Criticai Lapok, 2016 (25. évfolyam, 1-13. szám)
2016 / 1-2. szám
ELHAMVADÓ TÉMAVÁZLATOK ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Katona József Színház Csehov: Sirály Becsapós Khell Zsolt díszlete. Szögletes formák, fehér falak, fekete-fehér járólapok, tért ölelő üvegajtók. Mintha letisztult gondolkodású embereknek teremtene életteret. Csak néha töri meg a rendezettséget egy falra vetett Rorschachpaca vagy az ajtóra festett vörös iksz. Mintha csak egyszer-egyszer csúszna hiba az érzelmigépezetbe. Az alkalmi színpad ácsolása körül azonban igen nagy a káosz. Utolsó pillanatos elkészülte azt sugallja, hogy a konfliktusok e körül rajzolódnak majd ki. Pedig nem vagy nem elsősorban. Ellentétben a fővárosban jelenleg futó két másik Sirály-rendezéssel. Mind az Átriumban, mind az Ódry Színpad előcsarnokában a színpad a központi elem. Fehér Balázs Benő rendezése felszólamlás a mai színház életállapotáról, jelzés a fiatal művészek sértettségéről, az idősödő generáció hamis szerepjátszásáról, merész kiállás az új formák szükségessége mellett. Zsótér Sándor a negyedéves Máté-osztállyal gondolkodik és vall a színészlétről. Vágyakat szembesít a valósággal, a „szárnyra vesz majd a hírnév” naiv ábrándjaiból indulva jut el a színész/művész útja vajon hová vezethet töprengéséig. Ascher Tamás rendezése nem a színház körül forog. Vagy csupán annyira, amennyire Csehov drámájának két szereplője író, kettő pedig színésznő. Ascher emberi problémákról beszél. Sokkal általánosabbakról, hogysem azt a művészet világába lehetne zárni, és sokkal szerteágazóbban annál, hogy rendezése négy művészember ön- és egymást marcangolása legyen. Ascher értelmezésében mindenki a saját boldogulásán dolgozik. Jól, rosszul, eredményesen, kudarcosan, lelkesen vagy rezignáltan. Ki-ki a vérmérséklete és megélt évei szerint. A fiatalok a helyüket, az útjukat keresik. Csak a hogyant nem látják. S az idősebb korosztály nem segít nekik. Elutasítja, kineveti a próbálkozásaikat (mint Trepljovot Arkagyina), vagy hiú reményekkel kecsegteti (mint Zarecsnaját Trigorin). A fiatalok végletekkel reagálnak: hisztériával, minden tagadásával (mint Trepljov), feltétlen rajongással (mint Nyina) vagy narkotikumokba meneküléssel (mint Mása). Anélkül adják fel, hogy megtalálták volna önmagukat. Pályátlanok maradnak. E generáció kilátástalansága vissza-visszatérő gondolata az előadásnak. Az öngyilkosság a kudarc sarkos beismerése, amit a rendezés azzal tesz fájdalmasan befejezetté, hogy a tett előtt Trepljov valamennyi írását elégeti. Életmű nélkül távozik az életből. A pályán lévő középkorosztály tartja pozícióit, és tehetségtől függetlenül érvényesül. Megtanulta azokat a patentokat, jól alkalmazza azokat a manírokat, amelyek elismertté vagy legalábbis elfogadottá teszik őket. Dorn doktor PROLÓGUS Ascher Tamás Csehov-rendezése mindig fontos eseménye a színházművészetnek - lásd Három nővér, Platonov, Ivanov a Katonában hogy adott esetben mi foglalkoztatja a Sirályban, mit olvas ki a különböző művész (és nem művész) generációk Csehov megrajzolta kapcsolatrendszeréből itt és most. Több generációként polemizál önmagával (is) a Szép Ernő prózai művét, az Emberszagot színre állító előadás főszereplője, három különböző életkorban egyszerre megjelenve. Az idős írót megszemélyesítő Fodor Tamást „a hajdani fiatal színházi avantgárd mozgalmak egykori vezére”ként aposztrofálja írásában Földes Anna a Sirály Trepljovja ugrik be mindjárt, igaz, Fodor Tamás sohasem magányosan kereste az új formákat. A Szikszai Rémusz rendezte Emberszag is igazolja a bábszínészeket, bábrendezőket a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanító Meczner János által megfogalmazottakat, miszerint a mai színháznak szüksége van olyan impulzusokra, amilyent például a bábművészet jelenthet, amely „segíteni tudja eszközrendszerével a legmodernebb színházművészetet”. Az SZFE IV. éves bábrendező szakos hallgatója, Szilágyi Bálint vizsgarendezésében is érzékelhető ez az inspiráció, miként azt A köpenicki kapitány előadásáról készült fotó is bizonyítja. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színészei a Hargitai Iván rendezte Macbethben vizsgáztak - az előadásról az SZFE színikritikus kurzusán részt vett hallgatók írásaiból közlünk néhányat. Hogy egy-egy vizsgaelőadás menyire meghatározó lehet a színész életében, bizonyítja az Igó Évával készült interjú, amelyben szó esik többek közt a Major Tamás rendezte legendás Tudós nőkről is. Igó Éva beszél legfrissebb vígszínházi élményéről, a közös munkáról az Istenítéletet rendező Mohácsi Jánossal. Az előadásról Bogácsi Erzsébet kritikáját közöljük. Súlyos morális, társadalmi kérdéseket vet fel a Vígszínház társulatának Pesti színházi bemutatója, a Haramiák is, amelynek megítélése korántsem egybecsengő, mint az a TÖBB SZÓLAMBAN című több mint évtizedes rovatunk írásaiból kiderül. Másfajta eszközök jellemzik a mai társadalom kíméletlenségét, mint Schiller korában - a majd’ két éve elhunyt kortárs svájci író, Urs Widmer Top Dogs című művének problematikája mára vált mindennapi tapasztalattá szerzőnk, Csizner Ildikó szerint, aki a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház Sebestyén Aba rendezte előadásáról írt. (A Katona József Színház 2002-es Kamrabéli bemutatója Bagossy László rendezésében máig repertoáron van.) Idillikusabb világba röpít e komor valóságból a Magyar Állami Operaház Haydn-bemutatója, az Élet a Holdon, mely tavasztól ismét látható lesz a Gödöllői Királyi Kastélyban, e barokk térben olyan modern, korszerű zenés színházi élményt kínálva, hogy - mint Gabnai Katalin írja - „itt bele lehet szeretni az operába”. A barokk zene rajongóinak tábora növelhető továbbá Natalie Dessay Fittler Katalin ajánlotta CD-felvételeit hallgatva. Másfajta varázslat Halász Judité, de nem kevésbé hatásos - ennek titkát firtatja Varga Kinga recenziója a Nem születtem varázslónak című kötetről. A rögzítéstechnikák fejlődése a zenében életben tarthat egykori legendákat - a prózai színház legendái nehezebben, inkább írásos formában, kritikákban őrizhetők meg plasztikusan. A látvány születésének elemei, a díszlet- és jelmeztervek, a makettek azonban minden időkben önmagukért beszélő autentikus források. SZŰCS KATALIN ÁGNES