Cikádor, 1998 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1998-10-30 / 22. szám

1998. október 30. Cikádor össze a sport támogatásának mértékét, az útépítésre, oktatásra stb. fordított összeggel. Egyáltalán lehet-e ezt a kérdést ésszerűen megoldani? A labdarúgás kérdése 8-9 kampánygyűlésen fogalmazódott meg. A magam részéről ennél súlyosabb kérdéseket tartok fontosnak. Hogy ki mögött milyen lobbi áll, én ezt nem tudom, nem vagyok egy elhivatott labdarúgó szurkoló, nem vagyok elhivatott rajongó. Aki az én tevékenységemet ismeri, az pontosan tudja, milyen területen mozgok évtizedek óta. Tudomásul kellett venni, hogy amikor ezzel a testülettel felálltunk, örököltünk egy NB-II- as labdarúgó csapatot. Nekem olyan információim vannak, hogy akkor az volt a gond, hogy ebből az állóvízből ki kell mozdulni. Amikor mi helyzetbe kerültünk egy NB-III-as csapattal kerültünk szembe. A labdarúgás kérdése, hogy kiemelt szerepet kap-e Bátaszéken ez viszonyítás kérdése. Mihez képest? Annak idején, a 90-es évek előtt a Kalász- és a Novák István futóversenyeket szerveztük olyan szinten, hogy ezek az országos versenynaptárban is szerepeltek. A tömegsportot támogattuk akkor, s ez nagyon sikeres volt. Sokan nagyon sokat tettek ezért. A kérdés mindig úgy hangzott, hogy mennyit áldozzunk a sportra. Nincs 30 millió Ft, kb. 20 millió körül van a támogatás összege, de ebben más is benne van. Jelen pillanatban ez az NB­ III-as csapat sok embernek ad szórakozási lehetőséget, akik ezt igénylik. Emellett van egy kitűnő ifjúsági csapatunk, vannak serdülő csapataink, és tudomásul kell venni, hogy jelen pillanatban legnépszerűbb sportág a labdarúgás. Én legtöbbször nem a labdarúgókat, hanem a karatésokat dicsértem, a Nagy Ákost dicsértem, és örültem, amikor elindult a szabadidősport, az aerobik, van egy Tóbhi Erikánk és van a sakk szakosztály. Az ténykérdés, hogy a sorozásokon a fiatalok 40 %-a kiesik, tehát sportolni kell. Ezt ésszerűen meg lehet oldani, majd a következő testület eldönti, hogy milyen szinten kívánja a sportot támogatni. Ezt nem a polgármester dönti el, hanem a testület a bizottsági javaslat alapján. Itt egy fura kérdés alakult ki, a sport és kulturális bizottság soha nem ezt a kérdést támogatta, mindig egy másik vonalat támogatott. Ha egy olyan testület áll fel, aki kimondja hogy Bátaszéknek járási csapat kell, akkor járási csapat fog Bátaszéken szerepelni. Ha a megyében játszunk, akkor ez 2 millió forintos költség-megtakarítást jelent. Mi munkalehetőséget biztosítunk a labdarúgóknak, mert az az intézmény, amit fönntartunk a labdarúgó pályán az az önkormányzat intézménye, ott valakit mindig foglalkoztatni kell, tehát ezek az emberek ott dolgoznak, emellett futballoznak. Ez nem helyi probléma, az országos gond. — Ha nem választják meg, akkor négy évig ismét nem megy meccsre? — A polgármesternek az is feladata, hogy el kell mennie a mérkőzésekre. Ha nem leszek polgármester, akkor is el fogok járni, de nem annyiszor. — A polgári kormány egyik fő törekvése az adózási fegyelem növelése, a fekete­gazdaság elleni küzdelem. Városunkban is vannak engedély nélkül dolgozók, számlaadás nélküli munkát végzők Van-e ismerete ennek mértékéről, mit szándékozik tenni ezen a területen? — Bátaszéken az adózási morál jó. Annak ellenére, hogy sokan nehéz helyzetben vannak, 95 %-os az adók befizetése. A bátaszéki állampolgárok fegyelmezettek, s a nehéz körülmények ellenére is fizetik az adójukat. Bátaszéken is van fekete munkát végző ember, mint ahogy az országban is sok van. Még mindig jobbnak tartom, mintha szociális segélyért, vagy valami másért állnának sorba. Tudomásul kell venni, hogy a dolgozók jövedelme alacsony, és szeretnének valami pluszt kapni. A vállalkozók viszont sajnos kénytelenek feketén foglalkoztatni embereket - sok vállalkozó barátom van - olyan elvonások vannak tőlük, amit nem tudnak egyszerűen kigazdálkodni. A fekete munka ellenőrzése nem a város vezetésének, a városi önkormányzatnak, az apparátusnak a dolga. Erre van az APEH, a Fogyasztás­védelem, a munkaügyi központnak a munkavédelmi felügyelősége. Ők végzik ezt a feladatot - nem tudom milyen eredménnyel. A megoldás kulcsa az lehet, hogy munkahelyeket kell teremtenünk, munkához kell juttatni az embereket. Az is fekete munkát végez, aki a barackosban barackot szed, kapálni megy stb. Ezt megakadályozni, megfogni a mi részünkről nem lehet. Csak akkor, ha sikerül olyan infrastruktúrát - háttért teremteni, hogy ide munkaerőt, munkahelyet tudjunk hozni. — Hasonlítsa össze a város 1994 és 98-as pénzügyi helyzetét. A hitelfelvételt miért az utolsó évre hagyták? A kenyérgyári per elvesztésének milyen hatása lesz a város helyzetére? Mire használják a TETT pénzeket? A hivatal működése nem pazarló-e? (pl. autóvásárlás) Az egyik helyi párt programja nem korrupt, nem öncélú képviselő-testületet kíván. Ez egyes vélemények szerint azt jelenti, hogy az eddigi az volt? — A korruptság kérdésével kezdve, a szomorú ebben az, hogy egy olyan párt illusztris képviselője írta, akinek országgyűlési képviselője négy évig segítette a várost, hogy város legyen. Köszönet ezért Solymosi Józsefnek. Határozottan szeretném visszautasítani, hogy ez a testület korrupt volt, és azt még a mai napig nem döntöttük el, hogy ezt az ügyet bíróság elé vigyük-e, vagy sem. Tudniillik ez 13, illetve velem együtt 14 embernek a becsületébe mélyen belegázol. Az MSZP-s barátaimmal beszéltem, ők sem azonosulnak ezzel a véleménnyel. A költségvetés nem volt pazarló, a testületen belüli sok-sok vita után már az első évben 10 milliót vettünk fel az iskola fűtéskorszerűsítésére. A lakosság elfelejtette, hogy tarthatatlan ez az állapot - talán előbb kellett volna hitelt felvenni. Először ezt kellett visszatörleszteni. Amikor jött a lehetőség , hogy 70 milliót kapunk a Budai útra, ha leteszünk 4 millió forintot saját erőből, erre hitelt kellett felvenni. Felvetődik a kérdés, hogy a kenyérgyár ügyében miért vesztettük el a pert. Az első tárgyaláson simán nyertük a pert, mind a két fokon. A másodikon elvesztettük, hiába mentünk a jelenlegi képviselő úrral is. Ezt igazságtalannak érezzük, de tudomásul kell vennünk. Ezt a pénzt nem rossz helyre költöttük, hisz jó néhány embernek teremtettünk munkahelyet. Ezt ki tudjuk gazdálkodni, mert vannak tartalékaink. Nem tehetünk arról, hogy a bíróság homlokegyenesen megváltoztatta korábbi álláspontját. Nem pazarló az önkormányzat költségvetése. Képviselő­társaink gyakorlatilag tiszteletdíj nélkül dolgozták végig a négy évet. Vettünk egy gépkocsit. Ez egy 7200 fős városnak kell. Csak hivatali célra használjuk 15 ezer km-t mentünk vele. Én a saját gépkocsimat három évig használtam, ha ez amortizálódik én nem tudok másikat venni. Minden településen pl. Bonyhádon is nagyobb hitelállománnyal gazdálkodnak. Ez a négy év arról szólt, hogy ezt a nagyon kevés pénzt, hogy lehet beosztani. (folytatjuk) Dr. Puskás Imre, Tóth Barnabás és Bognár Jenő 5

Next