dr. Cserni Béla: Alsófehér vármegye monográfiája II/2. Alsófehér vármegye története a római korban (1901)

Bevezetés

i korszakokkal akarunk megismerkedni, sőt a római hódítás előtti ese­ményekre is vissza kell pillantanunk, hogy az ó­kor fölött uralkodó homályban legalább valamivel világosabban lássuk kitűzött czélpontun­­kat: vármegyénk területének történetét. A­nélkül, hogy túllépném feladatom határait, a mondottak alapján elkerülhetetlenül szükségesnek látom, hogy mielőtt azon terület tör­ténetének megírásához kezdenék, mely a mai Alsófehér vármegyét képezi, előbb a dákok országának általános földrajzát rövid vonásokban felhasználjam áthidalásul területünknek leírásához. Szükségesnek tartom továbbá kellő rövidséggel Dacia eddigelé ismeretes legrégibb lakosaitól, az agathyrsoktól kezdve, átmenvén a dákok rövid történetére, ecsetelvén egyszerű vázlatban azoknak vallását, kormánylatát, nyelvét, Nagy Sándor és Lysimachossal vívott háborúit pedig bevezetésül venni a rómaiakkal való érintkezéséhez. Kiindulási pontul okvetetlenül fel kell említenem Syrmus (Sarm­iz), Dromid­aites királyokat és azután Oro­e királynak első hadjáratát a rómaiak ellen. Annál kevésbbé maradhatnak ki feladatom keretéből Boerebista, Koty (Cotys) királyok hadjáratai a római tartományokkal szem­ben ; továbbá Decebalus hadjáratai Domitianus római császár ellen; a dákok győzelmei a rómaiak fölött és ezeknek szégyenletes adó­fizetése. Ezek után már közelebb állok feladatom megoldásához, miért is Trajanus császár Dacia elleni hadjáratainak leírására csak kevés sort engedvén, Decebalus legyőzetése és halála futólagos rajzolása után már Dáciában látható leszen Trajanus, mint e tartománynak ura. S midőn a rómaiaknak Dacia iránti érdeklődésük ecsetelésére áttérendek, Dacia kincseiről, arany- és sóbányáiról, gyógyfürdőiről fogok szólani, akkor már vármegyénk történetének kellő helyén lévén, bát­rabban tárgyalhatom Daciának római tartom­ánynyá való átalakítását. De akkor is át kell csapnunk egy kissé vármegyénk mostani határvonalain, mert szerves összefüggésben valának a vármegyénk területén levő városok a jelenlegi szomszéd vármegyék területén levő akkori római városokkal és őrhelységekkel, összefüggésben állottak egymással az utak és általában az akkor létezett intézmények által is. Vármegyénk területe akkor már főszerepre jutott Daciában, mert Antoninus Pius császár (K. u. 137—161) alatti felosztás alkalmával Dacia közbelső része, a tartomány szive, a Dacia Apulensis nevet kapta, s pedig Apulumról, vármegyénkben akkor már felviruló városá­ról s ez annál inkább kiemelhető, mert ugyanezen kerületbe esett Decebalus dák királynak volt fő- és székvárosa Sarmizegetusa is, mely Hadrianus császár (K. u. 117—138) óta Ulpia Trajana­, vagy Ulpia Trajana Augusta Dacia Sarmizegetusának neveztetett. Sarmizegetusa (Hunyad vármegyében, Várhely mellett) a rómaiak által történt elfoglalása után mindenesetre mint Daciának akkori leg-

Next