Cikádor, 1992 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 1. szám
A bátaszéki önkormányzat lapja 1992. január 4. Gondolatok Bátaszék 8<5 €. születésnapjára Bátaszék 850 éves. Legalábbis az első írásos dokumentum, ami biztos fogódzó ennek a községnek az életében, 1142-ben említi először. A kerek évszámok, a jubileumok alkalmat adnak a visszatekintésre, hisz az embereknek a történelemből tanulniuk kellene, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg. A jubileumok fontosságát már a zsidók felismerik. Mózes előírja, hogy minden 50. esztendőt meg kell ünnepelni. A középkorban pedig szokássá vált, először 100 évenként, majd 50, végül 25 évenként jubileumi esztendőt hirdetni. Mire is emlékezünk ebben az esztendőben? Egy biztos pontra őseink történetéből, amikor itt a Duna és a Sárvíz vadvízrendszerének ezen a pontján, ezen a kis szigetszerű szárazulaton — melyet magyar nyelven akkor is Széknek neztek — megindult az élet. S azt, hogy mi most itt élhetünk, elsősorban II. Géza magyar királynak, s a ciszterci rendnek köszönhetjük. A XI. század végén megjelenő cisztercita rend új színt hozott a szerzetesség történetébe. Nem uralkodó hegycsúcsokra, nem városok, forgalmas utak mellé telepedtek, mint bencés testvéreik, hanem — már Franciaországban is, ahol kialakult a rend — kietlen, elhagyott vidékeket kerestek, hol adva volt a lehetőség rendi céljaik megvalósításához, hogy t. i. virágzó agrárkörnyezetet teremtsenek. Ők voltak a középkori Európa gazdasági motorjai. Nem véletlen tehát, hogy a magyar királyok korán felfigyeltek erre az új rendre. II. (Vak) Béla, ki Tolnán tartotta a székhelyét, már elhatározta, hogy letelepíti őket, ám mire szándéka megvalósult, a király már halott volt, így II. Gézát tekintjük a Cikádor alapítójának, s a rend magyarországi megtelepítőjének. S miért éppen Cikádorra telepítette őket? Azért, mert az új szerzeteseket közel akarta tudni magához, s itt talált kedvező környezetet számukra. Ezt a kis szigetet, Széket telepíti be királyi akaratra a heiligenkreuzi kolostor, s nevezik el a német szerzetesek Cikádornak (Szikadorf-nak), azaz, szikes vidéknek. (Szik,Szék, szárazulatot jelent). S hogy néhány évtizeddel az alapítás után már nem értették a szerzetesek sem a helynév jelentését, jól mutatja, hogy ők is megpróbálták értelmezni, így alakult ki a Cikodor, Sicudor, Secudvor (Székudvar) helynévi variáns. A középkorban fontos gazdasági központ volt a tatárjárásig. Jelentős szerepük volt a cisztereknek a kolostor környékének lecsapolásában, kiszárításában, a község betelepítésében, s ők készítették Magyarországon az első csatornát is. Ugyancsak nevükhöz fűződik a környék dombjainak szőlővel való betelepítése, s a szőlőkultúrában olyan jelentős szerepet játszottak, hogy még a IV. Lateráni zsinat is foglalkozott az ügyükkel. A tatárjárás után a monostor meggyengült, s küzdenie kellett a környék főuraival, akik sorra foglalták el birtokait. A XV. században bencés szerzetesek telepedtek meg kolostorában, akik a török elől, délről menekültek. Ekkor zajlott le a közelben a cikádori csata is. 1456-tól világi kormányzók élvezték a birtok jövedelmét, 1478-tól pedig a bátai bencés apátság birtokába került. Már a XV. század elején cikádori, más néven széki apátságnak nevezik, a század második felében pedig már csak széki apátságként emlegetik. Mai névalakjában Batha Szék először 1535-ben fordul elő. Majd jött a török, s vele a pusztulás. A pusztulásból újjáéledés, új munkáskezek jöttek messzi vidékekről, hogy e föld újra teremjen, s otthont adjon. Miért kell megemlékeznünk Bátaszék alapításának 850. évfordulójáról? Mert a múlt kötelez. Kötelez mindenkit az emlékezésre, hiszen valahogyan e föld minden porszemében az ősök vannak jelen. Azok az ősök, akik 850 éven keresztül tűrték e völgyek, s e síkság földjét, küzdöttek az elemi erőkkel, a vízzel, hogy földet raboljanak tőle; otthonokat teremtettek, s ezzel a folytonosságot biztosították, hogy legyen kinek továbbadni az életet, a tapasztalatokat, s a kultúrát. S kultúrát teremtettek, magyarországi kultúrát, származzanak bárhonnan, mégis itt érezték az otthont, itt voltak boldogok és szomorúak, s ez a föld fogadta be őket. S ez a jelenlét kötelez! Kötelez minden bátaszékit szülőföldjének szeretetére és megbecsülésére. Ez az a hely — Szék, Cikádor, Bátaszék —, hol „Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, s halnod kell.” Sümegi József Karácsony ’91 A karácsonyt évtizedekig csak a templomokban és családi körben ünnepelték. Ennek már vége. December 24-ét megelőző napokban községünkben szépszámú esemény zajlott karácsony jegyében. Ezekről a rendezvényekről lapunk második oldalán tudósítunk. Felvételünk a Holló színház december 21-i előadásán készült, amelyről részletesen a 8. oldalon számolunk be.