Dalmady Ödön: A dömsödi Hajós-család (Budapest, 1900)
Bevezetés - 1. Előnév, vezetéknév
BEVEZETÉS. Mielőtt a Hajósok történetét képező okiratok és feljegyzések részletes ismertetését és méltatását elkezdeném, előzetesen is ismertetni óhajtom a használt előnév és az igazolt czímerre vonatkozó adatokat s pár szóval meg akarok emlékezni a család birtokviszonyairól és általános jellemzéséről. 1. Előnév, vezetéknév. A család a legelső okirat idejétől kezdve, amelyben feltűnik, a «Hajós» vezetéknevet használja, előnév gyanánt pedig az okiratokban a «hajósi» és a «dömsödi» fordul elő. Úgy a «Hajós» vezetéknévnek, valamint a «hajósi» praedicatumnak eredetét is, a pestmegyei levéltár legrégibb okmánya, a kalocsai káptalan határét igazító levele mutatja 1488-ból. Ez okmányban a Hajósok, mint régi birtokosok, szerepelnek Orbágh-Szentgyörgyön, Hajós mezőváros határában, a mi nevükben is kifejezésre jut. Ugyanis itt szerepel Briccius de Hajós, másként Briccius Hajós de eadem, ami e hiteles okmányban úgy a vezetéknév eredetét, mint a «hajósi» előnévnek használatát kétségtelenül mutatja. Az okmánynyal bővebben a történet folyamán foglalkozunk. Most áttérek a dömsödi előnév eredetérel A budai káptalan egy okmánya szerint 1539-ből Michael Hajós de Dömsöd birtokot vesz izdrai Kiss Györgytől. Itt már «de Dömsöd» vannak írva a Hajósok, kiknek — mint a történet folyamán látni fogjuk — hajósi birtokukat elhagyva, s Dömsödön telepedve meg, csak természetes volt most már magukat «de Dömsöd» írni. Ez előnév azután, minthogy a család Dömsödön állandóan meg is maradt, volt később is mindig haszna.