Phralipe, 1998 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
tos Krisztián, a Fejér Megyei Független Cigány Szövetsége elnökhelyettesének részvételével. Takács Attiláék tájékoztatják Lakatos Krisztiánt a tervről. Lakatos Krisztián a tervet nem fogadja el. Újabb egyeztetést javasol. Idézetek az ülésről készült jegyzőkönyvből: Takács Attila: Jelen állapotában a Rádió u. 11. számú épületben 40 család lakik, 16-18 m2-es lakásokban, amelynek vizes blokkjai a folyosókon nyertek elhelyezést. A szilárd tüzelés miatt a fáskamrák közterületen helyezkednek el. Az épület több mint 10 éve szerepel tanácsi, majd a későbbiek során az önkormányzati lakásfelújítási címjegyzékében, ahol teljes felújítást javasoltunk... A lehetőségeket figyelembe véve a mi megítélésünk szerint egyetlenegy kínálkozó lehetőség van, a Takarodó úton komfort nélküli lakások építésére... Az előbbiekre említett területre elkészítettük az egyszerűsített beépítési tervünket, mely 40 db 23 m2-es lakásegységet takarna, külön előtérrel, kamrával és szobahelyiséggel ellátva, ill. lakáson és szobán belül külön kérésre egy spanyolfalas rendszerrel egy 4 m2-es helyiség is kialakítást nyer fürdés és egyéb célokra... Lakatos Krisztián: Ez a helyzet ugyanazt az állapotot jelenti, mint ami volt. A Rádió u. 11-ben lakóknak meg kell adni azt a kitörési lehetőségeket, ami jobb körülményeket biztosít... Egyeztetnem kell az elnök úrral, én önállóan nem határozhatok. 1995. október 31. A Roma Polgárjogi Alapítvány kapcsolatba lép az érintett családokkal, véleményüket kéri. Ugyanezen a napon szakértői csoportja tárgyalást folytat a Takarodó úti építkezések előterjesztőivel. Lakásbizottság: Varga Jánosné dr., SZÉPHŐ Rt., Takács Attila, Önkormányzat Civil Kapcsolatok referense: Nagy Zoltán Péter. A lakásbizottság közgyűlési előterjesztése szerint a Takarodó úton 43 db 23 m2 alapterületű, komfort nélküli lakásokat kívántak építtetni a SZÉPHŐ Rt.-vel. A tárgyaláson a Roma Polgárjogi Alapítvány mellett részt vesz a Fejér Megyei Független Cigány Szövetség és Magyar Emberi Jogvédő Központ. Horváth Aladár arra tesz javaslatot, hogy a családok körében szociológiai felmérést végezzenek. Azt kéri a lakásbizottságtól, hogy előterjesztésüket vonják vissza újabb megtárgyalásig, illetőleg vegyék le a képviselő-testületi ülés napirendjéről, s a civil szervezetek bevonásával készüljön „egy mindenki számára elfogadható megoldás”. Minthogy a tárgyalás nem hoz eredményt, az 1989. évben megalakuló miskolci Gettóellenes Bizottság mintájára újraalakítják a Gettóellenes Bizottságot a kapcsolódó civil- és emberi jogi szervezetek bevonásával. 1995. november 1. A Roma Polgárjogi Alapítvány munkatársai megkezdik a családok szociológiai igényű felmérését. 1995. november 1. A Népszabadság ezen a napon megjelent számában Nagy Zoltán Péter az önkormányzat Lakossági és Civil Kapcsolatokért felelős referense kifejti álláspontját, mely szerint a tervezett Takarodó úti építkezés „szociális gettó”létesítése. - A cigányokat egy helyre költöztetnénk, így a Rádió utcaiakból csak egy gócpont alakulna ki a városban, míg ellenkező esetben számtalan- mondja Nagy Zoltán Péter. - Afféle Harlemre, vagy gettóra gondol ? - A pontos megfogalmazás talán a „szociális gettó’lenne, ahol a cigányok a jelenleginél jobb körülmények közé kerülnének. 1995. november 3. Az érintett családok írásos meghatalmazást adnak a Roma Polgárjogi Alapítványnak, melynek tartama: Alulírott ............................. Székesfehérvár, Rádió u. 11. szám alatti lakos nyilatkozom, hogy semmilyen körülmények között nem kívánok a Takarodó úton létesítendő szükséglakásba költözni, mert az mind a családom, mind rám nézve jelentős érdeksérelemmel jár. Egyúttal kijelentem, hogy a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban mint érintettnek, az illetékesek nem kér Lakossági fórum - az érintettek .