Phralipe, 1995 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1-3. szám

Szekszárd * 1*­­6 Könyvtára Roma irodalmi és közéleti folyóirat Főszerkesztő: Osztojkán Béla Munkatárs: dr. Szőke Judit, Pelládyné Tóth Mária Művészeti szerkesztő: Kimert Éva Szerkesztő­ség: 1084 Bp., Tavaszmező­ u. 6.1. em. Telefon, fax: 1-340-560 Kiadja a PHRALIPE Cigány Művészeti Alapítvány Felelős kiadó: Osztojkán Béla Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatal­nál, a Posta hírlapüzemeiben és a Hír­lapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR 1900 Budapest, XIII. Lehel u. 10/a tel.: 1-128-860), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámlára, továbbá a szerkesztőség címén személyesen vagy postautalványon. Előfizetés díja 1 évre: 384 Ft, 1/2 évre: 192 Ft, 1 /4 évre: 96 Ft, 1 példány ára: 32 Ft. Nyomdai munkálatok: COMP-Press Kft. Felelős vezető: Ibos Ferenc ügyvezető igazgató Műszaki vezető: Kovencz Péter ISSN: 0865-5847 Készült: A Soros Alapítvány és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal támogatásával. Cigány körkép 1995 Hogyan tovább? - avagy mi lesz veled magyarországi cigányság - Szekszárdon 1995. január 19-20-21-én „Cigány körkép 1995 - Ho­gyan tovább?” címmel rendezett a PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete és a Cigány Munkások és Vállalkozók Országos Szö­vetsége a dél-dunántúli cigány kisebbségi önkormányzati képviselő-tes­tületek tagjai részére felkészítő szemináriumot. Vásárosnamény, Budapest, Salgótarján, Mályi és Debrecen után (ez utóbbit a Debreceni Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a már említett Cigány Munkások és Vállalkozók Országos Szövetségével együttműködve a Hajdú-Bihar megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigány kisebb­ségi önkormányzati képviselő­k egy része számára tartották meg) ez volt a hatodik gyűjtőhely­szín, ahová a szervezők hívására közel nyolcszáz érin­tett képviselő érkezett meg és vett részt aktívan azokon a felkészülő meg­beszéléseken, amelyek a kisebbségi önkormányzatokat érintő helyi prob­lémák és bajok mellett felmerülő és közfeladati munkájukat máris igen súlyosan gátló törvényi tisztázatlanságok jelentenek. A PHRALIPE rendezésében azóta 1995. február 18-án 263 fő ugyan­csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisebbségi önkormányzati képvise­lő részvételével Kisvárdán, majd ismét Budapesten (itt az V. kerületi ki­sebbségi önkormányzattal közösen), mintegy 35 fő fővárosi képviselő köz­reműködésével folytatódott a problémafeltáró és felkészítő megbeszélés. Sok, több helyről érkező kisebbségi önkormányzati képviselő-testület hangsúlyozta, hogy a településeken igenis egy „másik” önkormányzat is létrejött, az eddigi önkormányzatok által el nem látott ,,kisebbségi” fel­adatok elvégzésére, a kisebbségi jogok gyakorlásának igazgatására, amellyel a szemináriumokon megjelenő kisebbségi önkormányzati képvi­selők egyként értettek egyet. Többen úgy fogalmaztak, hogy noha a ,,kis önkormányzatok” nem azonosak a ,,nagy” önkormányzatokkal, közfela­dati munkájukat mégis úgy kell tekinteni, mint valami választópolgári akaraton nyugvó ,, kibővített önkormányzati" munkát. A képviselők úgy vélik, tévednek azok a kisebbségi ügyeket továbbra is , felülről" irányítani akaró ,,állami kisebbségpolitikusok’’, akik a kisebbsé­gi önkormányzatokat csupán valamiféle hagyományőrző, énekelgető és táncolgató, népviseleti ,,hacukákban” kuncsorgó vagy díszelgő köztestü­leti ,,kirakatalakulatoknak" kívánják látni, vagy azzá lefokozni. Hangsúlyosan kifejezésre juttatták azon véleményüket, hogy a kisebb­ségi önkormányzatokat a települési önkormányzatok részeiként, de spe­ciális feladataikat önállóan ellátó egységeknek kell tekinteni, mert - amint azt többen szóvá tették - ha a ,,nagy” képviselő-testületekkel és polgár­­mesterekkel közös és egyazon volt az eskütételük szövege, legyen közös a település választópolgárai iránt a felelősség felvállalása is, amiképpen ha­sonlóképpen kell fölvállalniuk egy ésszerű munkamegosztást is. Valamennyi szemináriumon szóvá tették a kormányzati felelősséget, amely most már nem odázhatja tovább a leghátrányosabb helyzetben lévő cigány lakosság életkörülményeit javító, ugyanakkor tényleges és nem csupán papírokon létező és mindenre kiterjedő válságkezelő akár regioná­lis, akár országos programjainak haladéktalan beindítását. A Magyar Országgyűlésről szólva pedig a képviselők nem egy szeminá­riumon úgy foglaltak állást, hogy a parlamentnek most már ideje alkot­mányos kötelezettségének eleget tenni a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése ügyében. Végezetül kifejezésre juttatták azon készségüket, hogy készek minden településen együttműködni a „nagy" önkormányzatokkal, ha azok nem sértik a településeken élő kisebbségi állampolgárok érdekeit. Osztojkán-Farkas Béla 2

Next