Világunk, 2000 (2. évfolyam, 1-12. szám)
2000-01-01 / 1. szám
Nemzetközi konferencia az OCÖ és a PER Alapítvány szervezésében Nem kell alibi stratégia A magyarországi cigányság élethelyzetének javítására irányuló állami és kormányzati intézkedések, valamint azok gyakorlati megvalósulásának áttekintése, értékelése céljából tartott nemzetközi konferenciát 1999. december 6-án a Teleki László Alapítvány székházában az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Project on Ethnic Relation (PER) az Európa Tanács, az Európa Unió, a magyar kormány és az Országgyűlés képviselőinek részvételével. Az egész napos rendezvénysorozatról készített összeállítás első részét a decemberi lapszámban jelentettük meg. Ez alkalommal az oktatás-kultúra, a szociálpolitikafoglalkoztatás és a jogvédelem-média témakörökben elhangzott előadásokból válogattunk. Bicskei Edit - cigány oktatási referens, Oktatási Minisztérium „A cigányság problémavilága rendkívül összetett. Pusztán egy-egy részterület feladatainak ellátásával nem lehet teljes körű eredményt elérni. Igaz ez az oktatásra is. Közismert tény, hogy a cigány gyermekek sorsa már az iskolába kerülésük előtt eldől azáltal, hogy járnak-e óvodába vagy sem. Felmérések igazolják, hogy nagyon alacsony az óvodába járó cigány gyerekek száma. A kötelező, azaz 5. életévüket betöltő időszakban ott töltött egy év rendkívül kevés az iskolára való hatékony előkészítés szempontjából. Többek között ez indokolta a közoktatási törvénynek olyan irányú módosítását, amely lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek az ötödik életév betöltése után két évet is eltölthetnek az óvodában a szülő, az óvoda, szükség esetén a nevelési tanácsadó javaslatával. Az általános iskolai nevelésbe, oktatásba való bekerülés ma már száz százalékosnak mondható, tehát a beiskolázással nincsenek problémák. Azonban ott már komoly gondokat tapasztalunk, hogy milyen iskolatípusba iskolázódik be a cigány gyermek. Számarányuk nagyon magas az enyhe fokban értelmi fogyatékosokat nevelő intézményekben. Az általános iskola nevelési időszakában a cigány tanulók körében jellemző a gyenge tanulmányi eredmény, a felső tagozaton történő kimaradás, lemorzsolódás. A középfokú oktatásban nagyon kevés cigány származású fiatal vesz részt, azon belül is elsősorban a szakiskolai, illetve a szakmunkás képző intézetekben. Az érettségit adó közintézményekben elenyészően kevés a roma tanulók létszáma." Kóczé Angéla - ET szakértő „Egy 1997-ben végzett kutatás szerint a differenciált tantervű iskolákban, osztályokban hatvannyolc százalékos a roma gyerekek reprezentáltsága. A Művelődési Minisztérium Borsod megyében végzett felmérése kilencvennyolc százalékos arányt mutatott a roma gyerekek létszámára vonatkozóan a kisegítő iskolákban. Sokan érvelnek azzal, hogy ez a roma családok szociálisan hátrányos helyzeteiből fakadóan van így. Véleményem szerint azonban alapvetően diszkriminációs tendenciáról van szó. A Nemzeti és Etnikai Jogok Országgyűlési Biztosa azzal a jogalkotási javaslattal fordult az oktatási miniszterhez, hogy a közoktatás jogi szabályozásának előkészítéséért felelős minisztérium vezetőjeként kezdeményezze az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatát és módosítását annak érdekében, hogy ezen a területen szűnjön meg a cigány gyerekek hátrányos megkülönböztetésének a lehetősége. Van egy másik megdöbbentő dolog. 1999. szeptemberében Bécsben, a Helsinki Alapokmányban lefektetett emberi jogok végrehajtását felülvizsgáló EBESZ konferencián hangzott el, hogy egy nemrég publikált levélben Magyarország Washingtoni nagykövete a cigány nyelvet nem modern írott nyelvként határozta meg. Azzal érvelt, hogy a cigány gyerekeket egy életre ehhez a nyelvhez kötni a gyerekek hátrányos helyzetének az állandósítását jelentené. Nagyon remélem, hogy a roma nyelv ilyetén módon való degradálása nem azonos a kormánynak a kisebbségi nyelvek oktatása területén képviselt álláspontjával." MTA: Varga Mária