Csorba Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban (Miskolc, 1942)
IV. Az irodalmi élet kezdete
esős. Különösen az iskolaszervezés terén tűnik ki. 1848- ban egri érsek s mindjárt utána az esztergomi prímásságra ő a közélemény és a kormány jelöltje. 48-ban ő jelenti be a püspöki kar lemondását a tizedről. Az események elvágják karrierjének útját. A szabadságharc után fogságra vetik s a melki apátságba kerül száműzetésbe. Csak 1860- ban térhet haza. 1866-ban kinevezik kalocsai érsekké 1867-ben hunyt el. Lonovics József fényes közéleti pályája mellett az irodalomban is működött, bár nem volt igazi író soha. Legfontosabb műve: Népszerű egyházi archeológia, 3 kötet, Pest, 1857. Egyszerű liturgiai tanítások gyűjteménye, az ünnepek, szertartások okos, világos értelmezése. Kisebb nyomtatásban megjelent művei: Halotti oratio, Klobusiczky főispán felett, Miskolc 1826. A protestáns reformáció históriája Angliában és Izlandban (Cobbet után angolból), A josephiniszmus és az egyházat illető legújabb császári rendelvény, Az angol türelem, Emlékbeszéd Majláth György felett. Már 1843-ban az Akadémia törvénytudományi osztályának tagja, 1863-tól igazgató tagja. Lonovics felett Ipolyi Arnold mondott emlékbeszédet az Akadémián 1868-ban. Mint egyházi szónok, Lonovics nemcsak városunknak, hanem a nemzetnek is büszkesége. Kossuthot egy borsodi nemessel, Kazinczy Gáborral szokták összehasonlítani, Lonovicsot pedig Deák Ferenccel. Toldy Ferenc kiemeli mindkettejük világosságát és mélységét. Horváth Mihály27 szerint az egész magyar klérusnak kétségbevonhatatlanul ő volt a legjelesebb egyénisége. Világos logikájával, kiegyenlítő érvelésével, higgadt előadásával elérte, hogy ő volt az egyetlen pap, kinek beszédét a parlamentben nyugodtan végighallgatták.28 A művelt s tudós férfiúnak sok ellenfele támadt, a főrendiházban azonban övé volt a többség. Sok mással együtt őt is elfeledte az utókor, pedig saját korában „az ország, az egyház és állam, a tudomány, a szónoklat és irodalom kitűnő férfiai legelső 27 Huszonöt év Magyarország történetéből. Pest 1868. 28 Toldi István : A magy. pol. szónoklat k. k.