Deák Farkas: A Wesselényi család őseiről (Budapest, 1878.)
A Wesselényi család őseiről
A Wesselényi család őseiről, Nógrád vármegyében fekszik Wesselényi nevű puszta, melyről a híressé vált gróf, báró és nemes Wesselényi család nevét vette. E praedium valószínűleg hajdan falu volt, a XVI-ik század elején possessionak és nagy Wesselénynek is íratott, szemben Kis-Wesselény pusztával, mely Hont vármegyében feküdt.*) Első ki e birtokról vett előnévvel a történelemben előfordul, Wesselényi Jakab 1276-ban, ki Erdélyben a johannita-keresztesek tordai conventjének főnöke volt.) Ha valaki azonban kényszerítene, hogy bizonyítsam be a Wesselényi Jakab rokonságát a jelenleg élő A Wesselényiekkel, valóban a névrokonságon kívül egyebet felhozni nem tudnék, mert a jó szerzetes életéből több adat eddigelő nem ismeretes s a következő Wesselényiek csak egy század múlva lépnek ismét elő amaz adatokban, melyek eddigelő megszerezhetők valónak. De minthogy több Wesselényi család nem fordul elő történetünkben, e XIII. századi Wesselényihez is fentartom a család jogát mindaddig, mig az ellenkező tény be nem bizonyíttatik. Mindezek szerint ez adat és a következő adatok is — melyek által a család őseinek fellépése közel másfél századdal hátrább vihető, mint az eddigi kutatók tették, s mint amennyire a családnál létező okiratok vihetik — teljesen kizárják azokat a hamis adatokat, melyek a Wesselényieket, Lengyelországból, Morvából, Csehországból s a jó ég tudja honnan származtatják s egész biztossággal ki lehet mondani, hogy Nagy Iván evanítása, alarms, hoszv t. i. a. Wesselényiek Nógrád várme s) E kis Wesselényi Lajos király 1517-ben uj adományképen Derencséni Miklósnak adományozta. Budai káptalani kiadvány könyv alakú privilégium kir. kamarai levéltár. N. B. A. fasc. 943 no 33. 2) Tört. Tár II. kötet 120. lap.Inf.