Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1921-11-25 / 47. szám

XLIV. évfolyam. Budapest, 1921 november 25. 47. szám. CORVINA A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVKERESKEDŐK, ZENEMŰKIADÓK ÉS ZENEMŰKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL . Budapest, V., Akadémia­ utca 18. szám IV. em. Telefon 155—23. A lap szellemi részére vonatkozó küldemények, valamint a hirdetések a fenti címre küldendők SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: Bárd Gyula, a zeneműkiadó és zeneműkereskedő, Lantos Adolf, a­pesti könyvkereskedő, Dr. Szántó Andor, a könyvkiadó szakosztály megbízásából,­­ Megjelenik hetenként egyszer, pénteken . HIRDETÉSEINK DÍJA: 1 egész oldal: 1100 korona. Fél oldal: 600 korona. Negyed oldal: 360 korona.Nyolcad oldal: 200 korona. Kishirdetéseink dija petit-soronként 8 korona, a vastagabban szedett sorok dija : 14 korona. Wiesner Jakab Emil: 1864. szeptember 27.—1921. november 20. Megilletődve nyúlok a tollhoz, amikor az a szo­morú feladat áll előttem, hogy régi hű munkatársam­ról, mindnyájunk nagyrabecsült kartársáról, Wiesner Emilről írjak, alig pár nappal azután, hogy a halál ezt az ő munkás életét kioltotta. Egyszerre visszatér most emlékezetembe együttes munkánk minden rész­lete s magának a boldogultnak minden apró jellem­vonása s mindezeket egybefoglalva úgy áll előttem, mint ritka példája a vasszorgalmú, szívós embernek, aki a legszerényebb felkészültséggel lépett pályájára s önképzés útján igazi kultúremberré vált. Wiesner Emil mint szegény szülők gyermeke, már a második polgári iskolai osztály elvégzése után kénytelen volt kenyérkereset után nézni. A miskolczi Löwy-könyvkereskedésbe került,­­ahol, mint kis tanonc, tisztogatta a boltot, kézbesítette a kontinuációkat stb. Becsvágya azután Budapestre hozta, ahol az 1887. évben belépett a Singer és Wolfner cég könyvkeres­kedésébe. Ügyessége, szorgalma, tanulékonysága csak­hamar ráirányították figyelmemet s ennek alapján Wiesner a könyvkereskedésből átkerült a könyvkiadó­osztályba, ahol csakhamar bő és egészen neki való terület nyílt meg számára. Első önálló koncepciója a Filléres Könyvtár volt s ez nagyon jellemző rá nézve. Hisz mindig a gyer­mekirodalom vonzotta leginkább s öröme akkor volt, teljes, ha egy-egy általa tervezett képeskönyv került ki üzemünkből. Ez azonban csak egyik területe volt munkálkodásának. Mint olyan ember, aki kezdetleges műveltséggel lépve a világba, önmagán próbálta ki az önképzés nehézségeit: a könyvkiadás terén megható ambícióval fáradozott oly kiadványok tervezésén, amelyek a nagy tömegek műveltségét voltak hivatva emelni. Legnagyobb arányú ilyfajta munkánk, amely­ben ő jelentékeny részt vett, Gáspár hétkötetes művé­nek, a Föld körül-nek kiadói előkészítése volt, amellyel a részletüzlet lehetőségeit igyekezett a kultúra javára kiaknázni. Ennek fényes sikere után ugyanily alapon tervelt egész sorozatokat, így például a «Vidám könyvek»-et és a «Karrierek»-et, végül pedig a leg­szélesebb rétegek számára tervelt «Milliók Könyvét», amely lehetővé tette, hogy eleinte 24 fillérért teljes regényt kaphasson a közönség ama része, amely ennél többet alig költhetett szépirodalomra. Bár kiadótársaink óva intettek minket, ne tegyük tönkre egész nagy szépirodalmi raktárainkat­ egy ily olcsó konkurrenciával, mégis megcsináltuk és Wiesner számítása fényesen bevált: a vállalat valóban a milliók könyvévé lett s ne­mcsak hogy nem ártott a szépirodalmi szerzők köte­tes kiadásainak, hanem ellenkezőleg nagyon népszerűvé, közismertté tette azokat az írókat, akik ebben a vállal­kozásban megjelentek. A könyvkiadással járó sokféle technikai munkát ritka fürgeséggel, fáradhatatlanul végezte, mert hisz a köny­vcsinálás és terjesztése szinte betöltötte egész életét, ez vált minden gondjának céljává. S­gy szerette a könyvet, mint leghívebb barátját, ő, aki nehezen megszerzett s valóban sokágú irodalmi ismereteit mind­végig könyveknek köszönhette. A könyvön kívül nem ismert más szenvedélyt, a saját személye igényeit mindig háttérbe helyezve. Wiesner 33 éven át volt cégünk alkalmazottja, régebben már cégvezető, utóbb igazgatói minőségben. 1920-ban önállósította magát s másokkal társulva meg­alapította a «Hajnal» könyvkiadóhivatalt, amelynek kiadványain szinte holta napjáig dolgozott. Alig pár nappal elhalálozása előtt nálam járt s élénken, jó kedvvel beszélt új s újabb tervekről. Halála legjobb barátait is váratlanul érte. Emlékét kegyelettel meg fogjuk őrizni, elsősorban a Corvina is, amelynek 1905. január 1-től, M09. év végéig buzgó szerkesztője volt. Wolfner József: Kirakatvverseny. • A kirakatnál felettébb fontos az — természe­tesen mindig szakszerű ízléses és dekorativ rendezést feltételezve — hogy állandó gondozás tárgya legyen és a szemlélő lehetőleg naponként más képet kapjon. Szükséges tehát a kirakat minél gyakoribb átrendezése. Nagy hátrány, hogy kirakataink legnagyobb része rögzített berendezéssel bír, amely körülmény természet­szerűleg igen megnehezíti azt, hogy a kirakat mindig más és más összképet nyújtson. Nem akarok kartár­saimnak a mostani viszonyok mellett igen praktikus — a külföldön már sok helyen látható — költséges ajánlatokat tenni, mint például síneken átrakható és a rendezésnél befelé fordítható kirakat konstrukciót, de hogy a legegyszerűbb lehetőséget említsem, igen ajánlhatom, hogy a­ faállvány-szerkezet helyett külön­böző elmozdítható faládikókból és áthelyezhető faléce­zetből állíttassék össze a kirakat váza. Ennek az a szembeötlő előnye van, hogy a kirakatrendező kezei nincsenek szolgailag megkötve, hanem fantáziájának és ízlésének szabad játéka van, módjában állván a kirakatvázat esetről-esetre átcsoportosítani. Ez termé­szetszerűleg több munkát és fáradságot igény­el, mint a már meglévő polcokra a könyveket kirakni, viszont azonban az elérhető elérhető eredménnyel nem mér­hetők össze. *

Next