Gyermekünk, 1970 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
/. Napló — A kisfiam színötös bizonyítványt kapott, de mire vége lesz a nyárnak, egészen elfelejti a betűket — panaszolta egy édesanya a strandon. Valóban, az elsősök, de még a másodikosok is, ha nem gyakorolják, bizony könnyen elszoknak az írástól, olvasástól. Hogyan lehet segíteni ezen? Szórakozásnak is jó a nyári levelezés barátokkal, rokonokkal. Még jobb a naplóírás. A nyaralás minden élménye, akár minden napja szerepelhet benne. S az írásos beszámolót rajzok egészíthetik ki: „itt látható a nagymama háza, a kutya meg a csirkék és persze a körtefa”. Egyszóval minden, ami fontos. Remek gyakorlás ez még akkor is, ha a szöveg nem több napi 3—4 sornál. És milyen jó lesz karácsonykor elővenni, s visszaemlékezni a jó meleg nyárra, meg arra, hogy „Nahát, milyen csúnyán írtam még akkor!” 5. Mezítláb Mezítláb járva szúr a kavics, éget a napsütötte homok. Mégis — minden gyerekorvos hangsúlyozottan javasolja — a legegészségesebb, ha a gyerek minél többet jár mezítláb. A gyerek talpa ugyanis érzékeny. A szúrós talaj ellen védekezik: összehúzódik a lábfej, az ujjak begörbülnek, mintha kapaszkodnának; az egész lábfej megfeszül és a gyerek talpa külső oldalán lépked, önkéntelen tornára késztetése ez a cipőhöz szokott, ellustult járóizmoknak. Megelőzhetjük a lúdtalpat, a lábujjak torzulását, ha a gyereket engedjük-küldjük természetes talajon mezítláb szaladgálni. □□ 2: Napszúrás Felejthetetlen éjszaka volt. A fiú a hasán feküdt, nyöszörgött. Körülötte az egész család. Felváltva fújták a hátát. Még jó, hogy nem történt nagyobb baj. Ez persze előre látható volt, mert a fiút nem lehetett kiparancsolni a vízből, így aztán sült, sült reggeltől estig. Délután már egy kissé bágyadt volt s vacsorát egyáltalán nem kért. Hiába mondták neki — nem egyszer —, hogy baj lesz ebből. Az önfeledt nyaralás persze kitűnő dolog, de a napozással akkor is vigyázni kell. Kerüljük a barnító olajokat, de sima olajat annál bőségesebben használjunk. És a legfontosabb,hogy csak fokozatosan engedjük a gyereket félárnyékból tűző dn 3. Minden jobban tud Nehéz helyzet. A gyerek, az eddig szófogadó, érdeklődő, figyelmes gyerek egyszerre csak mindent tud. Sőt, mindent jobban tud, így aztán felesel. És főként vitatkozik. Minden témában otthonos biztonsággal igazít helyre bennünket s leggyakoribb szereplő e beszélgetésekben a „csakhogy” és a „de”. Szó ami szó, nehéz kibírni. Hiába, eljött az idő, a gyereknek is kezd önálló véleménye lenni, s az nem mindig egyezik a miénkkel, pontosabban e kezdeti időszakban szinte soha. Makacskodni felesleges lenne. Nekünk győznünk kell türelemmel, őt meg —, hogy valóban jobban tud-e mindent — majd a tények győzik meg. 1 1,1 ......1 4. A Ufók — A gyerekek titkolódznak — állapították meg a szülők a nyaralás harmadik napján. A tizenkét éves kislány és a nyolc éves kisfiú és még két szomszéd kislány reggel eltűnik a kert aljában. Duruzsolnak, összegyűjtik az üres, használaton kívüli méhkaptárokat, ki tudja mit művelnek ott, délig sem lehet őket előcsalogatni. Ha felnőtt közeledik, úgy tesznek, mintha a virágokat nézegetnék. A nagyokat persze érdekli a titokzatos játék, de a gyerekek hallgatnak. — Jobb ilyenkor békén hagyni őket. A faggatódzás, a nyomozás csak elrontja a játékot és megakadályozza, hogy a gyerekek saját világukat építgessék. A gyerektitkok éppolyan tiszteletet érdemelnek, mint a felnőtt magánügyek. PAP KLÁRA rajzai