna-parti főváros, Bécs jellegzetes külvárosi kiskocsmái, hangulatos sramlizenével, zöld környezettel a szőlőhegyek tövében. 43.­­Gyengébb osztályzatokat hoz, mint eddig. 44. Szolmizációs hang, ford. 45. London híres képtá­ra. 46. Itteni látványosság a 192 m magas televíziós torony, a hatalmas négyszögű, négytornyú vár és egy különleges Duna-híd. 47. Osztrák városka Bécstől keletre a Duna jobb partján. He­gyén a római korban egy 50 000 lakosú város, Carnuntum feküdt. 50. Kettőzve: Gabor, ameri­kai filmszínésznő, személyneve. 51. Római pénz- és súlyegység az ókorban. 52. A Duna jobb ol­dali mellékfolyója Ausztriában. 53. Az „örök város" névváltozata. 54. Végsőkig feszíti a ... (szólás). 55/Híres francia katedrális jelzője.*58. Vallásrövidítés. 59. Rovar „antennája". 61. Ben­­nie van a Csávában! 62. Osztrák város az azonos nevű folyó palotján, a Duna közelében. Az ódon­i település várát a kalandozó magyarok ellen építették 900-ban. 64.... Kobo, japán író. 66. Fel­­­ső-Ausztria fővárosa a 250 m széles Duna mindkét partján. 68. Igekötő és névutó. 69. Híres úti­könyvek magyar származású kiadója (Louis). 71. Tokió régebbi neve. 72. Egykori portugál­­gyarmat Indiában. 73. Törött végtag rögzítésére szolgál. 74. A bécsiek nem ok nélkül állítják­­városukról! 76. Római kettes. 77. Szótlan. 78. Vízi tündér. 79. Rádióállomás. 81. Szlovákia fő­városának, Bratislavának (Pozsonynak) egyik legmegkapóbb építménye ez a középkor hangula­­­tát árasztó 51 m magas torony. 82. Ettől a nagy múltú NSZK-beli várostól hajózható a Duna. FÜGGŐLEGES: 1. A Duna északi forrásága az NSZK-ban. 1125 m magasságban a Fekete­erdőben ered. 2. Szolmizációs hang. 3. Egyik gyógyszergyárunk új márkaneve. 4. Békés megyei­­ község (vagy: színfa). 5. Tenorszerep Ponchielli Giocondájában. 6. Kétes! 7. A terbium és a bor vegyjele. 8. Zenei előírás: változó tempóban. 9. Kombájn igéje. 10. Jelez a kutya. 11. Német földrajzi nevekben: fürdő. 12. Deggendorfnál torkollik a Dunába ez az Alpokban eredő és a ba­jor fővároson, Münchenen keresztülhaladó mellékfolyó. 13. A nátrium vegyjele. 14. Belül üres gólem! 18. Lucas von Hildebrandt főműve Bécs egyik legszebben megalkotott barokk épülete. Itt írták alá 1955-ben az osztrák államszerződést, itt kezdődtek meg a SALT-tárgyalások. 19. Mikszáth-regényhős (Miklós). 21. Település a Duna mellett, a Morva torkolatánál. 80 m magas mészkőszirt tetején áll — ma már romokban — az a vár, amelyet a törökök sikertelenül ostro­molok 1683-ban. 22. Egyike a világ legszebb gótikus templomainak. A 136 m magas torony az osztrák főváros jelképe. 25. Kiejtett betű. 28. Hiteget. 30. Márványhoz hasonlóra mintáz. 31. Száraz édesipari készítményt tartalmazó. 32. A 82. sz. sorban említett német város neorene­szánsz falfestményekkel díszített homlokzatú épülete. 34. A tizenötödik században épített erőd­­szerd­ Honburg várának romja ennek a Boden-tóhoz közeli Duna-parti városnak a nevezetessé­ge. 35. Nagy termetű papagáj. 36. Napier, skót fizikus névváltozata. 38. A Duna neve német nyelvterületen. 41. Tó és egyezmények jelzője. 42. üreges tésztatekercsek. 44. Kalandozó őseink a Duna mentén gyakran feljutottak­ az Enns völgyéig. Ezt, a határnak számító vidéket (Ober-Enns) népmeséinkben így emlegetik. 48. Az oxigén és az urán vegyjele. 49. Elem! 51. Bo­rostyánféle dísznövény. 56. Csak névbetűiről ismert régi festőnk. 57. Oregon (USA) fővárosa. 58. Elsötétítő berendezés. 59. Fekete fejű és lábú juh. 60. A menetrendszerű személyhajó-forga­­lom legnyugatibb állomása az Inn és az Ilz dunai torkolatánál. 63.... Hikmet, török költő, író. 65. Mohón lenyel. 66. A Fischer von Erlach által emelt pompás épületben „magasiskola" talál­ható. E bécsi nevezetességnek ezek a „diákjai". 67. Község Pápától délre. 70. Hunor ,és Magyar anyja. 75. Mókuslak. 80. Római 550.. Autósoknak, járókelőknek. A jármű nem képes olyan gyorsan megáll­ni, mint a gyalogos. DUNA-PARTI SETA 1 2 3"4 5 16 7 8 9 10 11 12 13 14 15 “ 11 17 18 19I 20 |r 22 231PL 25 1“| 27r 28TM1 29 30 31 32 331FST 36 |r "13, 40 *) 41 42 43 44gp 46 Lpi■­ 47 48 *1J 52 53 1P­L 55 63 56 57 r* 59 67 T|r 62| 65 66 68 69 701p 72 mm 73 114 75_IJ80 761" 1* 79 □ 82 Kedves Olvasóink! Kérjük, hogy támogassák a lapunkban hirdető Üzletembereket és Egyesületeket, mert az ő — sokszor erejüket meghaladó — áldozatvállalásuk nélkül, vagy nem lenne magyar újság Chicagóban, vagy­is előfizetési díj legalább háromszorosa lenne a jelenlegi árnak. a Chicago és Környéke Szerkesztősége H & E MEAT MARKET Smoked Sausage and Delicatessen 3534 W. Irving Park Rd. Chicago, IL 60618 Store Hours Mon-Fri: 9AM-6PM Sat: 9AM-5PM Sun: 10AM-4PM Újra kaphatói DOMÁNY KLÁRA nagysikerű angol nyelvű regénye: Sweet love, bitter honey A 240 oldalas kötet ára szállítással együtt $9.­Megrendelhető: Domány Klára 1236 W. Farwell Chicago, IL 60626 Kívánságra a szerző dedikálja művét ILI.FODRÁSZ üzlet A férfi, női és gyermek haj vágás és az összes modern hajstílus mes­tervizsgás szakértője STEVEN ÁRVAI tulajdonos By appointment only (Előzetes bejelentés szükséges.) Classic D’Mill 8852 Milwaukee Ave. NILES, III. Tel: 296-8585 9. oldal

Next