Dr. Wertner Mór: Az Árpádok családi története (1892)
ELŐSZÓ
— VI — felől annál nagyobb bizonyságot nyújtanak, hogy az a tévedés a valónak a bebizonyítására vezet; tulajdonképpen ösztönszerűen teszik; a valóság minden korban a legutóbb keletű volt; de ha már a valóságnak ezzel a periódusával kezdik meg történeti előszavukat, történeti előszót egyáltalában nem lenne szabad irniok; e szerint tehát a tévedések iskoláját történeti excursióik tárgyául valamely más tanulmánynak bevezetéseként alkalmaztatják. Bármi legyen is az indító ok, annyi tény, hogy ha a tévedést ismerjük és fontolóra vesszük, a legjobb útmutató s a kétségbevonhatatlan bizonyíték vezet a leghamarabb az igazság ösvényére. Amennyire én tudom, az újabbkori irodalom valamely genealógiai théma tárgyalása alkalmával mindeddig nem haladt ezen az úton; de mert a családi történet ép úgy, mint minden más tudomány, bizonyos törvénynek alá van vetve, csak természetes, hogy valamely hosszabb ideig fem létezett tévedésnek ismerete és tanulmányozása a genealógiai valóságot is dicsfénynyel veszi körül. Ebből a szempontból kiindulva, bocsátottam közzé az Árpádházbeli királyok és családjuknak családi történetét.