Deák Farkas: A Wesselényi család őseiről (Budapest, 1878.)

A Wesselényi család őseiről

A Wesselényi család őseiről, Nógrád vármegyében fekszik Wesselényi nevű puszta, melyről a híressé vált gróf, báró és nemes Wesselényi család nevét vette. E praedium valószínűleg hajdan falu volt, a XVI-ik század elején possessionak és nagy Wesselénynek is íratott, szemben Kis-Wesselény pusztával, mely Hont várme­­gyében feküdt.*) Első ki e birtokról vett előnévvel a történelem­ben előfordul, Wesselényi Jakab 1276-ban, ki Erdélyben a jo­­hannita-keresztesek tordai conventjének főnöke volt.­) Ha va­laki azonban kényszerítene, hogy bizonyítsam be a Wesselényi Jakab rokonságát a jelenleg élő A Wesselényiekkel, valóban a névrokonságon kívül egyebet felhozni nem tudnék, mert a jó szerzetes életéből több adat eddigelő nem ismeretes s a követ­kező Wesselényiek csak egy század múlva lépnek ismét elő amaz adatokban, melyek eddigelő megszerezhetők valónak. De minthogy több Wesselényi család nem fordul elő történetünk­ben, e XIII. századi Wesselényihez is fen­tartom a család jogát mindaddig, mig az ellenkező tény be nem bizonyíttatik. Mindezek szerint ez adat és a következő adatok is — melyek által a család őseinek fellépése közel másfél századdal hát­rább vihető, mint az eddigi kutatók tették, s mint a­mennyire a családnál létező okiratok vihetik — teljesen kizárják azokat a hamis adatokat, melyek a Wesselényieket, Lengyelországból, Morvából, Csehországból s a jó ég tudja honnan származ­tatják s egész biztossággal ki lehet mondani, hogy Nagy Iván evanítása, alarms, hoszv t. i. a. Wesselényiek Nógrád várme­­ s) E kis Wesselényi Lajos király 15­1­7-ben uj adományképen Deren­­cséni Miklósnak adományozta. Budai káptalani kiadvány könyv alakú privilégium kir. kamarai levéltár. N. B. A. fasc. 943 n­o 33. 2) Tört. Tár II. kötet 120. lap.I­nf.

Next