Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai II. (Budapest, 1899)
Családok
többé vissza nem kerülvén, róluk csak a család nemzetségrendjében fog történni említés. Első neje beniczei és micsinyei Beniczky Mária volt, egy szerfelett demokratikus gondolkozású hölgy, a ki — ezen elveinek hódolva — a pozsonymegyei terlingi családi birtok általuk lakott kastélyából (valamikor Johannita lovagrendház) az életnagyságú családi képeket mind kidobta és a zsibárosnak adta el. Második neje a dán származású Fix Péter osztrák ezredesnek leánya , Fix Mária, ki után gyermekei jó ideig nemesi stipendiumot kaptak Dániából. A Temes vármegyében maradt D. Zsigmond és remetei Kőszeghy Juditha gyermekei : 1. Amália, született 1808-ban, férjhez ment farádi Vörös Antal kurticsi (Aradmegye) birtokoshoz, a későbbi aradmegyei alispánhoz. Meghalt mint özvegy 1879. október 1-én Kürticson s ott temettetett el 2 .Juditha, sz. 1810-ben. Scháder Ferencz cs. kir. kapitányhoz ment férjhez, s mint özvegy meghalt Kurticson 1886. okt. 24. ugyanott temettette el ifjabbik leánya Scháder Mária, kire nagynénjének férje : Vörös Antal, kurticsi birtokát végrendeletileg hagyta s kit jósága és jótékonysága Kurtics egész környékén a köztisztelet és szeretet tárgyává tettek. D. Juditha idősebbik leánya Valéria, Deschán Péterhez ment férjhez. 3. II. Mária , baraczházi Capdebo János főszolgabíró, később 1848—49-ben torontáli kormánybiztos, Temesmegye baraczházi birtokoshoz ment nőül ; meghalt 1882-ben Kurticson ; eltemetve Baraczházán lett, a Capdebók családi sírboltjában. (Capdebo János első neje : Kulterer Francziska, a későbbi Murányi Ignácz temesi főispánnak nővére, Capdebo Géza ny. huszárezredes, seprősi Czárán Gergelyné szül. Capdebo Anna és Kalmár Lajosné szül. Capdebo Janka anyja.) 4. I. Achill, (D. Zsigmondné sz. Kőszeghy Judithának Bukoveczen 1835. novemb. 23-án kelt első végrendelete szerint Victor és János nevekre is volt keresztelve) született 1819-ben julius 18-án Temesvárott; gimnáziumi tanulmányait Temesvárott és Szegeden a piaristáknál végezte ; jogi tanulmányait Pesten. 1839-ben húsz éves korában már végzett, ugyanakkor temesvármegyei tb. aljegyzőnek neveztetik ki, s mégis nősül, 1841-ben kineveztetik táblabírónak. Ugyanez évben korengedélyt kap a főherczeg nádortól, s átveszi anyjától a bukoveczi uradalmat adásvevési szerződés alapján. 1845-ben szolgabíró a központban (a jelenlegi főszolgabírói állásnak felelt meg az akkori szolgabíróság); 1846-ban tb. aljegyzői és szolgabírói szolgálatáról bizonyítványt kap, melyben kiemeltetik, hogy addig szerzett érdemei a legszebb reményekre jogosítanak. 1848. ápril 5-én a — conservativ pártiakhoz tartozván— lemond szolgabírói állásáról. 1848 októberben kormánybiztosává neveztetik ki Krassó vármegyének. A Bach-féle aera bekövetkeztével a magánéletbe vonul. 1851-ben, neje halála feletti bánata enyhítését hosszabb európai utazásban keresi. 1855-ben másodszor nősül s ennek okából tér át a gör. kel. hitre, mivel második nejének elvált férje még életben lévén, a házasságot megkötnie másként nem lett volna lehetséges.6 Neje első férjének halála után azonban visszatér a róm. kath. egyház kötelékébe és második nejével ez alkalomból, a kath. szertartás szerint, újból összeadja őket Bukoveczen, 1865-ben Mihalovits János, a későbbi zágrábi érsek.7 Ennek anyja Vogel Anna, Vogel cs. k. altábornagy nővére. — 2 1839. évi 1459. kgy. 1. sz.3 1841. évi 2304 közgy.sz. — 4 Temesmegyei levéltári adat. — 5 1846. évi 3722. sz. közgy. jk. — 6 Csajághy Sándor csanádi püspök az alkalombóli intő és feddő levele D. Achill birtokában. — 7 A gör. kel. felekezethez tartozásának ideje alatt született Arthur és Katalin nevü gyermekei később szintén visszatértek a róm. kath. egyházba, melyhez a család eredetétől fogva tartozott s kiválólag ragaszkodott