Palásthy Pál: A Palásthyak II. (Budapest, 1891.)
Előszó
ELŐSZÓ. Családom okmányainak kiadását nem azon okból, nem azon czélra folytatom, hogy azok kiadva, s néhány könyvtár fióksoraiba beékelve legyenek. Magasabb czél az, amit keresek, nemes indok az, mely engemet a munkában buzdítva vezet, a költségben kitartásra bir. Amily örvendetes vagy szomorító tüneményeket pillantunk meg az egyik nemes családban, biztosak lehetünk, hogy, ugyanazon századon át, ha nem azonosokkal, de mégis hasonlókkal fogunk találkozni minden más nemes magyar családnál is. Ez okmányok tehát, átalában, a magyar nemes családi életnek vázlatai a 16-ik és 17-ik, hazánknak két viszontagságteljes századából. A magyar családi életnek helyzetéből, viszonyaiból, föntartásának, emelkedésének küzdelmeiből, vagy hanyatlásainak, erkölcsi s vagyoni sülyedésének mozzanataiból ama szálakat szemelhetjük ki, melyek a történelem szövőszékén magyar fajunknak társadalmi életképét, — a családtagok lelkesítő erényeivel, vagy romboló bűneivel együtt, vigaszunkra, vagy szomorúságunkra ugyan, de mindig okulásunkra — képesek szemeink elé állítani. Sok esetben a nemzetet mélyen sújtó, vagy a dicsőség magasabb polczára emelő eseményeknek egész súlyját csak akkor érthetjük, az igaz mérlegbe csak akkor vethetjük, ha fajunknak családi viszonyait részleteiben ismerjük. A családok szilárd