Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai II. (Budapest, 1899)
Családok
tanácsos, 1808-ban jelen volt az országgyűlésen, 1812-ben a Ludovicára 500 frtot adott. 1817. évi március hó 26-án kelt végrendelete Temes vármegyénél 1822-ben hirdettetett ki. Meghalt 1822. évi julius hó 7-én Temesvárott. — János N.Becskereken ügyvédeskedett, aztán püspöki ügyész, később a kikindai kerület főbírája. A család csímere a diploma szerint : Vágott pajzs. A felső aranymezőben jobbra fordult, kifeszített szárnyú fekete sas, jobb lába körmeivel aranymarkolatú egyenes kardot, ballába körmeivel zöld pálmaágat tartva. Az alsó mező két részre hasítva. A jobb, veres osztályban ágaskodó arany oroszlán és ezzel szemközt a bal, kék osztályban ezüst egyszarvú, mindkettő előlábukkal együttesen arany koronát tartva. Sisakdísz : a pajzsbeli sas kinövekedve. Takaró : arany-fekete és ezüst-vörös. Sijakos (sárfalvai). Sárfalvai Babos Imre, verseczi sóhivatali pénztárnok, valamint fiai : Mihály, bulcsi kamarai ispán és József, facseti kamarai tisztségi gyakornok Temes vármegyének 1831. május 16. tartott közgyűlésén kihirdettették nemességüket, Krassó vármegyének 1831. május 3. kelt bizonyságlevele alapján. A bemutatott keresztlevelekből kitűnik, hogy Mihály 1801. márcz. 29. és József 1804. febr. 1. Bulcson született. A család róm. kath. vallású. — Babos Imre utóbb táblabíró lett és még a negyvenes években is Verseczen lakott. E család Temes vármegyében nem szerepelt. Bachó (dezséri). E régi, előkelő családból — melynek egyik őse Mihály, másképp Dragon 1480-ban trencséni ispán (comes) magát trencsénmegyei ősi birtokáról Dezér-ről írta. — Temes vármegyében egyedül dezséri Bachó János szerepelt. Bachó János 1770. a pozsonyi, majd a pécsi ker. főtartományi biztosa, 1776. Horvátországban az urbárium rendezésére kiküldött királyi biztos, 1785—1790. Temes, Torontál, Krassó és Bács vármegyék főispáni helytartója, 1789-ben kir. biztosa, 1790—1802. Krassó vármegye főispánja. Még mint főispáni helytartóval, belső titkos tanácsossá lett ; 1790., 1791., 1792. 1796. években jelen volt az országgyűlésen. — Mária Terézia királynő Bécsben, 1778-ban kelt adománylevél szerint ,fit és jelentékenyí1 szolgálataiért Bachó Jánosnak a trencsénmegyei Piecho nevű uradalmat adományozta, mely a Jezsuita-rendtől lett bevonva. Az 1811-ben Piechón kelt eredeti osztálylevél szerint az 1810-ben elhúnyt Bachó János után Trencsén megyében maradt: 1. piechoi, 2. kamencsáni, 3. bolcsai és 4. dezséri uradalmakon osztozkodtak az örökhagyónak nagy- és kisjeszeni Jeszenszky Amáliával való első házasságából leszármazó gyermekei : 1. Bachó József. 2. Krisztina, gyulai Gaál Mihály neje. 3. Klára Hermann Sámuel ezredes neje. 4. Harmadik leányának, Bachó Judithának, remetei Kőszeghy János temesvármegyei alispán nejének leánya : Kőszeghy Juditha, férjezett hannseni Deschán Zsigmondné. Az említett piedoi uradalmon kivül — a családi hagyomány szerint — e szavakkal : „Hat er seine Sachen gut fertig, wird er königlich belohnt werden". Mária Terézia királynő B.-nak egy audienczián újabb jutalmazást helyezett kilátásba. De mikor a „gut fertig" után újból fölment Bécsbe, a nagy királynőt a ravatalon találta. — Az akkori életmódot jellemzi a családban megmaradt amazadoma is, hogy mikor Bacó János unokáját, Deschán Zsigmondnét jött egy ízben látogatásával „megtisztelni" Temesvárra, 1 Jkv. 1822. évi 1733. 2 Jkv. 1831. évi 1080. 3 Lehoczky , Stemmatogr. II., 18. — * II. József császár által 1785. márcz. 18-án B. János főispáni helytartó kinevezésére vonatkozólag Temes-, Torontál- és Bács vármegyékhez intézett leiratból. — 4 Jelenleg Deschán Achill birtokában. — 6 ikv. 1835. évi 2540.