Budapest Székesfőváros Közigazgatása az 1906. és 1907. évben (1909, Budapest)
Tizennegyedik rész
c) A Lipótvárosi vonal megnyitásával egy új, szintén körforgalmi viszonylat lépett életbe. Foglalkoztunk ezen években is több, de még be nem fejezett vonaltervezetek ügyével. Előkészítő tárgyalások folytak a bécsi úti vonal kiépülése érdekében, mely az óbudai vonalból a Zsigmond téren ágaznék ki s a Bécsiúton haladva a vörösvári-úti vonalba kapcsoltatnék be. Megtartatott továbbá az Erzsébet királyné-úti vonal folytatásakép Palota- Újfalun át Rákospalotáig vezetendő vonal engedélyezési tárgyalása is. Tárgyalás alatt voltak még a dohány-utcai és Wesselényi-utcai, valamint a Kossuth Lajos-utcai vonaltervek is. A Ferenc József-híd budai hídfőjénél a csatlakozás, illetőleg az átszálló forgalom körül fennforgó hátrányok megszüntetése érdekében a társaság kelenföldi és a budai belső körúti vonalainak felsővezetékes berendezése a Ferenc József-híd tengelyéig meghosszabbíttatott. A vasúttársaságnak a személyforgalom után 1906. évben 8,999.317 K 14 fillér, 1907-ben pedig 10,452.495 K 10 fillér bruttó bevétele volt. A székesfővárosnak ezen összegekből a területhasználati szerződésben biztosított százalékos részesedés címén 1906. évben 509.911 K 23 fillér, az 1907. évben pedig 742.399 K 22 fillér jutott. A forgalmi eszközök száma a két éven át 50 drb új motoros- és 50 drb új pótkocsival szaporodott, úgy hogy a vasúttársaságnak az 1907. év végével már 413 motoros és 142 pótkocsija volt forgalomban. 2. A budapesti villamos városi vasút részvénytársaság. E vasúttársaság hálózata az 1906. és 1907. években több új, összesen mintegy 12 kilométer hosszú vonallal gyarapodott. Ez időben adattak át a forgalomnak a szabadság-téri hurokvágány és vele egyidejűleg a Király-utcai vonalnak a Nagymező-utcán végig való meghosszabbítása. Ugyancsak 1906. év végén nyílt meg a Hungária-útnak az Üllői út és Ferencvárosi pályaudvar közötti szakasza, melynek legfőbb előnye az, hogy a Rókus-kórház és a Ferencvárosi pályaudvar között egy közvetlen viszonylat létesítését tette lehetővé. 1906. év július havában adatott át a közforgalomnak a kőbányai vonalból kiágazó s a Ferenc József-laktanyáig vezető vonalrész. A Viktória-malomig vezető vonalnak a Markó-utca és a Margithíd közötti szakaszán, a Személynök-utca rendezésével egyidejűleg, a felsővezetéknek alsóvezetékessé való átalakítása és a vágányok végleges áthelyezése is megtörtént. Kezdetét vette az V. ker. Újpesti-rakpart és Révész-utca sarkán egy második nagy áramfejlesztő-telep építése és új forgalmi pályaudvar létesítése. E két évben került kivitelre a vasúttársaság hálózatának a budapestszentlőrinci h. é. vasúttal való összekötése, mely a városi hálózatról Szent- Lőrincre vezető közvetlen forgalom berendezését teszi lehetővé.