Confessio, 1994 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1994 / 4. szám - FIGYELŐ - Ladányi Sándor: Bevezetés Lázár György: "Emlékezés Lázár Andorra" című munkája elé
52 LADÁNYI SÁNDOR gondnoki tisztre. (Erről az Élet és Jövő című hetilap 1946. április 13-iki számában ad hírt.) A szavazás eredményének következtében az 1946. április 26-án tartott egyházkerületi rendkívüli közgyűlés 27. tárgysorozati pontja úgy határozott, hogy „a leadott szavazatok abszolút többségét megnyert Lázár Andor dr-t a dunamelléki egyházkerület megválasztott főgondnokának nyilvánítja”, és a következő, 28. tárgysorozati pont alatt tisztébe beiktatja. (Lázár Andor főgondnoki székfoglaló beszéde megjelent nyomtatásban.) Ennek kapcsán került újra a politikai érdeklődés látókörébe és a baloldali szociáldemokrácia részben egyházellenes, részben Lázár Andor személye ellen támadást indított. A Szociáldemokrata Párt Főtitkári Iratai között fennmaradt egy cikkvázlat, amely egyszerre akar lesújtani Ravasz Lászlóra és Lázár Andorra. Ezt a szöveget az alábbiakban teljes terjedelmében, minden kommentár nélkül közöljük. (Eredetije megtalálható a MSzP Politikatörténeti Intézet Archívuma 283. fond Szociáldemokrata Párt Iratai 10. csoport Főtitkári Iratok 5. p. alatt.) „Lehullott az álarc” - vázlat - Ravasz László igazi arca - Hogyan lett református főgondnok 1946-ban Lázár Andor, a nagykapitalizmus atyamestere - Lázár Andor mint utolsó mohikán Ravasz Lászlóról köztudomású, hogy Horthyék udvari papja volt, úgy prédikált, ahogy a Várban rendelték. Az a sok sallang, amivel elhalmozták, teljesen megszédítette és a fasiszta nagykapitalizmus engedelmes eszközévé tette. Így jutott el addig, hogy a felsőházban nagy hozsannával üdvözölje az első zsidótörvényt és olyan prédikációkat, előadásokat mondjon az egyik külföldi hatalomra célozva, amelyekért - enyhén szólva - most nem a püspöki szék járna. Egyszer például annyira elragadtatta magát, hogy „mi vagyunk a nemzeti szocializmus" - konklúzióra jutott. ... Ezt a Ravasz] L[ászló] -t békén hagyta eddig a felszabadult Magyarország. Ennek egyik oka az volt, hogy ne lehessen egyházellenes tendenciát károgni fiatal demokráciánkra. Másrészt pedig, mert remélte, hogy észre tér a barokk szabású református „egyházfejedelem”. Ravasz] L[ászló] - nak bámulatos alkalmazkodó képessége van. A felszabadulás óta elmondott beszédei udvarló szívén-juv álmok voltak az új rendszer felé. Azonban... Ravasz L[ászló] ravasz ember és azt véli, hogy mi ettől annyira elkábulunk, hogy nem is figyeljük, mit tesz. De figyeljük és figyeltük, mert nem a szónoklatok, hanem a cselekedetek vallanak igazán valakiről. Megürült a dunamelléki református egyházkerület főgondnoki tisztsége, amely egyenrangú a püspöki tiszttel, csak persze nem lelkészi vonalon. Mindenki kíváncsian figyelte, kit választat meg maga mellé Ravasz László. Nem választathatta meg Tasnádi Nagy Andrást, Szász Lajost és társait, valójában pedig irtózott attól, hogy egy „közönséges” iparos, paraszt, tisztviselő legyen a paritásban a másik. Sikerült neki a régi tisztségviselők közül egy hozzá méltó társat találni: Lázár Andort. Szétküldette a hivatalos ajánlásokat a parókiákra, és a lelkipásztorok még nem elég nagykorúak ahhoz, hogy a nagyhatalmú püspök óhaját ne parancsnak tekintsék. Közben a vezető egyházi személyiségek kétségbeesetten könyörögtek R[avasz] - nak, hogy vonja vissza Lázár Andor jelölését, mert ez az egyházra veszedelmet hoz, de ő makacsul kitartott az egyetlen, még szabadlábon levő barátja mellett. A bizalmas felvilágosítások ellenére a lelkészek nem merték másra szavaztatni a presbitériumokat, kivéve egy-két kivételt. Így lett Lázár Andor Főgondnok 1946-ban. Az a Lázár Andor, aki Gömbös honvédelmi államtitkára, a