Dr. Boncz Ödön: A Szentgyörgyvölgyi Bakacs-család (Budapest, 1899.)
Zala vármegye alsólendvai járásában fekvő Szentgyörgyvölgye és környéke már a XIV. században számos kisbirtokos nemes családnak fészke volt. Lehetséges, hogy eredetileg különféle szolgálmányos népek, várjobbágyok, királyi ijjászok, határőrök voltak, legalább ezek emlékezete élt még a XIV. századnak végén, így zalai őr (speculator) volt 1275-ben a Szentgyörgyvölgye mellett, vagy éppen annak határában, a mai Márokföldén, Kebele és Csesztreg közt 5 ekényi földet birt Búza is, kinek fia Márton 1275-ben V. István királyt úgy a jegyzői tisztben (in officio notarie), mint követségekben és más teendőkben hiven szolgálván, s utóbb ■—■ megmaradván IV. László királynak udvarában is — Benedek választott esztergomi érseknek és alkanczellárnak is hasznos szolgálatokat tévén, ezért a királytól atyjával, fivéreivel Márkkal és Mátéval. Erre mutat az is, hogy Szentgyörgyvölgyét régebben Őri-Szentgyörgynek is hívták. (Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza, III. köt. 189. lap.) Egy, Vizeki Tallián Gyula kutasi családi levéltárában levő 1349-iki okirat szerint is, Velemérmelléki I.őrincz fia András a nádori ítélőszék elé idézteti Eöriszentgyörgyi Tamás fia, János fia Tankót és néhány jobbágyát.